Akár évi 27 milliárd dolláros veszteséget is elszenvedhet Kazahsztán és nyugati olajipari partnerei, ha Ukrajna folytatja támadásait a közép-ázsiai ország legfontosabb exportútvonala ellen a Fekete-tengeren – figyelmeztet a Carnegie Center elemzése. Ezzel szemben Moszkva veszteségei elhanyagolhatóak, mindössze 0,6 milliárd dollár körül alakulnának.
A november 28-án történt incidens során ukrán tengeri drónok megrongáltak egy úszó töltőállomást (SPM) Novorosszijszk közelében. Mivel a három egységből egy épp karbantartás alatt állt, a támadás következtében a kikötő olajexport-kapacitása gyakorlatilag a harmadára zuhant. Iparági szakértők szerint a speciális alkatrészek beszerzése miatt a teljes helyreállítás akár 2026 nyaráig is eltarthat.
A helyzet paradoxona, hogy a Kaszpi Csővezeték Konzorcium (CPC) vezetékén érkező olaj 80%-a kazah eredetű, ami az ország teljes exportbevételének 40%-át adja. A kiesés így elsősorban Asztanát és az ott kitermelő nyugati óriáscégeket (pl. Chevron, ExxonMobil, Shell) érinti érzékenyen. Szergej Vakulenko elemző rámutat: Oroszország számára a helyzet még előnyös is lehet, hiszen a világpiacon kieső kazah olajat a vevők – mint India vagy Kína – kénytelenek lehetnek orosz nyersanyaggal pótolni, ráadásul Moszkva hivatkozhat vis maior helyzetre.
Az eset komoly diplomáciai feszültséget szított: Kazahsztán hivatalosan tiltakozott a „civil létesítmény” elleni agresszió miatt. Kijev válasza éles volt, felhánytorgatva Asztana oroszbarát semlegességét és azt, hogy korábban nem ítélték el az ukrán civilek elleni orosz támadásokat. Elemzők szerint a nyugati olajcégek most erős lobbytevékenységbe kezdhetnek kormányaiknál, hogy azok bírják rá Kijevet a támadások beszüntetésére, mivel Kazahsztánnak földrajzi okokból nincs reális rövid távú alternatívája az exportra.
Körkép.sk, Intellinews
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evgeniy Maloletka
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
