Hosszas politikai kötélhúzás után megállapodott a német kormánykoalíció és az ellenzéki Unió (CDU/CSU) az új védelmi törvényről. Boris Pistorius védelmi miniszter és a frakciók képviselői szerda este véglegesítették a részleteket.. A megállapodást futballhasonlattal írták le: bemelegítés nélkül kezdtek, ami „húzódásokhoz” vezetett, de végül sikerült „összejátszaniuk”..
A cél az volt, hogy a Bundeswehr fennállásának 70. évfordulójára megszülessen az egyezség. A törvényt várhatóan decemberben fogadja el a Bundestag, és 2026. január 1-jén lép hatályba. A kompromisszum lényege az önkéntesség és a kötelezettség újfajta keveréke.
Bár a centristák szigorúbb szabályokat akartak, a szociáldemokraták álláspontja érvényesült az automatizmus kérdésében. Nem lesz automatikus sorkötelezettség, ha nem jelentkezik elég önkéntes. Kiemeljük: ha lesz elég önkéntes.
A felek azonban egyetértenek abban, hogy a biztonsági helyzet határozott választ követel.
Visszatér a kötelező nyilvántartás és vizsgálat
A törvény egyik legfontosabb eleme a katonai nyilvántartás és a sorozás újraindítása. Minden 2008-ban vagy azután született fiatal kapni fog egy digitális kérdőívet. Ez a dokumentum a motivációt és az alkalmasságot méri fel.
A férfiak számára a kérdőív kitöltése kötelező lesz. A nőknek ugyanez a válaszadás önkéntes alapon működik majd. Ezzel az intézkedéssel az állam újra átfogó képet kap a hadrafogható lakosságról.
A fizikai alkalmassági vizsgálat, azaz a musterung is visszatér a rendszerbe. Kezdetben a kapacitáshiány miatt csak az önkénteseket vizsgálják meg. A cél azonban az, hogy 2027 júliusáig a teljes évfolyamra kiterjesszék a kötelező megjelenést.
Pénzügyi ösztönzők a fiataloknak
A kormány jelentős anyagi juttatásokkal igyekszik vonzóvá tenni a katonai szolgálatot. Az önkéntesek havi bruttó 2600 eurós fizetésre számíthatnak. Ez az összeg kiemelkedőnek számít a hasonló programok között.
További bónuszokat is bevezetnek a hosszabb távra tervezők számára. Aki legalább egy évre elkötelezi magát, jogosítvány-támogatást kaphat. A CDU/CSU javaslatára ez a személyautók mellett a teherautókra is vonatkozik majd.
A szolgálatot teljesítők jogi státusza is változik a szolgálati idő függvényében. Az önkéntes katonai szolgálat megmarad „különleges állampolgári szerepvállalásnak”. Tizenkét hónap után azonban a résztvevők hivatásos, határozott idejű katonai státuszt (SaZ) kapnak.
A „szükségalapú” sorkötelezettség lehetősége
A tárgyalások egyik legkritikusabb pontja a kötelező behívás kérdése volt. A felek megállapodtak egy úgynevezett „Bedarfswehrpflicht”, azaz szükségletalapú sorkötelezettség lehetőségében. Ez a mechanizmus a hadsereg létszámhiányát hivatott pótolni, és lényegében azt jelenti, hogy ha nincs elég önkéntes, a Bundestag dönthet a kötelezettség aktiválásáról. Ebben az esetben akár sorsolással is kiválaszthatják a behívandókat. Ez a módszer azonban csak végső esetben, „ultima ratio”-ként alkalmazható.
A CDU/CSU eredetileg automatikus mechanizmust szeretett volna a hiány pótlására. Ezt azonban a szociáldemokraták ellenállása miatt nem sikerült átvinniük. Így a sorkötelezettség esetleges visszaállítása minden esetben újabb politikai döntést (és politikai alkukat) igényel.
Ambiciózus létszámnövelési célok
A törvény konkrét célszámokat határoz meg a Bundeswehr bővítésére. A védelmi minisztériumnak félévente be kell számolnia a parlamentnek az eredményekről. A tervek szerint 2026-ra 186-190 ezer aktív katonával számolnak, 2035-re ez a szám 255-270 ezerre emelkedne. A tartalékosok számát is drasztikusan növelnék, a jelenlegi szintről 200 ezer fölé.
Szakértők szerint azonban ezek a számok is kevésnek bizonyulhatnak. A NATO elvárásai alapján készült képességprofil ugyanis még nem készült el teljesen. Sok külső szakértő attól tart, hogy a politikai kompromisszumok felülírják a valós katonai igényeket.
A nők bevonása és a jövő kérdései
A törvény nem rendezi a nők kötelező szolgálatának kérdését. A német alaptörvény jelenleg csak a férfiak sorkötelezettségét írja elő, és a nők bevonásához alkotmánymódosításra lenne szükség.
Egy alkotmánymódosítás nehezen kivitelezhető, ahhoz kétharmados többség kellene a parlamentben, ami jelenleg még elméletben sincs meg. A baloldali pártok és a Zöldek valószínűleg elutasítanák a javaslatot. Így a nők részvétele továbbra is kizárólag önkéntes marad.
A Német Hadsereg Szövetsége (Bundeswehrverband) óvatosan üdvözölte a döntést. André Wüstner elnök szerint ez egy lépés a jó irányba. Ugyanakkor arrafigyelmeztetett, hogy a következő években derül ki, elegendő-e az önkéntességre építeni.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Ebrahim Noroozi
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
