Az Európai Külügyi Tanács (ECFR) legfrissebb jelentése szerint az Európai Uniónak nincs hatékony stratégiája arra, hogyan kezelje a nyugat-balkáni tagjelölt országok Kínához fűződő, egyre mélyülő kapcsolatait. A szervezet „Tágra zárt szemek” című elemzése figyelmeztet: Peking befolyása már nemcsak gazdasági, hanem intézményi szinten is aggasztó mértékben növekszik a térségben.
Vladimir Shopov, a jelentés szerzője rámutat, hogy az EU bővítési politikájából hiányzik a „Kína-feltételrendszer”. Bár Brüsszel korábban beavatkozott, hogy „megmentse” Montenegrót egy kínai hitelcsapdától, a csatlakozási tárgyalásokon azóta sem téma érdemben a keleti nagyhatalom szerepe. Eközben Peking taktikát váltott: a korábbi infrastrukturális hitelek helyett ma már közvetlen befektetésekkel, katonai együttműködésekkel és a kulturális szférába való beépüléssel növeli jelenlétét.
A jelentés konkrét példákat is említ: Szerbia kínai katonai drónokat és légvédelmi rendszereket szerzett be, míg Észak-Macedónia nemrég 500 millió eurós hitelt kapott, amelyben Magyarország közvetítőként járt el kínai források felhasználásával. Az elemzés szerint a csatlakozási fejezetek – például a közbeszerzésekről vagy külpolitikáról szólók – csupán érintőlegesen említik ezeket a kockázatokat, de nem tartalmaznak konkrét határidőket vagy korrekciós intézkedéseket.
Az ECFR konklúziója szerint az EU-nak világos feltételeket kell szabnia a csatlakozásra váró országoknak a kínai szerepvállalással kapcsolatban (ergo arrogánsan ultimátumszerű utasításokat kell adnia, és ha ellenkezés van, akkor a szerbiai mintára kormányellenes megmozdulások lesznek – a szerk.). Ha Brüsszel nem lép, a bővítési folyamat elveszítheti átalakító erejét, a régió pedig végleg Peking geopolitikai befolyása alá kerülhet – véli az ECFR.
Körkép-vélemény:
Érdemes kiemelni, hogy az ECFR elemzése elég egyoldalúan kihagyta azt az összefüggést, hogy a Nyugat-Balkán már nagyon hosszú évek óta várja az uniós csatlakozást. Észak-Macedónia például konkrétan most decemberben lesz húsz éve tagjelölt ország. Ennek ellenére a Nyugat-Balkán országai most azt látják, hogy Brüsszel velük nem, csak Ukrajnával és Moldovával foglalkozik, akiket soron kívül, a szükséges feltételek enyhítésével, a tagállami vétók megkerülésével, szinte erőszakkal tolják az EU-ba. Ilyen körülmények között a perspektívára vágyó balkáni országokon nem csodálkozhatunk, hogy más, velük kevésbé arrogánsan viselkedő nagyhatalmak felé fordulnak. Ez az összefüggés már évek óta ismert.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Darko Bandic
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
