Az Ukrajnában szolgálatot teljesítő egészségügyi szakemberek gázgangréna (üszkösödés) eseteket jelentenek. Ez egy olyan fertőzés, amely az első világháború lövészárkaiban terjedt. Olyan baktérium okozza, amely a nem megfelelő higiéniai körülmények között szaporodik el. Ilyenek a csatatéren keletkeznek, mivel a dróntámadások miatt sok esetben nem lehetséges a korai szállítás a kórházba – számol be a The Telegraph.
A gázgangréna egy súlyos bakteriális izomszövet-fertőzés, amelyet főként a Clostridium baktérium okoz. Arról kapta a nevét, hogy gázbuborékok képződnek a bőr alatt – ismertette a The Telegraph.
Ez a baktérium az elhalt, oxigénhiányos szövetekben szaporodik. Erős fájdalmat, duzzanatot, a szövetek elszíneződését és ropogó érzést okoz a gázmozgás miatt.
A fertőzés mechanikai sérülések, például mély lőtt sebek vagy robbanás okozta sebek után fordul elő, különösen azokban az esetekben, amikor az orvosi segítség késik. „Olyan emberek érkeznek hozzánk a kórházba, akik már hetek óta sérültek” – erősítette meg Alex, egy önkéntes egészségügyi dolgozó a Zaporizssjai régióban.
Hozzátette, hogy ezek a személyek „csak ültek” a föld alatti stabilizációs központokban, ahol maximális erőfeszítéssel tartották életben őket. Elmondása szerint a fedezékekben a dróntámadások miatt is tartózkodniuk kellett. „Ha kimész a nyílt területre, a drón megöl” – mondta.
„A gázgangréna olyasmi, amit az iskolában tanulsz” – állapította meg Alex. Elmondása szerint ez a fertőzés Ukrajnában azért fordul elő, mert a sérültek nem kapnak megfelelő ellátást, és nem lehet elég gyorsan kórházba juttatni őket.
A gyógyulás nem garantált
A gázgangréna kezelése nehéz, és még a legjobb kórházakban sem garantált a felépülés.
„Ez rendkívül életveszélyes fertőzés. Kezeletlenül a halálozási arány közel 100 százalék” – mondta Lindsey Edwards, a londoni King’s College mikrobiológus szakértője. Pontosította, hogy általában sebészileg távolítják el a fertőzött szövetet, és nagyon erős antibiotikumokat adnak.
Ukrajnában azonban a laboratóriumok korlátozott hozzáférése miatt szinte lehetetlen azonnali ellátást biztosítani.
A The Telegraph emlékeztetett arra, hogy a gázgangréna az első világháborúhoz kapcsolódik a harci körülmények, a súlyos sérülések és a korlátozott egészségügyi ellátás kombinációja miatt. A katonák nedves lövészárkokban harcoltak, ahol sár és ürülék volt. Ilyen környezetben a Clostridium baktérium könnyen terjed.
„Történelmileg ez az első világháború jelenségének számít” – magyarázta Alastair Beaven, a Birminghami Egyetem munkatársa, aki katonai egészségügyi létesítményekben dolgozott Afganisztánban. Elmondása szerint azóta sokkal ritkább, főleg a sebek időben történő tisztítása és az antibiotikumok miatt.
A lövedékek és a srapnelek mély, sok elhalt szövettel járó sebeket okoznak, ideális környezetet teremtve a gázgangrénának. Az antibiotikumok akkor még nem álltak rendelkezésre, és a sebhigiénia is alacsonyabb szintű volt. Az antibiotikumok megjelenése a második világháború idején jelentősen csökkentette a harctéri fertőzések halálozási arányát.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Anatolii Stepanov/AFP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
