Nagyon erős a magyar kulturális jelenlét a román fővárosban, de a Liszt Intézet Bukarest Kulturális Központ olyan román városokba – Brăila, Tulcea, Galac, Szörényvár – is elviszi eseményeit, ahol a közönség számára kuriózumnak számít a magyar kultúra – mondta el a Krónika megkeresésére Kósa András László, az intézet vezetője. Mint kifejtette, októberben és novemberben is gazdag kínálat várta és várja a bukaresti közönséget: a zene-, színház-, film- és vizuális művészetek kedvelőit is megszólítják.
Nemcsak a román fővárosban népszerűsíti, de más román többségű városokba is elviszi a magyar kultúrát a Liszt Intézet Bukarest Kulturális Központ. Kósa András László, a szerteágazó tevékenységet folytató intézet vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a magyar zene-, film-, színház- és vizuális művészetet is megismerheti a főváros közönsége, hiszen rendszeresen bemutatkoznak az intézet eseményei Bukarestben „Négy olyan fesztivált is szervezünk, amelyek nagyon intenzíven beépültek a bukaresti kulturális világba.
A májusi Magyar Zene Fesztiválja, a szeptember végi-október eleji Bukfeszt – Bukaresti Magyar Színházi Fesztivál (az Országos Színházi Fesztiválra (FNT) meghívott produkciók mellett ez olyan lehetőség, ahol az erdélyi magyar színházak előadásait láthatja a román főváros közönsége). Szintén jelentős szemle az október eleji Jazznapok és a novemberi filmhét – itt magyar alkotásokat láthat a mozikedvelő közönség. De most a képzőművészeti kínálatunkat emelem ki: gyakorlatilag ma már nincsenek olyan képzőművészeti fesztiválok Bukarestben, amelynek ne lenne része, szereplője a Liszt Intézet” – mutatott rá Kósa András László.
Barcsay Jenő és Robert Capa művészete is bemutatkozik Bukarestben
Mint sorolta, októberben Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegtek a román fővárosban: a 125 éve született, mezőségi Barcsay Jenő (1900–1988) Kossuth-díjas grafikus és festőművész életművét is megismerhették az érdeklődők, de a Robert Capa és magyar mesterek című tárlatot is megnyitották, amely a Bukaresti Fotófesztivál programjába illeszkedik. „A kortárs képzőművészeti szalon keretében – amit a Román Képzőművészeti Szövetség (UAP) szervez – nyílt meg a Barcsay Jenő és Gottfried Bammes (1920–2007) a 20. századi művészeti anatómiaoktatás két meghatározó alakja előtt tisztelgő kiállítás.
„Október 23-án ugyancsak a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel közösen nyílt egy nagy grafikai kiállításunk, amelynek keretében a legjelentősebb élő magyar grafikusok, mint Maurer Dóra, Orosz István, stb. képei mellett a teljesen fiatal generáció is képviselteti magát, akik most végeznek, vagy nemrég végeztek a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Ez a tárlat szintén része mind a Kortárs Képzőművészeti Szalonnak, mind a Bucharest Graphic Daysnek. Tehát vizuális művészetek tekintetében nagyon erős a magyar jelenlét a román fővárosban” – magyarázta Kósa András László. Azt is elmondta, hogy a Bucharest Graphic Days nagy, fő kiállító helyszínén, a Nemzeti Színházban nyílik november elsején az intézet Bestiarium Hungaricum kiállítása, amely a népmesék, népi mondák szörnyalakjait vonultatja fel.
„A Bestiarium Hungaricum című könyv Magyarországon jelent meg, Kolozsváron az Ünnepi Könyvhéten is bemutatták, és ennek a kötetnek a képeit meg rajzolóit hozzuk el Bukarestbe. Minden egyes ilyen jelentős esemény még tovább erősíti a magyar kulturális jelenlétet a román fővárosban, hiszen a kultúra számos területén – színház, zene, képzőművészet, film – markánsan jelen van a Liszt Intézet” – fejtette ki Kósa András László.
Azt is kiemelte, hogy tárlat nyílt a Román Nemzeti Parasztmúzeumban Parallel Magyarország címmel, amely válogatás a Streetphoto Magyarország csoportos kiállításának fényképeiből. A kiállítás az utcafotó műfaján keresztül kíván körképet adni a jelenről az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében, Közép-Európában, a Duna középső szakasza és a Kárpátok hegyláncai közé eső területről. A tárlatot a Budapesti Fotófesztivál, valamint a bukaresti Liszt Intézet közreműködésével szervezték. Szintén a vizuális művészeti vonal erősítéséhez tartozik, hogy Kós András szobrászművész munkáit is bemutatták október végén a Román Nemzeti Parasztmúzeumban.
A tárlatot korábban Kolozsváron, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, valamint a Pesti Vigadóban is láthatta a közönség. Az intézet vezetője arra is kitért, hogy az Országos Színházi Fesztivál (FNT) programjában október 17. és 26. között számos magyar társulat lépett fel, ezen kívül egy különleges tárlatot is megtekinthetett a szemle közönsége. Hullan Zsuzsa színházi fotográfus és egyben tapasztalt színésznő fényképein keresztül a közönség is bepillanthatott a színházi pillanatok mögé, a kiállítás a művészetek és a fényképezés egyedülálló találkozása, amely izgalmas és megindító módon mutatja be a színház szívverését. A kiállítás egyediségét az adja, hogy a fotós, színésznő lévén, olyan perspektívából, szemszögből, időben és olyan helyekről örökített meg pillanatokat, ahonnan és ahogyan senki más nem láthatja azokat. Hullan Zsuzsa Aase-díjas és Kis Csillag-díjas színésznő, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetettje.
Bukaresten túl: akiknek a nagyszüleik voltak magyarok
Kósa András Lászlótól azt is megkérdeztük, hogy Bukaresten kívül mely román városokba viszi el a Liszt Intézet a magyar kultúrát – ugyanis az elmúlt években Galacon és Brăilán is bemutatkoztak magyar programokkal. „Három kiállításunk dolgozza fel a dunai hajózás történetét: az első rész a Széchenyitől az első világháborúig tartó korszakot mutatja be, a második a két világháború közötti periódust, a harmadik pedig a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszakot.
igyekszünk is kimozdulni Bukarestből, amennyire csak tudunk” – mondta el Kósa András László. Megkérdeztük tőle azt is, hogy miként körvonalazódik számára: milyen a „fantomképe” annak a román nézőnek, aki Bukarestben vagy más román városokban a magyar kulturális kínálat iránt érdeklődik. „A kisebb román városokba általában nem, vagy csak alig-alig jut el a magyar kultúra, így számukra kuriózumnak számít és a közönség módfelett érdeklődő. Viszont közben a világhálón nagyon sokat hallanak a magyar sikerekről: akár a Nobel-díjról, hogy most a legfrissebbet említsem, de ugyanígy a magyar filmek jelentős nemzetközi díjairól.
Azt is elmondta, hogy a kisebb román városokban a magyar programokra sok olyan látogató jön el, aki már egyáltalán nem tud magyarul, viszont kiderül, hogy mondjuk a nagyszülei magyarul beszéltek. „Ezeknek az embereknek az esetében gyakori, hogy a szülők a kommunizmus idején elkerültek román városokba, iparban, gyárban dolgoztak, olajfinomítóban, vagy épp a brăilai hajógyárban. És a gyerek aztán már nem tanult meg magyarul, de azt tudja, hogy magyar gyökerei vannak. Így aztán lelkesedéssel, örömmel jön el mondjuk az általunk szervezett koncertekre, büszkén mondja, hogy a nagyanyja csak magyarul beszélt” – ecsetelte az intézet vezetője. Azt is elmondta, hogy a román városokban a közönségnek egy másik része „szakmai alapon” látogat el a rendezvényeikre. Például a dunai hajózást bemutató kiállításukra gyűjtők is érkeztek, akik felajánlották a témához kapcsolódó képeslap- vagy fotógyűjteményüket.
Milyen a magyar kultúra román közönsége?
Kósa András László a bukaresti közönségről szólva kifejtette, a fővárosban rengeteg a kulturális esemény, így a művészeti ágak szerint alakul az egyes eseményekre ellátogató közönség összetétele. „A közönség soraiban persze van néhány ember, akit már arcról be tudok azonosítani, hogy minden rendezvényünkön jelen van, de mások látogatnak el mondjuk a Barcsay-Bammes kiállításra, és mások a filmszemlére, megint mások a jazzkoncertekre. Mindenképp elmondható, hogy erősödik a magyar kulturális kínálat népszerűsége.
És sokat jelentenek számunkra a bukaresti kulturális intézményekkel való együttműködéseink, gyakorlatilag tényleg nem túlzás, hogy nincsenek a román fővárosban fesztiválok magyar jelenlét nélkül” – mondta az intézmény vezetője. Kiemelte, hogy nemrég ért véget az évente szervezett animációs filmfesztivál, az Animest, amin szép számmal vettek részt magyar alkotók. Az Animest A kategóriás szemle, ami azt jelenti, hogy aki itt díjat nyert animációs alkotásával, az automatikusan Oscar-jelölté válik az Animációs kategóriában.
Kósa András László azt is kiemelte, hogy november 9–16 között tartják immár 19. alkalommal a Bukaresti Magyar Filmhetet, a szemle zárónapján a Bölöni-filmnek lesz a bukaresti díszbemutatója. A filmről és az erdélyi bemutatóról itt írtunk. „A bukaresti eseményen jelen lesz a ’86-ban Bajnokok Ligája Európa Kupáját nyert Steaua labdarúgócsapatának valamennyi élő játékosa, természetesen Bölöni Lászlóval az élen” – hívta fel a figyelmet az intézet vezetője.
Forrás: Krónika
Borítókép: Liszt Intézet
The post Egyre erősödik a magyar kulturális jelenlét Bukarestben és más román városokban appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
