Angela Merkel egykori német kancellár egy magyar portálnak adott interjúja komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Merkel arról beszélt, hogy 2021-ben, röviddel a hivatali idejének lejárta előtt, megpróbált létrehozni egy közvetlen uniós párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Állítása szerint ezt a kezdeményezést Lengyelország és a balti államok megvétózták. A lelepleződés heves reakciókat váltott ki az érintett országokból.
Merkel ugyanis rámutatott, hogy az oroszok visszaszorításában érdekelt és az elvakult oroszellenességben szenvedő Lengyelország és a baltiak ha a háborúért nem is, azért mégiscsak közvetlenül felelősek, hogy Európának a mai napig nincs értelmes Ukrajna-stratégiája.
Egy másik fontos szempont, hogy Lengyelország, a baltiak a franciákkal és a britekkel, no meg az USA-hoz becsatornázott sajtó egy emberként húzta rá Németországra a felelősséget. A fő narratíva az volt, hogy Merkel és Németország a gazdasági kapcsolatok kiépítésével hozta Oroszországot olyan helyzetbe, hogy megtámadhassa Ukrajnát. Ezt a lassan négy éves narratívát gyengítette meg magyarországi interjújával Angela Merkel.
A meghiúsult diplomáciai kísérlet
A volt kancellár elmondta, hogy 2021-ben úgy érezte, Putyin már nem veszi komolyan a minszki megállapodást. Ezért Emmanuel Macron francia elnökkel közösen egy új, európai szintű tárgyalási formátumot javasoltak. A cél az lett volna, hogy az Európai Unió közvetlenül tárgyaljon az orosz vezetéssel a feszültségek enyhítése érdekében.
Körkép-vélemény:
Ez közös, uniós Oroszország-politikát jelentett volna, ami nem csak a háború eszkalálódását előzhette volna, hanem kiinduló pont lehetett volna egy új európai biztonsági struktúrának, aminek kiépítéséről ma sokan beszélnek, de Ukrajna miatt lehetetlen megvalósítani.
Merkel javaslata azonban ellenállásba ütközött az EU-n belül. Elsősorban a balti államok és Lengyelország ellenezték a tervet. Állítólag amiatt aggódtak, hogy nem tudnának egységes és határozott politikát kialakítani Oroszországgal szemben. (Értsd: nem az oroszellenes lengyel és balti politika érvényesült volna, hanem a német és francia, és ezt elutasították – a szerk.) Merkel szerint a közös álláspont kidolgozása elengedhetetlen lett volna, de a kezdeményezés végül elbukott, ő pedig hamarosan távozott a hivatalából.
Heves reakciók és a felelősség kérdése
Merkel szavai éles kritikát váltottak ki, különösen Lengyelországban. Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök az elmúlt évszázad egyik legkárosabb európai politikusának nevezte a volt kancellárt. Margus Tsahkna észt külügyminiszter pedig „tévesnek és arcátlannak” minősítette Merkel kijelentéseit.
Több külföldi politikus úgy értelmezte a nyilatkozatot, hogy Merkel megpróbálja áthárítani a felelősséget a háborúért Lengyelországra és a balti országokra. A német sajtó egy része ugyanakkor árnyaltabban számolt be az esetről. A „Tagesspiegel” és a „Der Spiegel” is hangsúlyozta, hogy Merkel valójában nem beszélt bűnrészességről. Csupán tényként közölte, hogy ezek az országok nem támogatták a javasolt tárgyalási formátumot.
Ezzel szemben a „Frankfurter Allgemeine Zeitung” publicistája szerint Merkel „másokra mutogat”, és nem hajlandó kritikusan szemlélni saját Oroszország-politikáját. A lap emlékeztetett, hogy a volt kancellár egy korábbi interjújában a „nem” válasszal utasította el a kérdést, hogy változtatna-e bármin is utólag. A „Bild” újságírója pedig úgy vélte, Merkel szavai azt sugallják, hogy a lengyel elutasítás hozzájárult a háború kirobbanásához.
Az interjú politikai utóélete: elsöprő érv a vétójog megőrzése mellett
Przemysław Żurawski vel Grajewski lengyel politológus szerint Merkel szavai politikai muníciót adtak Lengyelország kezébe. Az elemző rámutatott, hogy a vita egy kulcsfontosságú időszakban zajlik, amikor a német-francia tengely az uniós kül- és biztonságpolitikában az egyhangú döntéshozatal eltörlését szorgalmazza. Ha ez a szabály már 2021-ben sem lett volna érvényben, Berlin és Párizs leszavazhatta volna a kelet-európaiakat.
Żurawski szerint ebben az esetben az EU „egységes” hangon tárgyalt volna Putyinnal, ami szerinte Ukrajna feláldozásához vezetett volna. A professzor úgy véli, Lengyelországnak most Merkel szavait kell felhasználnia diplomáciai eszközként. Ezzel bizonyíthatja, milyen veszélyekkel járna, ha az EU a biztonságpolitikai döntéseket minősített többséggel, és nem konszenzussal hozná meg.
Az elemző Merkel Oroszországgal kapcsolatos politikájának következetességére is felhívta a figyelmet. A volt kancellár hivatali ideje alatt épült meg az Északi Áramlat gázvezeték, és a német ipar is szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal. Żurawski szerint semmi ok azt feltételezni, hogy ez a német stratégiai irány a jövőben megváltozna.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Petros Giannakouris
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
