Október 1-jén délután XIV. Leó pápa a Castel Gandolfó-i Mariapoli Központban találkozott a Reményt ébreszteni című többnapos konferencia résztvevőivel, melyet a Laudato si’ kezdetű enciklika megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából tartanak október 3-ig.
A tanácskozást a Laudato si’ Mozgalom az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumával, a Nemzetközi Karitász, a társadalmi igazságosság előmozdításáért dolgozó katolikus szervezetek európai és észak-amerikai nemzetközi családjával (CIDSE), a Rendfőnöknők Nemzetközi Uniójával (UISG), a Fokoláre Mozgalommal és az Egyházi Hálózatok Szövetségével (Ecclesial Networks Alliance, ENA) együttműködve rendezi. Több mint ezren vesznek részt a konferencián, különböző vallások és mozgalmak képviselői, valamint a tudományos és a politikai élet vezető személyiségei.
A pápa jelenlétében beszédet tartott Marina Silva, Brazília környezetvédelmi és éghajlatváltozási minisztere, a COP30 elnökség vezetője; valamint Arnold Schwarzenegger, Kalifornia korábbi kormányzója, az USC Schwarzenegger Állami és Globális Politikai Intézet és a Schwarzenegger Klíma Kezdeményezés alapítója.
Marina Silva meghívta XIV. Leó pápát a COP30-ra
Az ENSZ harmincadik éghajlatváltozási konferenciájára (COP30) november 10. és 21. között kerül sor a brazíliai Belém városában.
A brazil miniszter beszédében kiemelte a Laudato si’ kezdetű enciklika és a szintén tíz évvel ezelőtt aláírt Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény közötti kapcsolatot. Miközben elismerte az elért eredményeket, elítélte a kötelezettségvállalások és a valóság közötti szakadékot: „Átlagosan évente 4–6 milliárd dollárt fordítanak továbbra is a fosszilis tüzelőanyag-iparra”, miközben nem sikerült teljes mértékben létrehozni a fejlődő országoknak szánt 100 milliárd dolláros alapot.
A Belémben megrendezésre kerülő COP30-ra előretekintve a miniszter ismételten hangsúlyozta a fosszilis tüzelőanyagokról való méltányos és végleges átállás szükségességét. „Minden technikai erőforrásunk megvan ahhoz, hogy végrehajtsuk ezt a sürgős programot. Most szükségünk van a szilárd etikai elszántságra, amely elvezet minket e kötelezettségvállalások tiszteletben tartásához.”
Végül XIV. Leó pápához fordult, és meghívta a COP30-ra: „Meggyőződésem, hogy Őszentsége ily módon nélkülözhetetlenül hozzájárulhat ahhoz, hogy a COP30 a megvalósítás szempontjából döntő klímakonferenciaként vonuljon be a történelembe. Így – ahogy mindannyian hevesen vágyunk rá – a remény éghajlatváltozási konferenciájává válik a teremtett világ kertjét gazdagító életformák megőrzésére és ápolására, a jelenlegi és a jövő generációi javára.”
Arnold Schwarzenegger a megnyitón mondott beszéde elején arról szólt, miért tartja a pápát hősnek. „Amint pápává választották, elintézte, hogy napelemeket szereljenek fel a Vatikánban. Ez egy csodálatos kezdeményezés” – mondta, emlékeztetve arra, hogy a Vatikáni Állam lesz az első a világon, amely eléri a szén-dioxid-semlegességet.
Schwarzenegger ezután visszatekintett kaliforniai politikai pályafutására; sikerült összefogni a demokratákat és a republikánusokat, hogy elfogadjanak olyan környezetvédelmi törvényeket, amelyek 25 százalékkal csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását és elősegítették egymillió napelemes tető megépülését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a számok győzik meg az embereket, hanem a szívükhöz kell szólni.
Végül kollektív megmozdulásra szólított fel: „Együtt meg tudjuk csinálni, elérhetjük a célunkat. A Katolikus Egyháznak 1,4 milliárd híve és 200 ezer temploma van: gondoljanak bele, mekkora erő, mekkora hatalom áll rendelkezésre a környezetszennyezés felszámolásához.”
„Isten megkérdezi majd, vajon jól műveltük és megőriztük-e ezt a világot, amelyet ő teremtett”
Leó pápa beszédében hangsúlyozta: „Csak a szívhez való visszatérés révén valósulhat meg az igazi ökológiai megtérés is. Az adatok puszta gyűjtésétől át kell lépnünk a gondoskodásra; a környezetvédelmi értekezésektől a személyes és közösségi életstílust átalakító ökológiai megtérésre. A hívők számára ez olyan megtérés, amely nem különbözik attól, amely az élő Istenhez fordít bennünket, mert nem szerethetjük a láthatatlan Istent úgy, hogy közben megvetjük teremtményeit, és nem nevezhetjük magunkat Jézus Krisztus tanítványainak, ha nem osztozunk abban, ahogyan ő tekint a teremtett világra és ahogyan ő gondoskodik mindarról, ami törékeny és sebzett.”
Beszéde végén feltette a kérdést: „Isten megkérdezi majd, vajon jól műveltük és megőriztük-e ezt a világot, amelyet ő teremtett (vö. Ter 2,15) mindenki és a jövő nemzedékek javára, és hogy gondját viseltük-e testvéreinknek (vö. Ter 4,9; Jn 13,34). Mit fogunk válaszolni?”
Leó pápa teljes beszédének fordítása ITT olvasható.
Grönlandi jégdarab
A pápa ezután megáldott egy 20 ezer éves grönlandi jégdarabot: „Élet Ura, áldd meg ezt a vizet: ébressze fel szívünket, tisztítsa meg közönyünket, enyhítse fájdalmunkat és újítsa meg reményünket.”
A jégtömb a Nuup Kangerlua fjordból származik; a jégsapkáról való leválása után nagy része az óceánba olvadt. Olafur Eliasson művész szállította Rómába Minik Rosing geológus támogatásával. Együttműködnek az Ice Watch (Jégfigyelő) projektben, amely többek között nagy jégtömböket hoz a nagyobb európai városok köztereire azzal a céllal, hogy a klímaválság valóságát kézzelfoghatóvá tegye a nyilvánosság számára.
„Könnyek tálkája”
A pápa jelenlétében egy szimbolikus gesztusra is sor került. A klímaválság által leginkább sújtott országok és közösségek képviselői hazájukból hozott pohárnyi vizet öntöttek a „könnyek tálkájába”, amely közös otthonunkat és minden embernek a teremtett világgal és másokkal való kölcsönös függőségét jelképezi.
A pápa ezután elénekelte a Naphimnusz kezdő szavait, Adenike Adewale énekes, dalíró kíséretében. „A remény hangjai egyként emelkedjenek fel” – hangzott XIV. Leó fohásza. Ezt követően a különböző országokból érkezett női művészekből álló Gen Verde nemzetközi előadóművészeti csoport lépett fel.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
