Az Európai Unió vezetői Koppenhágában gyűltek össze, hogy a kontinens biztonságának megerősítéséről tárgyaljanak. A megbeszélések a tervezettnél jóval tovább tartottak, a vezetők pedig komoly aggodalmuknak adtak hangot. Ennek ellenére a csúcstalálkozó kevés konkrét eredménnyel zárult, a legtöbb kulcskérdés megválaszolatlan maradt. A találkozó ismét rávilágított az EU azon régi problémájára, hogy a válságokról való beszéd gyakran felülírja a tényleges megoldáskeresést. Az igazi tragédia, hogy ez a bénultság még mindig kedvezőbb kimenetel, mintha megvalósultak volna a brüsszeli bürokraták tervei, amelyek nem megoldást, inkább ámokfutást jelentettek volna. Mutatjuk az EU-csúcs első napjának „eredményeit”.
Egyelőre nem nyúlnak az orosz vagyonhoz
Az Európai Bizottság javaslata, amely az Oroszországgal szemben befagyasztott vagyonokból finanszírozna egy hitelt Ukrajna számára, nem kapott zöld utat. A terv szerint Kijev egy 140 milliárd eurós kölcsönhöz jutna. Az uniós tisztviselők szerint ez egy okos megoldás lenne a vagyonelkobzás elkerülésére, ami sérthetné a nemzetközi jogot.
A megállapodás egyik akadálya, hogy több ország, különösen Belgium, jogi garanciákat szeretne a tervvel kapcsolatban. Bart De Wever belga miniszterelnök volt a legóvatosabb, mivel országát érintené leginkább egy esetleges orosz jogi lépés. Ursula von der Leyen bizottsági elnök igyekezett megnyugtatni a vonakodó tagállamokat. António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a következő, hónap végi csúcstalálkozó lehet a „döntés napja” az ügyben.
A „drónfal” ötlete sem aratotyt sikert
A közös védelemről szóló megbeszélés a tervezett két óra helyett négy órán át tartott. Bár a tagállamok általánosságban üdvözölték a Bizottság javaslatait, a vezetők ragaszkodtak a nagyobb beleszóláshoz. Ursula von der Leyen egyik kiemelt javaslata egy „drónfal” létrehozása volt Európa keleti határán.
Ez egy olyan drónelhárító rendszer lenne, amely képes a gyors észlelésre és semlegesítésre. A koncepciót azonban a legnagyobb tagállamok elutasították. Különösen Franciaország és Németország fejezte ki szkepticizmusát a Bizottság által irányított drónfallal szemben. Emmanuel Macron francia elnök „kifinomultabb” megoldásokat sürgetett.
Tagállami érdekek a bővítés és a hatáskörök útjában
António Costa azon ötlete sem valósult meg, hogy felgyorsítsák Ukrajna uniós csatlakozását. Costa azt javasolta, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez az egyhangú támogatás helyett elegendő legyen a minősített többség. A tervet nemcsak Orbán Viktor magyar miniszterelnök utasította el, hanem többek között Franciaország, Hollandia és Görögország is.
Ukrajna kinyomta az európai versenyképességet a napirendről
A csúcson Friedrich Merz német kancellár sem tudta napirendre tűzni a számára fontos témát, az európai versenyképességet. Merz az európai ipar versenyképességéről és a túlzott szabályozásról akart beszélni. A napirenden azonban a védelem és Ukrajna kérdése szerepelt, a német kancellár hazai közönségnek is szánt próbálkozása gyorsan fennakadt a háborús pszichózison.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, kollázs: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
