Nincs mese, fel kell pörgetni az MI-fejlesztéseket – Európa szuverenitása a tét

Nincs mese, fel kell pörgetni az MI-fejlesztéseket – Európa szuverenitása a tét

Európa lemaradt az Egyesült Államok mögött a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében. A politika és a gazdaság igyekszik ledolgozni ezt a hátrányt, azonban szakértők a függetlenség hamis érzetére figyelmeztetnek. A jelenségre, amikor egy szolgáltatást szuverénnek tüntetnek fel, miközben technológiailag külföldtől függ, „szuverenitás-mosásnak” nevezik – hívja fel a figyelmet a Welt.de német lap.

Körkép-vélemény:

Halkan hozzátesszük, hogy rendkívül érdekes az is, hogy miközben a Welt.de az európai szuverenitás miatt aggódik az MI-technológia kérdésében, ugyanezt a félelmet elfojtja magában, amikor az amerikai energiahordozóknak való kiszolgáltatottságról van szó…

Jó példa erre az SAP, a Microsoft és az OpenAI közös projektje, amely az államigazgatás számára fejleszt MI-t. Bár a szolgáltatást Európában, európaiaknak szánják, a három cégből kettő amerikai. A kontinens szinte teljesen ki van szolgáltatva a külföldi technológiának a felhőszolgáltatások, a csipek és az MI-alapmodellek terén. Ez akkor is igaz, ha már nem annak tűnik.

A szuverenitás látszata?

Achim Weiß, az Ionos német internetszolgáltató vezetője szerint a „szuverenitás-mosás” a zöldrefestéshez (greenwashing) hasonló fogalom. Évekkel ezelőtt az amerikai szolgáltatók azzal érveltek, hogy frankfurti adatközpontjaik révén az adatok biztonságban vannak Németországban. Weiß azonban figyelmeztet: az amerikai törvények, mint a Patriot Act és a Cloud Act, hozzáférést engednek a hatóságoknak ezekhez az adatokhoz.

Az új partnerség keretében egy teljesen önálló, németek által üzemeltetett cégről beszélnek, amely csak licenceli a technológiát. Az ígéret szerint így a legfejlettebb mesterséges intelligencia „teljesen szuverén módon” lesz elérhető Németországban. A kezdeményezést a német politika is pozitívan fogadta.

Politikai optimizmus és kihívások

Hírdetés

Dorothee Bär német kutatási miniszter szerint a döntő pont az, hogy a technológia megfelel a német szabályoknak és megbízható lesz. Karsten Wildberger digitalizációs miniszter szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy csupán mások innovációinak felhasználója legyen. „Most meg kell találnunk a bátorságot, hogy teljes erővel beszálljunk a versenybe” – mondta.

Wildberger szerint Európa versenyképes lehet, hiszen rendelkezik tehetségekkel, jó a kutatásban és rengeteg adattal bír. Ugyanakkor elismerte, hogy a tőkéhez való hozzáférés és a startupok növekedése terén lemaradás van az USA-hoz képest. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a ciklus végére megháromszorozódik a német MI-startupok száma.

Európa strukturális hátrányai

Az európai startupok számára komoly nehézséget jelent a töredezett belső piac. Peter Sarlin, a Silo.ai alapítója szerint Európában nehéz terjeszkedni. Az egységes uniós szabályozás ellenére is léteznek nemzeti jogszabályok, ami megnehezíti a cégek helyzetét. Emellett a tőkepiac is széttagolt, ami a nagyobb összegű finanszírozási köröket nehezíti meg.

A kontinens függősége az amerikai felhőszolgáltatóktól (Microsoft Azure, Google Cloud, Amazon AWS) is komoly kockázatot jelent. Andreas Mundt, a német versenyhivatal elnöke szerint ezen szolgáltatások kiesése megbénítaná a működést. A valódi szuverenitás feltétele a szoftverek feletti uralom is. Különben egy amerikai exportkorlátozás miatt a felhő frissítések nélkül maradhat, ami napokon belül komoly biztonsági kockázatot jelentene.

A jövő útja: ipari innováció

Európa tehát nem kerülheti el a saját fejlesztéseket. Peter Sarlin szerint a kontinens esélye az ipari platformjaiban rejlik. Az élettudományok, az autóipar vagy az anyagtudományok területén is új innovációs hullámok indulnak. A kérdés az, hogy az európai ipari óriások befektetnek-e ebbe, vagy átengedik a terepet másoknak.

A kontinensnek „több ambícióra, nagyobb sebességre, több éhségre” van szüksége. Franciaország sikeresen hozott létre egy erős tudományos központot, bevonzva ezzel olyan cégeket, mint a Meta vagy a Google. Németországban még nagyobb potenciál rejlik, de a városok közötti együttműködés hiánya miatt ez egyelőre kihasználatlan.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Barbara Ortutay, File


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »