Magyarország és Szlovákia szorult helyzetben van az orosz energia miatt Balaskó Réka2025. 09. 18., cs – 09:22
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közösen igyekszik visszaszorítani Oroszország háborús gazdaságát, ennek részeként pedig újabb szankciók és politikai lépések várhatók.
A szakértők szerint a folyamat egyik legnagyobb vesztese Magyarország és Szlovákia lehet, hiszen ők maradtak az utolsó uniós országok, amelyek még mindig orosz csővezetékes olajat importálnak – írja az Euronews jelentésébe.
A cél világos, Európa teljesen el akarja hagyni az orosz fosszilis tüzelőanyagokat
– mondta az Euronewsnak Eammon Drumm, a German Marshall Fund elemzője.
Washington figyelmeztetései
Az amerikai kormány már többször egyértelművé tette, hogy az EU-nak gyorsabban kellene megszabadulnia Moszkva energiájától. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a Financial Timesnak úgy fogalmazott:
Ha Európa azt várja, hogy Washington fokozza a szankciókat, akkor a tagállamoknak le kell állítaniuk az orosz importot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is sürgette a folyamatot, mondván, eljött az idő, hogy „minél hamarabb megszabaduljunk a szennyező orosz energiától”.
Magyar ellenállás
Budapest azonban másképp látja a helyzetet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, az országnak nincs választási lehetősége. „Az energia vásárlása fizikai kérdés. Az energiát abból a csővezetékből lehet vásárolni, amely ide érkezik” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország nem önszántából ragaszkodik az orosz olajhoz, hanem infrastrukturális kényszerből.
Az EU 2022-ben ugyan betiltotta az orosz olajat, de Magyarország és Szlovákia mentességet kapott.
Állításuk szerint igyekeznek alternatívát keresni, és Szijjártó kedden bejelentette, hogy Magyarország hosszú távú gázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel. Az egyezség értelmében 2026-tól 10 éven át évi 2 milliárd köbméter földgáz érkezik majd.
Szakértők szerint azonban a szárazföldi fekvés miatt Magyarország és Szlovákia inkább Norvégia, Azerbajdzsán vagy a Közel-Kelet felé nyithat a jövőben.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben fokozódik a feszültség az Egyesült Államok és Oroszország között az ukrajnai orosz invázió lezárása kapcsán, Szlovákia is szembesül azzal a kérdéssel, vajon honnan juthat az ország az orosz szállítmányokat kiváltó olajhoz és gázhoz? A lehetőségek korlátozottak.
Az elmúlt napokban egyre több jelzés érkezett amerikai részről Szlovákia és Magyarország felé az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatának korlátozásáról.
Bár Szijjártó Péter külügyminiszter tagadta azt a sajtóértesülést, miszerint egyenesen Donald Trump amerikai elnök küldött volna hasonló tartalmú üzenetet Budapestre (és Pozsonyba), Chris Wright energiaügyi miniszter a sajtónyilvánosság előtt is konkrétan fogalmazott, mikor kijelentette, Magyarországnak és Szlovákiának is fel kellene hagynia az orosz fosszilis tüzelőanyagok vásárlásával és használatával.
Azzal együtt, hogy a miniszteri kijelentést akár úgy is lehet érteni, a két ország önhatalmúlag megakaszthatja az uniós stratégiát és még nehezebb helyzetbe hozhatja az EU-t a tárgyalások kapcsán, az orosz energiahordozókról való leválás előbb-utóbb elkerülhetetlennek tűnik. Elméletben egyedül egy gyors orosz-ukrán békekötés bírálhatná felül a terveket, a folyamat azonban az elmúlt hónapokban megfenekleni látszik.
Kivezetés eldöntve
Brüsszelben már jelenleg is tárgyalnak egy olyan javaslatot, amely az orosz olaj és gáz végleges kivezetésére vonatkozik. Magyarország és Szlovákia pedig együttesen sem tudja megakadályozni a döntést, mivel azt minősített többséggel hozzák meg a tagállamok, az pedig szinte biztosnak tűnik, hogy ez a többség összejön.
Az uniós döntés különösen nehéz helyzetbe hozhatja a két országot, mivel más szomszédaitól eltérően sem Budapest, sem Pozsony nem tett erőteljes lépéseket az orosz energiahordozó-függőség felszámolására. Az uniós tervezet 2026. januárjától tiltaná az orosz gázimportra kötött új szerződéseket, az év közepéig leállítaná a rövid távú kötelezettségeket és legfeljebb 2027 végéig adna időt Szlovákiának és Magyarországnak a bojkottra – annak ellenére, hogy mindkét ország hosszú távú szerződést kötött Moszkvával és ha nem lennének a rendkívüli körülmények, évekig kapnák az orosz gázt és olajat.
Az Európai Bizottság szerint Szlovákia és Magyarország is rendelkezik alternatívákkal és a lépés áremelkedéshez sem vezetne a piacon, mivel a globális kínálat kiegyenlíti az orosz eredetű energiahordozók kivezetése után keletkezett űrt. Amennyiben a rendelkezés érvénybe lép, a gyakorlatban a magyar és szlovák kormánynak 2026. első negyedévében már be kellene mutatnia, miként képzeli el az orosz gáz és olaj kiváltását. Látszólag nagyon kevés fejlemény történt ez ügyben, de magyar részről Szijjártó Péter megtette az első lépést, mikor a múlt héten évi 200 millió köbméter földgáz behozataláról szóló megállapodást hozott tető alá a brit-holland Shellel.
Szlovákia gondolkodik
Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter szerdán nyilatkozott a probléma margójára. A politikus elmondása szerint Szlovákia kész az orosz energiahordozók helyettesítésére, de csak akkor, ha megfelelő kapacitású helyettesítő vezetékek állnak az ország rendelkezésére. „Szeretnénk diverzifikálni, de a kapacitásokra vagyunk utalva, a környező országoktól függünk. Ez vonatkozik a gázra és kőolajra is” – jelentette ki Saková, aki elmondása szerint Bécsben Wright-tal is közölte mindezt.
Szlovákia és Magyarország szempontjából valóban kevés érdemi opció létezik. A két ország korábban Ukrajnán keresztül jutott energiahordozókhoz, a gázszállítás azonban 2025 eleje óta szünetel és az olajcsapok is hosszú távon elzáródhatnak.
A lehetséges megoldásokhoz érdemes szemügyre venni, pontosan mit is tett a két ország – és a szomszédai – a válságok idején. A téli gázkrízis megoldását végül Magyarország a Török Áramlaton keresztül oldotta meg: egyelőre orosz gáz áramlik az országba és zavartalanul. Az orosz embargót követően a déli folyosón bármilyen alternatív energiaforráshoz hozzájuthatna Budapest – és Pozsony is, mivel ugyanez a megoldás biztosítja a szlovák készleteket is. A déli irányú energiaszolgáltatásnak azonban Robert Fico aligha örül: Pozsony tranzitország helyett végponttá vált a felhasználásban, a szállításért járó tranzitdíjakon már nincs haszna.
Az olajkészletek szempontjából az egyetlen működőképes megoldást az Adria vezeték jelentené. A horvát üzemeltető és az Európai Bizottság szerint a más országokat is ellátó rendszer képes fedezni a MOL magyarországi és szlovákiai üzemeinek szükségletét, de a magyar fél ezt az álláspontot vitatja – ráadásul a horvátok a monopolhelyzetet kihasználva a szállítási illetékeket is emelték, kiváltva a magyar olajcég kritikáját.
Más országok sikeresebben szakadtak el az orosz energiahordozóktól, de ez a földrajzi helyzetükből fakadó eltérő lehetőségeiknek is köszönhető.
A háború kezdete óta az orosz energiahordozókról leszakadó Csehország például a Transalpine Pipeline (TAL) hálózaton keresztül, Trieszt kikötőjéből biztosítja az olajfelhasználása egy részét – csakúgy, mint Ausztria.
Lengyelország a Balti tengeren keresztül jut saját olajhoz és gázhoz, de ez a hálózat Szlovákia és Magyarország részére hozzáférhetetlen.
Kapcsolódó cikkünk
A Barátság kőolajvezeték zavartalan működése nélkülözhetetlen Szlovákia és az egész közép-európai térség energiabiztonsága szempontjából – jelentette ki Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter pénteken, miután Ungváron tárgyalt Szvitlana Hrinjuk ukrán energiaügyi miniszterrel.
A szlovák tárca közlése szerint a találkozó hátterében az állt, hogy Ukrajna az elmúlt hetekben több támadást hajtott végre Oroszország területén található olajipari létesítmények ellen.
A két miniszter egyetértett abban, hogy az energetika ma az egyik legfontosabb közös ügy. Mindkét ország számára elsődleges cél a meglévő gáz- és olajvezetékek biztonságos és hatékony működtetése, ugyanakkor szükség van új beruházásokra is, különösen a villamosenergia-hálózat összekapcsolásában és kapacitásának bővítésében.
„Számunkra továbbra is prioritás a gázszállítás és a kőolajellátás folytonossága a Barátság vezetéken keresztül. Bár másképp látjuk az orosz szállítások jövőjét, közös érdekünk olyan diverzifikációs projektek fejlesztése, amelyek gazdasági előnyöket hoznak mindkét félnek”
– fogalmazott Saková. Példaként említette az Odessza–Brody olajvezetéket, amely új szállítási lehetőségeket nyithat.
A miniszter kiemelte: Szlovákia az áramellátás terén is támogatja Ukrajnát. 2025-ben több mint 2000 gigawattóra villamos energiát exportált, és válsághelyzetekben további 60 gigawattórát biztosított sürgősségi segítségként.
A tárgyalásokon fontos szerepet kapott a Nagykapos–Munkács közötti villamosenergia-összeköttetés bővítése, amely mindkét ország energiabiztonságát erősítheti.
Saková Robert Fico (Smer) kormányfő delegációjának tagjaként részt vett azon a találkozón is, amelyen a miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Julija Szviridenko ukrán miniszterelnökkel egyeztetett.
Halogatás vagy kényszerű változás?
Drumm elemző szerint a két ország igyekszik minél tovább fenntartani a jelenlegi helyzetet, de a nyomás erősödni fog. „Úgy gondolom, hogy az utolsó pillanatig halogatni fognak, de a lendület már megvan az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése felé. Ez nem fog eltűnni” – fogalmazott.
A szakértők szerint a következő években így elkerülhetetlen lesz, hogy Budapest és Pozsony új forrásokat találjon, miközben az EU-tól is további támogatást kérnek majd a drága átálláshoz.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
