A nyugati szankciók következtében a kínai bankok nem fogadnak el orosz pénzt, tartva a másodlagos büntetőintézkedésektől – mondta egy piaci forrás a Reutersnek. Emiatt az orosz vállalatok egyre inkább a barterkereskedelemhez fordulnak, amelyet a kilencvenes évek óta nem alkalmaztak ilyen mértékben.
A Reuters nyolc, eddig nem ismert barterügyletet azonosított, köztük kínai autók orosz búzára, illetve háztartási gépek és építőanyagok lenmagra történő cseréjét. A tranzakciók értéke sokszor eléri a több százezer dollárt, de nehezen követhetők, mivel nem pénzmozgással zajlanak.
Az orosz gazdasági minisztérium 2024-ben hivatalos útmutatót adott ki a barterügyletekhez, sőt egy külön piactér létrehozását is javasolta. Bár az orosz vámhatóság szerint ezek volumene csekély a teljes külkereskedelemhez képest, az elemzők az export- és importadatok közti 7 milliárd dolláros eltérésben a barter szélesedését látják.
A kínai cégek nyíltan is a barterben látják a kiutat a pénzügyi korlátozásokból. Alternatív megoldásként kriptovalutákat, „fizetési ügynököket” vagy készpénzmozgást is alkalmaznak az orosz vállalkozások.
Miközben Putyin a gazdasági fölényről beszél, a központi bank technikai recessziót és tartós inflációt jelez. Szakértők szerint a barter a dollármentesítés és a szankciós nyomás tünete, amelynek volumene tovább fog nőni.
A Reuters szerint míg a ’90-es években a barter a gazdasági káosz jele volt, ma inkább a szankciós háború következménye, és Kína–Oroszország együttműködésének egyik új pillére.
Körkép.sk, Euronews
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
