Az Európai Bizottság elhalasztotta az Oroszország elleni 19. szankciós csomag bemutatását, miután a Donald Trump vezette amerikai kormány nyomást gyakorolt az Európai Unióra. A csomag eredetileg orosz bankokat, az olajszankciók megkerülésére használt úgynevezett árnyékflottát, valamint a már meglévő intézkedések kijátszása elleni fellépést célozta volna.
A halasztás hátterében Washington követelései állnak: az USA adminisztrációja azt várja el az EU-tól, hogy azonnali hatállyal állítsa le az orosz kőolaj és földgáz importját. Emellett szorgalmazzák, hogy Európa vezessen be büntetővámokat Kína és India ellen, amelyek a legnagyobb felvásárlói lettek az orosz energiahordozóknak. Brüsszel eredetileg 2028-ig tervezte a teljes leválást az orosz energiáról, Washington azonban ennél gyorsabb lépéseket sürget.
Trump jelezte, hogy ha Európa fellép a kínai energiavásárlásokkal szemben, akkor az Egyesült Államok eltekinthet további vámok kivetésétől Pekinggel szemben. Uniós diplomaták szerint bár az amerikai elnök követelései túlzóak, a helyzet mégis lépéskényszerbe hozza a blokkot. Brüsszel szeretné elkerülni, hogy Washington az EU-ra hárítsa a felelősséget amiatt, hogy az ukrajnai háború finanszírozása továbbra is áramlik Moszkva felé az energiaeladásokból.
Körkép-vélemény:
A fenti összefüggéseket a Bloomberg közölte. A Politico ugyanakkor azt állítja, hogy Szlovákia és Magyarország vonakodása miatt állt le a szankciós csomag tárgyalása. Politikailag nyilván konszenzusra lenne szükség, ám az képlet jóval árnyaltabb. A fő probléma az India elleni büntetővámok bevezetése lenne. Európa most Indiában feldolgozott vagy átcímkézett orosz olajat vásárol nagy tételben. A vámok kivetésével azt megvásárló nagy nyugati államok csúnyán ráfizethetnek. Szlovákia és Magyarország emlegetése inkább csak terelés.
Az európai szankciós politikai (megint) megbukott. Ukrajna orosz olajból készült dízelt használ
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
