A konszolidációs csomag bejelentéséhez időzítve hozta nyilvánosságra – mintegy ellenpólusként – a PS a TRESK, (Totális restart Szlovákiának) nevű gazdaságpolitikai programját. A konszolidáció kapcsán pedig Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is nyilatkozott a Pátria Rádióban, felvázolva a maga gazdaságpolitikai álláspontját. Bár mindkét párt elég felületes, konkrétumok nélküli kereteket vázolt fel, politikai szempontból érdemes őket összehasonlítani. A Magyar Szövetség ugyanis az év elejétől kezdve fokozatosan orientálódik át a progresszív ellenzék táborába.
Gubík a Pátriának azt mondta, hogy a kormányellenes tüntetéseken való közös részvételről nincs szó. De hozzátette azt is, hogy a „Magyar Szövetség nagyon szívesen leül bármelyik párttal szakmai egyeztetéseket folytatni azzal kapcsolatban, hogyan lehetne hatékonyabban megoldani a konszolidációt”.
Sok a közös vonás
Mind Gubík László, mind a Progresívne Slovensko TRESK nevű programja élesen bírálja a jelenlegi Fico-kormány gazdaságpolitikáját. Gubík a konszolidációs csomagokat „ötletbörzeszerű kapkodásnak” nevezi, és úgy véli, az első két csomag kudarcai vezettek a harmadik szükségességéhez. Sőt, egy negyedik csomag tervezése sem kizárt, ha a jelenlegi trendek folytatódnak.
A PS anyagában is hangsúlyozottan jelen van a Fico-kormányok kritikája, mely szerint a kizárólagos pénzelosztásra, az uniós források elégtelen lehívására és a tehetségek elüldözésére fókuszáltak, ami Szlovákia lemaradásához vezetett.
Az állam működésének hatékonysága szintén központi elem mindkét párt álláspontjában. Gubík a „három E” koncepciójával (effektív adóbeszedés, effektív forráslehívás, effektív államműködtetés) az állami pazarlás és a bürokrácia csökkentését szorgalmazza. Például a minisztériumok politikai alkuk alapján történő létrehozásának mellőzésével és a központi államigazgatás működési költségeinek lefaragásával.
A PS is egy „hatékony és professzionális államot” vizionál, amely „értéket teremt a pénzért”, és szorgalmazza az állami szervek eredményorientált működését, a karcsúbb adminisztrációt, valamint az IT és mesterséges intelligencia (MI) megoldások bevezetését.
Mindkét megközelítés hosszú távú, átgondolt reformokat sürget a szerintük „rövid távú, kapkodó intézkedések” helyett. Emellett mindketten az üzleti környezet egyszerűsítését és a bürokráciacsökkentést szorgalmazzák, valamint a munkaerő adóterheinek csökkentését. Persze annak részletezése nélkül, hogy azt hogyan érnék el.
Konkrétumok nélkül
Szintén közös pont a két párt álláspontjában a szakmai üresség és konkrétumnélküliség. Lehet ugyanis beszélni „három E”-ről, a Magyar Szövetség és a PS-sem mondja meg konkrétan, hogy hol húzná meg a nadrágszíjat, hogy 2,7 majd újabb 2,5 milliárd eurót megtakarítson.
Ezt az ellentmondást Gubík azzal próbálja leplezni, hogy azt állítja, a mostani konszolidáció a korábbi konszolidáció kudarcából adódik. Sőt, így a Heger- és Ódor-kormányok felelősségét is egy mondattal áthárította a Smerre.
Az effektív uniós forráslehívás jól hangzik, csak egy olyan párt elnökétől, aki nem hajlandó foglalkozni nemzetközi kérdésekkel, hiteltelen. A forráslehívások hatékonysága ugyanis nem csak a belső intézményrendszer minőségétől függ, hanem a brüsszeli nyomásgyakorlástól is. Különösen, hogy egyre több pénzt csoportosítanak át a háborús erőfeszítésekre Brüsszelben.
Az uniós forráslehívások hatékonyabbá tétele ráadásul nem azonnali megoldást jelent, miközben a konszolidáció azonnali válaszokat követel. Ez érvényes az adóbeszedésről szőtt optimista álmokra is.
Ugyanez a helyzet a gazdaság felpörgetésével. Mikorra lehet felpörgetni? Az nem a szlovák kormánytól függ, hanem a német és az európai gazdasági helyzettől. És pont a progresszív-globalista körök gazdasági és geopolitikai döntései miatt a kontinens gazdasági válságba került – és nem látni még a kiutat. Tehát, aki a gazdasági fellendüléssel érvel a konszolidáció ellen, az félrevezeti a választókat. Még a háború lezárása után is évekbe telik, mire a hiányt a gazdaság fellendülésével kompenzálni lehet. Konszolidálni pedig – az ellenzék szerint is – most kell.
Gubík és a PS inkább politikai, semmint szakmai alapokon nyugvó kijelentéseket tettek. Megjegyezzük: ellenzéki pártokként erre mindkettőjüknek joguk van, ez az ellenzéki lét egyik előnye. Azt üzenik, hogy lehet jobban csinálni, és azt sugalmazzák, hogy ezeket a megszorításokat el lehet kerülni. De mivel alig közöltek konkrétumokat, hogyan hoznának össze 2,7 milliárdos csomag holnapra, így az egész üres politikai narratíva csupán.
De épp ezért, állásfoglalásuk legfontosabb következménye az a Magyar Szövetség látványos igazodása a PS programjához.
Akadnak különbségek is
Gubík László többször jelezte, hogy lehetséges partnerként tekint a PS-re. Épp ezért megnéztük, mit ígér szóban a Magyar Szövetség elnöke, és mit tűz zászlajára leendő partnere.
Gubík elmondása szerint ellenzi a 13. nyugdíj eltörlését (nyilván, ez az ő választói számára népszerűtlen döntések lennének). A PS ellenben nyíltan vállalja, hogy alaposan megnyirbálná a szociális rendszert, és korábban egyértelművé tette, hogy a 13. nyugdíjat eltörölné.
Gubík erről nem beszélt a Pátrián, de valószínű, hogy nem értene egyet a PS terveivel az önkormányzatok összevonását (municipalizáció) illetően. A párt tele van polgármesterekkel. Valójában az önkormányzati beágyazottsága az egyetlen erőssége, amire a sajtó előtt hivatkozni tud (és meg is teszi).
Körkép.sk
Nyitókép forrása: A Magyar Szövetség hivatalos facebook-oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
