Az Európai Unió gazdagabb északi országainak képviselői titkos találkozót tartanak Bécsben. A céljuk, hogy közös stratégiát alakítsanak ki a következő hétéves költségvetésről szóló tárgyalások előtt. A megbeszélés egy várhatóan kemény csatát készít elő a magasabb kiadásokat szorgalmazó országokkal, például Lengyelországgal és Olaszországgal – írta meg a Politico.
Érdekcsoportok mentén készülnek a csatxára
Magas rangú tisztviselők most először ültek össze, hogy egyeztessenek a következő uniós költségvetésről. Stratégiát szeretnének kidolgozni a Bizottság 1816 milliárd eurós költségvetési javaslatáról. Bár a hivatalos tárgyalások még alig kezdődtek el, a háttérben már zajlik a stratégiaalkotás. A mostani bécsi találkozón miniszterek nem vesznek részt, ők legközelebb októberben egyeztetnek a témáról.
Minden költségvetési tárgyalás során az azonos érdekű országok csoportokba tömörülnek, hogy közös irányvonalakat dolgozzanak ki. Az EU 27 tagállama jellemzően két nagy táborra oszlik. Az egyik oldalon az úgynevezett nettó befizetők állnak, Svédországtól Franciaországig, akik többet fizetnek be a közös kasszába, mint amennyit kapnak.
Ők általában egy szűkebb költségvetést támogatnak. A másik tábort a „Kohézió barátai” alkotják, déli és keleti-európai országok széles szövetsége, köztük Olaszországgal, Spanyolországgal és Lengyelországgal. Ők a nagyobb büdzsében érdekeltek, különösen a szegényebb régiókat támogató kohéziós alapok tekintetében.
A kulcsszereplők és a belső ellentétek
A két táboron belül is vannak nézetkülönbségek. A nettó befizető Franciaország például sokkal inkább támogatja a közös uniós adósságvállalást, mint a szintén ebbe a csoportba tartozó Hollandia. Az agrártámogatások kérdésében Párizs közelebb áll a magas kiadásokat pártoló Lengyelországhoz, mint a saját klubjának több tagjához.
Az ilyen vitákat azonban az országok igyekeznek a saját csoportjukon belül rendezni. A nettó befizetők bécsi találkozóját az EU két legbefolyásosabb országa, Németország és Franciaország vezeti. Egy neve elhallgatását kérő diplomata a Politiconak azt nyilatkozta, hogy
szerinte a végén úgyis Berlin és Párizs állapodik meg a számokról, a többiek pedig követik őket.
A másik oldalon hagyományosan Lengyelország a vezérszereplő, mivel ez az ország kapja a legtöbb pénzt az uniós költségvetésből. A Varsó és Budapest közötti szövetség azonban meggyengült a német intrika és az ukrajnai háború miatt. Ennek következtében a Bizottság milliárdos forrásokat tart vissza.
A Bizottság és a tárgyalások kimenetele
Az Európai Bizottság a pálya széléről figyeli az eseményeket. A tárgyalások során arra ösztönzi a tagállamokat, hogy maradjanak közel az eredeti javaslatához, ami egy gigászi, több mint kétbillió eurós büdzsé – jelentős része azonban nem a gazdaság talpraállítására, hanem Ukrajna támogatására összpontosít.
A tárgyalásokat a lengyel Piotr Serafin költségvetési biztos fogja közvetíteni a két tábor között. A biztos célja a Politico szerint az „osszd meg és uralkodj” elv alkalmazása lehet, hogy a tagállamokat egyenként közelítse meg, ne pedig tömbként kezelje őket.
Mi azért hozzátesszük, hogy a Berlin-Párizs tandem nem annyira egyértelmű, mint elsőre tűnik. Franciaország válságban van, kormány a megbukott, IMF-hitelre szorul. Ez Lengyelország mellé terelheti.
Németország ugyanakkor a szokottnál vehemensebben fogja védeni saját érdekeit. A német gazdaság recesszióban van, a német jóléti államot – a kancellár szavai szerint – nem lehet fenntartani. A német érdekek jóval nehezebben egyeztethetőek össze a franciákéval.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Manon Cruz/Pool via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
