Orbán Viktor magyar miniszterelnök a hagyományos kötcsei polgári pikniken tartotta meg politikai szezonnyitó beszédét, amely idén a megszokottól eltérően nyilvános volt. A kormányfő élesen bírálta az ellenzéket, vázolta a világpolitikai és európai uniós helyzetről alkotott vízióját, és kijelölte a 2026-os választások fő törésvonalait. Beszédében az Európai Unió lehetséges szétesését és a magyar gazdasági modell sikerét állította szembe egymással. Ukrajnáról is beszélt, szerinte lényegében már az ország felosztása zajlik.
Nyílt lapok és bizalmi válság
A miniszterelnök azzal indokolta a rendezvény nyilvánosságát, hogy az ellenzék a „titkosságot és a titkolózást” vezette be a politikai évadba. Ezzel szemben a kormánypártok a nyíltságot választják, mert nincs takargatnivalójuk. Orbán Viktor szerint a következő választás legfőbb kérdése a bizalom lesz, vagyis az, hogy kiben bízhatnak meg az emberek. Úgy véli, az ellenfeleik elvesztették a bizalmat, ezért már csak a „balhé politika” és a provokáció maradt számukra.
A kormányfő emlékeztetett kormánya korábbi ígéreteire, amelyeket szerinte mind betartottak. Felsorolta többek között az IMF „hazaküldését”, az egymillió új munkahelyet, a családok támogatását és a 13. havi nyugdíj visszaadását. A politikai sikerek alapjának a „megszolgált bizalmat” nevezte.
A Nyugat hanyatlása és a háború vége
Orbán Viktor részletesen elemezte a világpolitikai helyzetet, kitérve az Egyesült Államok új stratégiájára. Szerinte az amerikai vezetés belátta, hogy a globális kereskedelmi rend mellett Kína megelőzné őket, ezért a demokráciaexport helyett a nagyhatalmi politikához térnek vissza.
Az USA szembesült Kína behozhatatlan demográfiai, technológiai és tőkeelőnyével , valamint azzal, hogy Oroszország megnyerte a háborút.
A miniszterelnök szerint az ukrajnai háború végkifejlete eldőlt: orosz katonai győzelem született, Ukrajnát pedig felosztják.
Egy orosz, egy demilitarizált és egy nyugati zóna fog létrejönni a mai Ukrajna területén.
A háború finanszírozásában Európa alulmarad Oroszországgal szemben; míg Moszkvát a verseny csak meggyengíti, az EU teljesen „belerokkan”.
Emlékeztetett, Németországban a kancellár már bejelentette a német jóléti modell végét, de közben nem vázolt fel új, versenyképes modellt.
Azt is mondta, bár német vezetéssel lengyel és cseh közreműködéssel sikeresen szétverték a V4-et, a csoport újra feltámadhat. Ezt azzal indokolta, hogy Lengyelországban új elnök van, aki saját politikát folytat, Csehországban pedig várhatóan kormányváltás lesz, és mindkét ország visszatér „az erős közép-európai gazdaság építéséhez”.
Az Európai Unió utolsó költségvetése?
A kormányfő szerint az Európai Unió gazdaságilag és politikailag is hanyatlik. Míg 2008-ban az EU adta a világ gazdasági teljesítményének 25%-át, mára ez 18% alá csökkent, miközben az USA részesedése 4 százalékkal nőtt. Ez Orbán szerint egyértelműen az „elhibázott európai politikának” köszönhető. Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, az EU úgy vonulhat be a történelembe, mint „egy nemes kísérlet lehangoló végeredménye”.
A kudarc okát abban látja, hogy a közös monetáris politika (euró) mellé nem jött létre közös költségvetési politika.
Emiatt úgy véli, a következő, 2028-35-ös uniós költségvetés lehet az utolsó, ami után az eurózóna felbomlik.
Megoldásként egy „körkörös Európát” javasolt, amely különböző szintű integrációt tenne lehetővé a tagállamoknak.
A modell szerint a kívülről befelé haladva lenne egyre szorosabb a résztvevő országok integrációja. A legszélső, külső körben azok lennének, akik csak a katonai és az energiabiztonság terén akarnának együttműködni. Ide tartozhatna Törökország, de akár Ukrajna is.
Kívülről befelé haladva a második körben lennének azok, akik a katonai és energiabiztonságon túl közös gazdasági piacot akarnak fenntartani.
A harmadik körben lévők a közös piacon túl közös valutát is akarnak.
A negyedik, legbelső körben pedig azok az országok lennének, akik teljes gazdasági és politikai (és ideológiai) uniót akarnak.
A magyar modell sikere
Orbán Viktor kifejtette, Magyarország azért tudta elkerülni a hanyatlást, mert 2010-ben „levált az európai gazdasági modellről”. A segélyalapú jóléti állam helyett egy munkaalapú gazdaságot építettek fel. Ennek lényegi elemeiként sorolta fel a rugalmas munkaerőpiacot, az egykulcsos adórendszert, a munkához kötött családtámogatásokat, a rezsicsökkentést és a nők adókedvezményeit. Ezek a mély szerkezeti különbségek tették lehetővé a magyar gazdaság növekedését, miközben a nyugat-európai gazdaságok teljesítménye csökkent.
Az EU jelenlegi válságkezelési kísérletét, a közös eladósodást „kétségbeesett” lépésnek tartja, amelynek eszköze Ukrajna. Szerinte Ukrajna uniós tagsága belesodorná a közösséget a háborúba és gazdaságilag is tönkretenné azt.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Omar Havana
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
