XIV. Leó augusztus 28-án francia politikai képviselőkből és közéleti személyekből álló küldöttséget fogadott. Beszédében óva intette őket „az „ideológiai gyarmatosítástól”. Az Egyház tana az üdvösség tana, nem szabad félni a népszerűsítésétől – hangsúlyozta a Szentatya. Arra buzdított, hogy a fontos társadalmi kérdéseket a szeretet erejével, a közjó nevében kezeljük.
Nem „egyszerű magányos áhítat”, hanem „egy olyan társadalmi életforma, amelyet áthat az Isten és a felebarát iránti szeretet, aki Krisztusban már nem ellenség, hanem testvér”. Ez a kereszténység – XIV. Leó pápa erre emlékeztette a franciaországi Créteil-i egyházmegyében található Val-de-Marne politikai képviselőiből és közéleti személyiségeiből álló küldöttség mintegy negyven tagját, akik Dominique Blanchet püspök kíséretében érkeztek zarándoklatra Rómába. A Szentatya augusztus 28-án, csütörtökön fogadta őket audiencián.
Francia nyelven szólva a jelenlévőkhöz a pápa rámutatott arra, hogy a nyugati társadalmakban „mindenféle túlkapással szemben” a keresztényeknek „Krisztus felé kell fordítaniuk tekintetüket”, hogy segítségét kérjék felelősségük gyakorlásában.
A félreértett szekularizmus veszélyezteti az igazságot
Róma püspöke hangsúlyozta, hogy „jól ismeri” ezeket a felelősségeket: annak a nehézségét, hogy a „hittel összhangban cselekedjenek és döntsenek” a „néha félreértett szekularizmus” miatt; a „nyíltan keresztény elkötelezettség” követésének összetettségét egyes nyugati társadalmakban, ahol „Krisztust és egyházát peremre szorítják, gyakran figyelmen kívül hagyják, és időnként kigúnyolják”. Nem is beszélve a „nyomásról, a pártirányelvekről és az ideológiai gyarmatosításról”, amelyeknek a politikusok ki vannak téve – mondta XIV. Leó, elődjét, Ferenc pápát idézve. Mindezzel szemben „szükség van a bátorságra, hogy időnként azt mondjuk: »Nem, nem tehetem!«”, különösen akkor, amikor „az igazság forog kockán” – hangsúlyozta a pápa.
Tanúságtétel Jézusról a közéletben
Ezért a Szentatya azt tanácsolta a francia küldöttségnek, hogy legyenek egyre szorosabban egységben Jézussal, éljenek belőle és tegyenek tanúságot róla, mert egy közéleti személyt nem lehet elválasztani a személyiségétől: „nincs olyan, hogy valaki egyrészt politikus, másrészt pedig keresztény”, hanem „van az a politikus, aki Isten és saját lelkiismerete tekintete szerint keresztény módon éli meg elkötelezettségeit és felelősségét”.
Ne féljünk felkínálni és megvédeni az Egyház tanítását
XIV. Leó ezt követően kiemelte az Egyház tanítását – különösen a társadalmi tanítását –, amelynek alapjai „lényegében összhangban vannak a természeti törvénnyel”, amelyet még a nem keresztények és a nem hívők is „elismerhetnek”. Ezért „nem szabad félnünk attól, hogy meggyőződéssel felkínáljuk és védelmezzük azt”, mivel „ez az üdvösség tana, amely minden ember javát, a békés, harmonikus, virágzó és megbékélt társadalmak építését célozza”.
A társadalmi kérdések kezelése a szeretet erejével
XIV. Leó a francia régió „főbb társadalmi problémáival” is foglalkozott beszédében, külön kiemelve az erőszakot, a biztonság hiányát, a létbizonytalanságot, a kábítószer-problémákat, a munkanélküliséget és a közösségi élet hanyatlását. Hozzátette, hogy mindezen kihívásokat a keresztény vezetőknek „társadalmi és politikai szeretettel” kell kezelniük, ami arra készteti őket, hogy „szeressék a közjót, és hatékonyan keressék az emberek javát”. Azért is, mert az olyan értékek előmozdítása, amelyek bármennyire evangéliumiak is, de „meg vannak fosztva Krisztustól”, nem teszik lehetővé a „világ megváltoztatását”.
Elkötelezettség egy igazságosabb és testvériesebb világ iránt
Végül a pápa annak a reményének adott hangot a Rómába zarándoklatra érkezett küldöttségnek, hogy reménnyel megerősödve és állhatatosabban dolgoznak „egy igazságosabb, emberibb, testvériesebb világ építésén”, amely nem más, mint „az evangéliummal jobban átitatott világ”.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
