Sárkány, elefánt, medve: új eurázsiai keringő Mészáros Richárd2025. 09. 02., k – 19:34
A kínai vezető számára a legutóbbi csúcstalálkozó egyértelműen főműsoridő volt: Peking ügyesen pozicionálta magát a Nyugat nélküli világ vezetőjeként, miközben az Egyesült Államok inkább saját korlátaihoz ütközött. Trump csak akkor utazhatott volna Kínába – amiről valóban szó esett korábban –, ha sikerrel zárulnak az alaszkai és washingtoni tárgyalások. Ehelyett azonban taktikai kudarcot vallott. India elleni vámháborúja nemcsak, hogy nem hozott eredményt, hanem egyenesen Peking felé is lökte Narendra Modit. Trump tehát ugyanazt tette Indiával, amit Joe Biden Oroszországgal: hibás taktikával a rivális karjaiba sodorta.
A kép azonban ennél árnyaltabb. A BRICS – különösen Kína, India és Oroszország – együttműködése nem klasszikus szövetség, hanem inkább taktikai összhang. Ami összeköti őket, az a Nyugat egyre önkényesebbnek érzett szabályalkotásának elutasítása. Ez egyelőre inkább közös koreográfia a nyilvánosság előtt, mintsem mély stratégiai együttműködés. Mégis, Peking számára komoly siker volt, hogy újraéleszthette a „sárkány és az elefánt” történelmi partnerségéről szóló narratívát – amelyhez sokan már a „medvét” is szívesen hozzátársítanák.
Vlagyimir Putyin sem távozott üres kézzel. Míg 2022-ben még a háború befejezésére szólították fel, most Indiától és Törökországtól kapott meghívásokat, emellett pedig jelentős gázszerződést kötött Kínával. Ez már önmagában jelzi: Oroszország a világ szemében nem elszigetelt pária, hanem a kialakuló eurázsiai konstrukció egyik – ha nem is egyenrangú, de nélkülözhetetlen – szereplője.
Washingtonban jól érzékelik, hogy a kulcs Ukrajna. Amíg ott nincs rendezés, addig sem Oroszország leválasztása Kínáról, sem India visszacsábítása a Nyugathoz nem lehetséges. Trump a saját politikai határidőinek szorításában kezd rájönni: gyors megoldás nincs. Előbb Kijevet és európai szövetségeseit kell meggyőznie arról, hogy Moszkvát nem lehet végleg páriaként kezelni – bármennyire is ez tűnik a helyes morális pozíciónak.
Az Egyesült Államok előtt elvileg több út is nyitva áll: India modernizálásának támogatása, egy valódi indo–csendes-óceáni stratégia, Közép-Ázsia újrapozicionálása vagy Oroszország részleges visszaintegrálása a Nyugatba. Egyelőre azonban mindegyik irányban kudarcot vallott. Ez önmagában nem végzetes, hiszen az amerikai politika története tele van taktikai hibákkal, amelyeket végül stratégiai sikerek követtek. Ahogy Churchill fogalmazott: az amerikaiak mindig kipróbálnak minden rossz megoldást, mielőtt megtalálnák az egyetlen jót.
Csakhogy a mostani kihívás más, mint a múlt századi Németország vagy Japán elleni küzdelem. Katonai választ nem kínál, gazdasági és geopolitikai ügyességet viszont annál inkább megkövetel. Az Egyesült Államok ereje azonban már hanyatlóban van. Ezért a „sárkány, az elefánt és a medve” új keringője hosszú és fájdalmas korszakot ígér a Nyugatnak – amelynek végkimenetele egyelőre kiszámíthatatlan.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
