A szakaszos böjt – amikor az étkezés napi 8 órára szűkül, és 16 órán át nem fogyasztunk ételt – az elmúlt évtized egyik legnépszerűbb diétatrendje lett. Sokan fogyást, jobb anyagcserét és hosszabb élettartamot remélnek tőle. Rövid távú vizsgálatok szerint valóban segíthet az inzulinérzékenység javításában, a vérnyomás és a gyulladások csökkentésében.
Egy új, több mint 19 000 felnőtt adatait vizsgáló nagyszabású tanulmány azonban árnyalja a képet. A kutatók azt találták, hogy azok, akik nyolc óránál rövidebb étkezési ablakot tartottak, 135%-kal nagyobb eséllyel haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint azok, akik 12–14 órán át osztották el az étkezéseiket. Az összhalálozásban nem mutatkozott hasonlóan erős kapcsolat, de a szívproblémák kockázata egyértelműen magasabb volt.
A kockázat különösen a dohányosoknál, cukorbetegeknél és meglévő szívbetegségben szenvedőknél mutatkozott. A kutatók hangsúlyozzák: az eredmények nem bizonyítanak ok-okozati összefüggést, de elég figyelmeztetőek ahhoz, hogy óvatosságra intsenek.
A szakértők szerint a böjt előnyei mellett számolni kell hátrányokkal is: tápanyaghiánnyal, fejfájással, ingerlékenységgel, idősebbeknél izomvesztéssel. Cukorbetegek számára a felügyelet nélküli böjt kifejezetten veszélyes lehet.
A szakaszos böjt nem csodaszer. Bár segíthet a fogyásban és az anyagcsere javításában, a szív egészségére vonatkozó kockázatok miatt különösen a veszélyeztetett csoportoknál körültekintést igényel. A jelenlegi bizonyítékok alapján fontosabb lehet az étel minőségére, mint az órára figyelni.
BBC, Körkép.sk
Nyitókép forrása:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
