Többen mondták, írjak az egyházi szlávról.
Az egyházi szláv alapvetően egy mesterséges nyelv, mely a IX. században lett megalkotva bolgár nyelvjárások alapján, elsősorban a Thesszaloniki környéki lett alapul véve.
Mint rögzített nyelv aztán ez lett a szláv nyelvű ortodoxiában az istentiszteleti nyelv. Máig használja minden szláv ortodox egyház, a használat mértéke azonban nem azonos. Van ahol a fő nyelv máig az egyházi szláv, s csak ennek kiegészítéseként használatos a helyi modern szláv nyelv (pl. az Orosz Egyházban ez a helyzet), s van ahol a helyzet fordított (pl. a Bolgár Egyházban).
Megesik, hogy használják nem szláv egyházakban is. Ennek legnagyobb példája a Román Egyház, ahol a XIX. sz. végéig az egyházi szlávot használták. De pl. a finnek is máig használják.
Természetesen a görög nyelvű ortodoxiában sose használták, így az onnan származó egyházakban nincs ez a nyelv (lásd albán, arab, grúz). Viszont szintén megvan a bizánci rítusú katolikusok egy részénél.
Érzékeltetésként a Biblia első két sorát hozom fel.
Az eredeti verzió:
(ez nehéz volt, nem tudom, hogyan kell betenni „fordítva” menő szöveget „normál”, bal-jobb irányúba, ezért az oszlop, kényszerből)
Átírás magyarra: „börésít bárá elóhím ét hasámajim vöét háárec. vöháárec hájötá tóhú vábóhú vöhósek alp-né töhóvm vörúah elóhím mörahepet al-pné hammájim.” (Saját átírás, nem biztos, nem vagyok héber-szakértő.)
Annyit érdemes megemlíteni, hogy a „tóhú vábóhú” rész bekerült az egyébként is erősen zsidó hatású pesti szlengbe a XIX. sz. végén, mint „zavaros, kaotikus”, az eredetiben „puszta és üres”.
Modern magyar fordítás:
„Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, s Isten lelke lebegett a vizek felett.„
Most az egyházi szláv, a modern orosz, s a modern bolgár verzió, adok magyar átírást is, nem mindenki tud cirillül olvasni.
Egyházi szláv: „Въ началѣ сотвори Богъ небо и землю. Земля же бѣ невидима и неустроена, и тьма верху бездны, и Дух Божїй ношашесѧ верху воды.„
(átírás: Vu nacsale szotvori Bogu nebo i zemlju. Zemlja zse be nevidima i neusztroena, i tima verhu bezdnü, i Duh Bozsij nosaseszon verhu vodü.)
Modern orosz: „В начале сотворил Бог небо и землю. Земля же была безвидна и пуста, и тьма над бездною, и Дух Божий носился над водою.„
(átírás: V nacsale szatvoril Bog nyebo i zemlju. Zemlja zse büla bezvvidna i puszta, i tyma nad bezdnoju, i Duh Bozsih noszilszja nad vadoju.)
Modern bolgár: „В началото Бог сътвори небето и земята. А земята беше неустроена и пуста; и тъмнина покриваше бездната; и Божият Дух се носеше над водата.„
(átírás: V nacsaloto Bog szatvori neboto i zemjata. A zemjata bese neusztroena i puszta; i tamnina pokrivase bezdnata; i Bozsijat Duh se noszese nad vodata.)
Azonnal látható, nagyon hasonló a szöveg.
A IX. sz. óta persze a nyelvek sokat változtak. Az egyházi szlávban gazdag névszó- és igeragozás volt, az orosz az előbbit tartotta meg, a bolgár az utóbbit.
Szóval egy egyházi szlávból képzetlen orosz ember nem ismeri fel a „furcsa” igeidőket, viszont egy hasonlóan képzetlen bolgár – bár nem tudja melyik pontosan mit jelent – érti a főnévragozást.
Kb. ennyit ért a szövegből az átlag orosz: „Kezdetben Isten teremt az eget és a földet. A föld láthatatlan és rendezetlen, sötétség a mélység felett, s Isten lelke a vizek felett …” – ez utóbbi azért, mert elsőre nem fogja felismerni egy orosz a „nosaseszon” szót, pedig gyökere azonos a mai orosz szóval.
S mennyit ért egy átlag bolgár: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld láthatatlan és rendezetlen volt, sötétség a mélység felett, s Isten lelke … a víz felett.” – itt is gond lehet a „nosaseszon” szóval, bár itt valószínűbb a felismerése az igeidő miatt.
Szóval a végkövetkeztetés. A szláv anyanyelvű ember megérti az egyházi szlávot, tudja miről van szó, csak a pontos jelentés gond, meg egyes szavak jelentése nem mindig világos.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
