A politikai fronton elsőként Z. Kárpát Dánielm, Jobbik állt látványosan a károsultak ügye mellé: utcafórumok, rendkívüli üléskezdeményezés és népszavazási kampány fut, a kommunikáció középpontjában pedig az EUB-ítélet gyakorlati érvényesítése áll.
A szakmai vonalon évek óta meghatározó szereplő Marczingós László ügyvéd, aki az AxFina-ügyben a fogyasztókat képviselte Luxemburgban; az ítélet írásban is nevesíti őt. Az ítélet nyomán már itthon is születtek elsőfokú döntések, amelyek az uniós jogra támaszkodva a fogyasztóknak adtak igazat az elszámoláskor.
Róna Péter közgazdász május óta következetesen azt mondja: a devizahitel-termék konstrukciós hibája miatt a semmisség automatikus jogkövetkezmény, a feleknek pedig a szerződéskötés előtti állapotnak megfelelően kell elszámolniuk (az adós csak a ténylegesen felvett alaptőkével tartozik, a bank a többletfizetéseket visszatéríti).
Ehhez a sorhoz most Hadházy Ákos is csatlakozott.
Megkérdezte Róna Péter az ügyről és az ő álláspontját idézte, mely szerint:
"1. Az ítélet szövege szerint minden olyan deviza alapú hitelszerződés, ami az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárítja, semmis. (Lásd az ítélet 36. bekezdését.) A szerződés semmissé nyílvánítása azt jelenti, hogy a feleket vissza kell helyezni abba az állapotba, amiben voltak a szerződés megkötése előtt. Ennek megfelelően a fogyasztó annyival tartozik és abban a pénznemben, amennyit ténylegesen kézhez kapott és a hitelező mindazzal tartozik a fogyasztónak, amit a fogyasztó a hitelezőnek fizetett, legyen az törlesztőrész, kamat, büntető kamat vagy felszámolt költség. Az ítéletben semmi sem utal arra, hogy a magyar bíróságoknak vagy hatóságoknak bármiféle tennivalójuk lenne, mielőtt a fogyasztó a különbözet megterítésére jogosult lenne. A különbözettel a hitelező azonnal, minden további nélkül tartozik a fogyasztónak. A Kúriának nincs hatásköre arra, hogy az Európai Bíróság határozatát "értelmezze", vagy annak végrehajtását bármiféle további feltételhez kösse.
2. A fentieknek megfelelően a devizakárosult intézzen egy levelet a hitelezőhöz (ami lehet egy ügyvédi felszólítás), amiben követeli a kézhez kapott összeg és a hitelezőnek kifizetett összeg különbözetének megtérítését, vagy ha a kézhez kapott összeg nagyobb, mint a hitelezőnek fizetett összeg, tartozásának átszámítását a fentiekben leírtak szerint. A levélhez csatolja szeződésének másolatát. Amennyiben a hitelező nem tesz eleget a levélben leírtaknak, a devizakárosult a levél kézbesítésének dátumával kezdve jogosult késedelmi kamatra, valamint a fizetési meghagyás folyamatának elindítására.
3. Mivel az Európai Bíróság határozatának Kúria által megfogalmazott értelmezése a Kúria ún. jogegységi határozatában szöges ellentétben áll az EUB határozatával, keresni kell egy olyan magyar bírót, aki előtt folyamatban van egy devizahiteles per, és aki hajlandó útbaigazítást kérni az Európai Bíróságtól egyrészt arra vonatkozóan, hogy van-e a Kúriának egyáltalán hatásköre az Európai Bíróság határozatának "értelmezésére", és ha igen, a magyar bíró melyiket köteles követni : az Európai Bíróság határozatát vagy a Kúria jogegységi határozatát.
4. Nem szabad elfelejteni a Magyar Nemzeti Bank, az MNB törvény 41. és 42. cikkében megfogalmazott kötelességét, miszerint az MNB köteles (i) az Európai Bíróság ítéleteit és határozatait végrehajtani, és (ii) ellenőrizni az ítelet tiszteletben tartását a felügyelete alatt álló pénz- és hitelintézeknél. Az MNB látványosan kerüli ennek a törvényi rendelkezésnek a betartását, és valószínűleg a továbbiakban is ezt fogja tenni, de ezt nem lenne szabad szó nélkül hagyni."
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
