Szlovákiában vállalkoznál? Magyar állampolgárként ezt érdemes észben tartani Török Máté2025. 08. 04., h – 16:08
Mayer András úgy alapított céget Szlovákiában, hogy előbb volt vállalkozása, mint hogy meg tudta volna mutatni Zsolnát a térképen. De vajon meddig lehet elkerülni a nyelvtanulást? Mekkora a piaci potenciál, és milyen buktatók leselkednek azokra, akik áthozzák praxisukat a határon túlra? Egy sikeres marketingügynökség vezetőjének történetén keresztül mutatjuk meg, miért lehet vonzó célpont Szlovákia – és milyen nehézségekkel járhat egy itteni kaland.
Szlovákiában több mint 460 ezer magyar anyanyelvű él az utolsó népszámlálás eredménye szerint. Ez azt jelenti, hogy csak a számokat tekintve kétségkívül van felvevő piaca a magyar szolgáltatásoknak az ország déli régióiban – ez pedig kecsegtető lehet(ne) magyarországi vállalkozók számára.
Többen meg is látták a kínálkozó lehetőséget az eurózónához tartozó országban, és belevágtak: magyar állampolgárként Szlovákiában vállalkoznak. Közéjük tartozik Mayer András is, az AM Business marketingügynökség alapítója és tulajdonosa.
„Előbb volt szlovák vállalkozásom, mint meg tudtam volna mutatni, hogy hol van Zsolna”
– jegyzi meg frappánsan a marketingszakember.
Előítéletek oda-vissza
Elindítani egy vállalkozást szinte minden esetben társul meglepetésekkel és kellemetlenségekkel – hatványozottan igaz ez akkor, ha külföldön teszi ezt az ember. Mayer ennek kapcsán úgy fogalmaz:
„Vittük a címkét a hátunkon: mindig mindenhol külföldiek voltunk.”
Gyakorlatilag a csallóközi dialektus, tájszólás hiánya miatt bélyegezték meg őt.
„Rengetegszer előjött, hogy »András, hol tanult meg maga ilyen szépen magyarul?« – mondták ezt Magyarországon. Felvidéken pedig minden harmadik mondat az volt, hogy »jó, de te azért nem vagy idevalósi«” – részletezte a tapasztalatait.
Szlovák nyelv nélkül is megy? Egy pontig
Ha valaki azt feltételezné, hogy az államnyelv ismerete nélkül lehetetlen küldetés érvényesülni egy adott ország munkaerőpiacán, annak nincs teljesen igaza. Mayer példája ugyanis azt mutatja, hogy nem kivitelezhetetlen, viszont korlátoz ez a kiinduló állapot.
Egyrészt bilinguális könyvelőirodát az ember aránylag könnyen talál, és ez az adminisztratív terhek egy részét le is veszi a vállalkozó válláról. Másrészt a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége is segítséget tud nyújtani az ügyintézésben, főként persze a kapcsolati háló építésében.
„De baromira utáltam, hogy nem értek semmit”
– mondja az AM Business cégvezetője, aki ezzel együtt azon a véleményen van, hogy magyar állampolgárként, a kezdetekben minimális nyelvtudással is lehet érvényesülni Szlovákiában. Persze nem mindegy, hogy milyen szektorban és méretekben gondolkodunk. Egy marketingügynökség esetében csak a működtetőkön és a klienseiken áll, hogy milyen nyelven dolgoznak.
„Már a kezdetekkor többször szembesültünk azzal, hogy kérnek egy szöveget, de két nyelven. Ezt fordítóirodával oldottuk meg akkor” – emlékezett vissza, hozzátéve: két éve már szlovák anyanyelvű szövegírókat is alkalmaznak a cégben. Ugyanakkor az elején szlovák ügyfeleik nem voltak.
„Tehát mi ilyen adószlovákok voltunk. Mert Szlovákiában dolgoztunk más szlovákiai jogalanyoknak, de mindent magyarul beszéltünk meg”
– mondja.
A jó szakember mindenhol jó szakember
Ha belegondolunk, ebben rejlik a kiaknázatlan lehetőség számos magyarországi vállalkozó számára: Szlovákia déli régióiban javarészt magyar anyanyelvűeknek nyújthat szolgáltatást nyelvi akadály nélkül.
Specifikus helyzetben vannak például a pszichológusok vagy a logopédusok, akiknek egyébként is a páciens anyanyelvén kellene kommunikálniuk az eredményesség érdekében. Azzal pedig tisztában vagyunk, hogy éppen ezekből a magyarul beszélő szakemberekből nagy a hiány.
A másik opció, hogy a munkavégzés szempontjából a nyelv csak másodlagos, közvetítő jellegű. Ha teszem azt egy lakatos, egy asztalos vagy egy vízvezetékszerelő áthozza a praxisát Szlovákiába, szinte teljesen mindegy, hogy mennyire beszéli az államnyelvet. Amíg jól végzi a munkáját, keresni fogják – és délen nagy eséllyel magyarul is szólítják meg.
Jó példák lehetnek erre a már több városban is működő fogászati rendelők (RS, DS, KN Clinic), ahol magyarországi fogorvosok is dolgoznak. A térségben élő szlovákok sem bojkottálják őket, a magyar nemzetiségűek számára pedig még imponáló is lehet, hogy anyanyelvükön panaszolhatják el, melyik foguk fáj.
Meddig kerülhető el a nyelvtanulás „nyűgje”?
Mayer András tapasztalata szerint szlovák nyelvtudás nélkül kevésbé összetett feladatokkal lehet boldogulni, de egy ponton túl a nyelvtanulás elkerülhetetlen.
„Hamar világossá vált számomra, hogy nem tudom a vállalkozásomat megfelelő minőségben vezetni, ha nem értem, mi történik körülöttem.
Például ha marketingesként nem tudom, hogy mik az óriásplakátokon a kommunikációs trendek, vagy ha nem tudom az ügyfelem konkurensének stratégiáját kielemezni, mert szlovák a honlapja” – mesél a felismerésről. 2020 közepétől ezért nyelvtanárhoz jár. Állítása szerint már vannak olyan napjai, hogy többet beszél szlovákul, mint magyarul.
„Általában úgy kezdődik minden megbeszélésem anyanyelvi szlovákkal, hogy elmondom: bocsi, én külföldi vagyok, és biztos, hogy lesz nyelvtani hiba. A legtöbbször azt kapom vissza, hogy milyen jól beszélek szlovákul, és mennyire szuper, hogy megtanultam” – meséli Mayer, hozzátéve, hogy verset írni ugyan nem fog, de az ügyeit el tudja intézni.
„Ha viszont valaki ezt olvasva arra jut, hogy Szlovákiában kolbászból van a kerítés, menni kell, mert ezt meg lehet csinálni, annak azt mondom: alapvetően nem lehet megcsinálni, ha nem tanulod meg a nyelvet. Mert abban lesznek az apró kis trükkök. Vagy legalábbis egy olyan személyre, szervezetre, könyvelőre, marketingesre van szükséged, aki ott áll melletted, és megbízol benne” – mutat rá arra, hogy teljesen egyedül és pluszenergia-befektetés nélkül nem lehet működőképes egy külföldi vállalkozás.
Ha már mozdulnak, akkor nyugatra
A marketingszakértő úgy látja, hogy Szlovákia nem igazán merül fel vállalkozási terepként honfitársai között. Sokkal inkább nyugatra, főként Ausztria és Németország felé veszik az irányt az emberek – ezt a tendenciát igazolják a számok is. Sőt, a magyarországi JeansDay Marketing felmérése szerint még országon belül is elsősorban a keleti régiókból a nyugati országrészekbe történő elvándorlás a jellemző. Ehhez a bérek közötti különbségek, az ipari beruházások földrajzi koncentrációja és a lakhatási költségek eltérései is hozzájárulnak.
A munkaerő Szlovákiába áramlásának pedig a sztereotípiák sem tesznek jót.
„Sokak fejében az ország kimerül a Pozsony, Kassa, Tátra hármasban”
– vélekedik Mayer arról, miért nincs Szlovákia szinte egyáltalán a radaron a magyar vállalkozók számára. Ellentétes mozgás azonban van, még ha a munkafeltételek nem is jobbak. Vagyis szlovákiai magyarok előszeretettel kezdenek dolgozni, kezdenek vállalkozásba Magyarországon. Az AM Business vezetője ezt nyelvi okokra vezeti vissza.
„Nagyon sok esetben azt látom – az ügyfeleinktől is visszaigazolva –, hogy az elvándorlás oka, hogy Magyarországon nem kell szlovákul beszélni”
– mondja.
A William Russell nemzetközi biztosítási cég legutóbbi felmérése szerint jelenleg Szlovákia a hatodik legolcsóbb ország huzamosabb ideig ott tartózkodó külföldiek számára. A vállalat szakértői különféle tényezőket – köztük a rezsiköltségeket, az üzemanyagárakat és az éttermi árakat – vizsgáltak meg, hogy feltérképezzék, mely országok a legkedvezőbbek és legdrágábbak.
Mexikó, Litvánia, Lengyelország, Dél-Korea és Magyarország is olcsóbbnak minősül viszont ezek alapján. Ráadásul Szlovákiában a bevétel jelentős részét, konkrétan a havi jövedelem 13,6%-át megélhetésre kell fordítania az embereknek – ezzel az aránnyal a vizsgált országok közül a harmadik legrosszabb helyen zárt.
Ezek pedig nem túl kecsegtető tények egy magyarországi vállalkozó vagy álláskereső számára.
Csak hideg fejjel
Mayer András szerint pontosan ugyanúgy kell mérlegelnie egy adott vállalkozónak Szlovákia esetében is, mintha Szerbiába, Szlovéniába, Romániába vagy bárhová menne.
„Az első döntési paraméter, hogy üzletileg megéri-e. A következő kérdés, hogy talál-e helyi partnert” – fogalmaz, hozzátéve, hogy kell egy ember, aki beszél szlovákul, akár az ügyfelekkel, akár a partnerekkel, és akiben a vállalkozó megbízik.
„Ha ez nincs meg, akkor ugyanúgy vállalkozhatna ő Nigériában vagy Új-Zélandon is”
– zárja a vállalkozó.
Kapcsolódó cikkünk
Júliustól változik a Szlovákiában élő külföldiekre vonatkozó szabályozás, ezzel párhuzamosan a szlovák állampolgársággal nem rendelkező vállalkozókra is új kötelezettségek vonatkoznak.
A törvénymódosítás célja, hogy csökkenjenek a Szlovákiában vállalkozó külföldiek adminisztratív terhei, ugyanakkor az állam hatékonyabban tudja ellenőrizni a szlovákiai piacra belépő vállalkozókat – tájékoztatta a TASR hírügynökséget a Vojčík & Partners ügyvédi iroda elemzője, Pavol Daubner.
Júliustól a vállalkozni szándékozó külföldiek már nem az idegenrendészetnél adják be a kérelmeiket, hanem az illetékes államban működő szlovákiai külképviseletnél. Az állam kvótákat is bevezetett, 2025-ben hétszáz kérelmet tudnak jóváhagyni. A Szlovákiában már átmeneti lakhellyel rendelkező külföldiek, akik nem vállalkoznak, de szeretnének hasonló tevékenységet folytatni, azt leghamarabb két évvel az engedély megszerzése után tehetik meg.
Daubner szerint ez az intézkedés hátrányosan érintheti a külföldiek egy csoportját – bár az állam jobban szabályozza a területet és befolyásolni tudja a bevándorlás mértékét is, bonyolítja a helyzetét azoknak, akik fokozatosan próbálnak a vállalkozás felé fordulni, miután letelepedtek Szlovákiában.
A törvénymódosításból más kötelezettségek is következnek – a jövőben a vállalkozóknak a kérvényükhöz fenntarthatósági elemzéseket is csatolniuk kell, hogy nyilvánvalóvá váljon, mennyire életképes a szlovákiai vállalkozásuk. További változás, hogy a kérvények elbírálásának idejére kapott vízum időtartama megnövekedik, kilencvenről százhúsz napra: ez segíthet az ügyintézésben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
