Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter Komáromban egyeztetett a nemzetiségi és kisebbségi oktatás jövőjéről. Konkrét döntések nem születtek, az egyetlen eredménye a találkozónak az volt, hogy a felek nyitott párbeszédet folytattak a magyar iskolák megőrzéséről, az oktatás színvonalának javításáról és a szlovák nyelv idegen nyelvként történő oktatásának lehetőségéről. A találkozó utáni nyilatkozatokból egyértelmű, hogy az iskolahálózat átalakítása folytatódni fog, nehéz döntések jönnek, és azok politikai menedzseléséről és az iskolák sorsát meghatározó létszám-határról folyik némi vita – de csak némi. Mivel az oktatási miniszter nem a konszolidáció miatti takarékoskodással, hanem az „oktatás színvonalának emelésével” akarja magyarázni a racionalizációt, jellemzően az oktatás nívója volt a retorika kulcseleme. Az érem másik oldala, hogy a demográfiai visszaesés, a finanszírozási kihívások és az oktatási rendszer strukturális problémái mind valós kihívások. A Magyar Szövetség négy lépcsős javaslatot nyújtott be a nemzetiségi oktatás intézményesített megerősítésére.
Stratégiai párbeszéd Komáromban
Július 7-én háromórás kerekasztal-megbeszélést tartottak Komáromban a szlovákiai nemzetiségi oktatás jövőjéről. A tanácskozáson Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter mellett részt vettek önkormányzati vezetők, szakmai szervezetek, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, a Városok Uniója, a Magyar Szövetség, valamint a roma és más etnikai közösségek képviselői is. A fő téma a déli, nemzetiségileg vegyes térségek közoktatásának jelenlegi helyzete és jövőképe volt.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere rámutatott, hogy a dél-szlovákiai régiókban a gyermekszám csökkenése egyértelmű trend, ami sürgetővé teszi az oktatásügy hosszú távú fenntarthatóságát és minőségi fejlesztését. Ugyanakkor hangsúlyozta: ehhez korrekt és nyitott vitára van szükség.
(A találkozó után rengeteg triviális és üres frázis hangzott el, ami azért jelzi, hogy inkább volt ez tájékoztató jellegű egyeztetés a regionális döntéshozók számára, mint lehetőség a politikai érdekérvényesítésére – a szerk.)
Nem cél az iskolabezárás – de jönnek a reformok
Drucker leszögezte: nem kívánják bezárni a kisiskolákat, de a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. Érvelése szerint több mint 450 olyan intézmény működik az országban, ahol az iskolai létszám nem éri el az 50 főt, 150 fős határral pedig már 900 iskoláról beszélünk (a papírra vetett modell szerint a 250 fős 1-9. osztályos iskolák jelentenék a fenntarthatóság alsó határát – a szerk.). A kisiskolákra elköltött évi 100 millió euró ellenére az eredmények lesújtóak: az ilyen intézményben tanuló diákok teljesítménye mintegy harmadával gyengébb, mint a nagyobb intézmények tanulóié.
A minisztérium célja, hogy 2030-ig bevezessen egy új finanszírozási modellt, amely az iskolák minőségi teljesítményét és innovációs képességét honorálná. A fizikai összevonás helyett klaszterek vagy kihelyezett tagozatok jöhetnek létre, miközben a pedagógusok továbbképzése, versenyeken való részvétel, módszertani megújulás válnak a legfontosabb tényezőkké.
A magyar iskolák helyzete: lesz pozitív diszkrimináció?
A magyar iskolákat érintő pozitív diszkrimináció kérdésében megmarad a kérdőjel. A kisebbségi oktatás ügyében Drucker nyitott a pozitív diszkrimináció – hivatalos nevén „ideiglenes kiegyenlítő intézkedések” – alkalmazására. Ez már megvalósult például a roma középiskolások ösztöndíjprogramja vagy a rókusi roma iskola esetében.
A miniszter ugyanakkor világossá tette: nincsenek csodaszerek. A megoldás a jogalkotás, a civil szektor bevonása, nemzeti projektek, és mindenekelőtt az érintett közösségek aktív javaslattétele lehet. „Kérem, hozzanak javaslatokat azok, akik közvetlenül ismerik a problémáikat” – fogalmazott.
(Ez egy újabb időhúzó és a nyilvánosság előtt terelő szándékú nyilatkozat. Valószínűleg a nyár végén megindul a vita a költségvetésről, szóval nagyon sok idő az érdemi vitára és politikai érdekérvényesítésre nem maradt – a szerk.)
A szlovák nyelv kérdése: idegen nyelvként a magyar iskolákban. Jön a B2-es államvizsga
A szlovák nyelv oktatása régóta neuralgikus pont a magyar iskolákban. Drucker szerint hiba anyanyelvként tanítani egy olyan nyelvet, amelyet a gyerekek az iskoláig nem ismernek. Épp ezért a minisztérium támogatja azt a módszertani elvet, hogy a szlovákot idegen nyelvként tanítsák.
A miniszter bejelentette: változni fog a szlovák nyelvből tett érettségi is a magyar tannyelvű középiskolákban – a tervek szerint B2-es szintű államvizsga váltaná fel a jelenlegi formát. Ezzel megkönnyítenék a magyar diákok számára a hazai felsőoktatásba való belépést, és csökkentenék az „agyelszívást”, vagyis a Magyarországra való elvándorlást.
Gubík László négy lépcsős javaslata
A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László szerint a magyar nyelvű oktatás a felvidéki magyarság stratégiai kérdése (ezek azok a panelek, amelyek semmi újat nem mondanak, de jelzik, hogy ellenállás nem lesz, inkább csak politikai menedzselés – a szerk.). A párt konkrét javaslatcsomagot terjesztett elő, amely négy fő pilléren nyugszik:
Körkép-vélemény:
Ezek a célok nagyon nagy valószínűséggel nem érhetők el az iskolareform kidolgozásának lezárultáig. Igaz, a Magyar Szövetség így majd a kamerák előtt majd azt fogja mondani, hogy neki volt receptje a fájdalmas oktatási racionalizációra, csak hát nem volt ott a parlamentben… Ami érdekes, hogy nem fogalmaztak meg konkrét ultimátumot vagy konkrét, mérhető elvárást Drucker felé.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
