Drucker Komáromban: nem cél az iskolabezárás, de minden euróért a legtöbbet akarjuk kapni Vataščin Péter2025. 07. 07., h – 16:15 Komárom |
Az oktatásügyi miniszter megbeszélést folytatott az önkormányzatok, a szakmai szervezetek képviselőivel. Az egyik legfőbb téma a nemzetiségi oktatásügy volt. Tomáš Drucker (Hlas) szerint nem szeretnének iskolákat bezárni, hanem el akarják érni az oktatás színvonalának növekedését azzal, hogy pénzügyileg támogatni fogják a színvonalas pedagógiai munkát.
Tomáš Drucker (Hlas) a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, a Városok Uniója, a Magyar Szövetség és több szakmai szervezet képviselőivel folytatott megbeszélést „a nemzetiségileg vegyes területeken“ folyó oktatásról a Tiszti Pavilonban.
A tervezettnél mintegy 30 perccel tovább tartó, így összesen háromórás találkozó végén először a házigazda Keszegh Béla (független) komáromi polgármester fordult a sajtóhoz. Többek között elmondta, a szlovákiai demográfiai trendek – különösen az ország déli részén – nagyon „egyértelműek“. Egyre kevesebb lesz a gyerek, s emiatt határozott lépéseket kell tenni az oktatásügy és az oktatás színvonalának a fenntartásáért.
Ez nagyon érzékeny és nehéz kérdés, és pontosan ezért van szükségünk arra, hogy szabad, nyílt vitát folytassunk – egyben pedig nagyon örülök, hogy a miniszter úr erre nyitott
– fogalmazott. Hozzátette, a tárcavezető is tudatosítja, hogy ezen a téren a magyar és a többi etnikai kisebbségnek is szüksége van valamilyen pozitív diszkriminációra.
Kell az egyeztetés
Tomáš Drucker emlékeztetett: a legutóbbi komáromi látogatásán egyeztek meg arról, hogy megszervezik ezt a hétfői kerekasztalt, amelynek a témája az etnikailag vegyesen lakott régió oktatásügyének víziója. A tanácskozáson ezért nemcsak a szlovák, de például a marginalizált roma közösségek képviselői is jelen voltak.
A tárcavezető elmondta: bemutatta az alapiskolákra váró alapvető változásokat.
Ezek közé tartozik az a probléma, hogy a demográfiai folyamatok nyomán számos községben az iskolák gazdasági túlélésével szembesülnek, amely a magyar mellett a szlovák tannyelvű intézményeket is érinti.
Megjegyezte: számos téren folytatni fogják a komáromihoz hasonló egyeztetéseket. A tárcavezető szerint az oktatásügyi minisztériumnak van víziója arról, hogy miként lehet javítani a magyar nyelvű oktatás egész spektrumának minőségét. A változtatásokat azonban nem egyik napról a másikra fogják meglépni, az oktatás nyújtó intézményeket sem akarják destabilizálni – egyúttal azt szeretnék, hogy minden partnerük és résztvevőnek világos legyen, hogy tart az oktatásügy Szlovákiában.
Stratégiai jelentőségű az oktatásügy
A tanácskozáson részt vett a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László is. Úgy fogalmazott, a magyar közösség számára politikai és társadalmi szempontból is stratégiai területnek számít az oktatásügy. Emlékeztetett a Magyar Szövetség áprilisban Kassán bemutatott programpontjaira. Ezek alapján üdvözölnék, ha a minisztériumban még több magyar szakember dolgozna. Kívánatosnak tartanák egy, a nemzetiségi oktatásügyről, valamint a kisebbségi közösségek jogállásáról szóló jogszabályok és törvény elfogadását is. Gubík szerint ezek alapján létre tudnának hozni olyan intézményeket, amelyek a magyar tannyelvű iskolákat segítenék.
Csenger Tibor (Magyar Szövetség), Nyitra megye alelnöke elmondta: arra kérte Druckert, hogy adott esetben az etnikailag vegyes régiókban a minisztérium tegyen kivételt a diáklétszámok meghatározásakor – illetve hogy dolgozzanak ki közösen egy közös koncepciót vagy víziót a magyar nemzetiségi oktatásügyről.
„Ideiglenes kiegyenlítő intézkedések”
A magyar iskolák pozitív diszkriminációját firtató újságírói kérdésre a miniszter kifejtette, hogy azokat az „ideiglenes kiegyenlítő intézkedések” keretében tervezik megtenni. A roma közösség esetében például elfogadtak egy középiskolai ösztöndíjrendszert, valamint így alapították meg a rókusi (Rakúsy) roma nemzetiségi iskolát is. Noha a tárcának nincs semmilyen „varázstablettája”, amellyel gyorsan megoldaná a gondokat, számos eljárással kísérleteznek.
Van, ahol ez törvényváltoztatást jelent, máshol a harmadik szektorral való együttműködést vagy nemzeti projekteket és pályázatokat
– mondta Drucker, majd kifejezetten arra kérte az érintetteket, hogy vessék fel a minisztériumnak a javaslataikat.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy a gyerekek tudását és teljesítményét nagyban meghatározza a szakpedagógusok megléte vagy hiánya. Emiatt már tárgyaltak arról is, hogy a már dolgozó magyar pedagógusokat továbbképezzék azokra a szakokra, amelyekből hiány van.
A szlovák nyelvoktatással kapcsolat Drucker véleménye az, hogy azt idegen nyelvként kell tanítani a magyar iskolákban. Az előkészített változás a szlovákból tett érettségi vizsgákat is érinteni fogja. Elmondta,
számos magyar tannyelvű középiskolából egyenesen Magyarországra mennek továbbtanulni a diákok a szlovák nyelvtudás hiánya miatt, amit ő „agyelszívásnak” nevezett, hiszen kvalifikált munkaerőt veszít velük az ország.
Nincs szó iskolabezárásokról?
Drucker a kislétszámú iskolák problematikája kacsán arról is beszélt, hogy minisztériumok elemzései szerint a 100 millió eurós állami támogatásuk nem hozta el a várt eredményeket. Az adatsoraik szerint az 50 főnél alacsonyabb létszámú iskolákba járó 15 éves diákok matematikai és szlováktudása 33%-kal rosszabb eredményeket mutat, mint azon társaiké, akik nagyobb intézményekben tanulnak.
Több mint 450 szlovákiai iskola működik 50-es diáklétszám alatt, köztük teljes szervezettségűek is. Ha 150 diáknál húzzák meg a határt, akkor 900 intézményről van szó, ám Drucker szerint ez még mindig messze van az „alapnak” tekintett 250 főtől.
A tárcavezető ugyanakkor leszögezte: nem céljuk az iskolák bezárása.
Minden oktatásba fektetett euróért a lehető legjobb eredményt akarjuk kapni
– fogalmazott. Az előkészített törvényváltozásokkal ezért változtatni fognak a kislétszámú iskolák finanszírozásán, amely legkésőbb 2030-tól léphet életbe. Drucker több megoldási lehetőséget is el tud képzelni. Az egyik az iskolaösszevonás, míg fizikailag megmaradnak az intézmények. További opció a klaszterek vagy kihelyezett tagozatok létrehozása. A tárcavezető szerint az iskoláknak nyújtott pénzért többek között például azt fogják kérni az iskoláktól, hogy a pedagógusaikat innovatívabban képezzék, több versenyben vegyenek részt. Másképp fogalmazva arról van szó, hogy az intézményeket pénzzel is arra motiválják, hogy jobbak legyenek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
