Nyitókép: Körkép.sk
A válasz az űrben rejlik
A 2025-ös nyár 15 perccel rövidebb lesz, mint a tavalyi – és bár elsőre elenyésző különbségnek tűnik, valójában az égitestek bonyolult mozgása áll a háttérben. Ez az apró változás a Föld Nap körüli keringésének enyhén elnyújtott, elipszis alakú pályájával, valamint más bolygók – például a Jupiter – gravitációs hatásaival magyarázható.
A Föld nem tökéletes körpályán kering a Nap körül, hanem enyhén ellipszis alakú pályán mozog. Ez azt jelenti, hogy az év során változik a Föld távolsága a Naptól: a legtávolabbi pontját, az aféliumot idén július 3-án éri el, míg a legközelebbi pontot, a perihéliumot jövő év január 3-án.
A Föld pályájának alakja hatással van arra is, milyen gyorsan haladunk az űrben. Ha közelebb vagyunk a Naphoz, bolygónk gyorsabban mozog; ha távolabb, lassabban. Ez a különbség közvetve befolyásolja az évszakok hosszát. Mivel az északi félteke nyara idején a Föld a pályáján távolabb helyezkedik el a Naptól, ilyenkor lassabban halad – így a nyár hosszabbra nyúlik. Ez az oka annak, hogy jelenleg az északi félteke nyara körülbelül négy nappal hosszabb, mint a déli féltekéé.
A 2025-ös nyár azonban csak 93 napig, 15 óráig és 37 percig tart – míg 2024-ben 93 nap, 15 óra és 52 perc volt. Ez a 15 perces különbség a pálya apró változásainak, valamint a bolygók – köztük a Jupiter – hosszú távú gravitációs hatásainak tudható be.
Nem kell azonban tartanunk attól, hogy a nyár folyamatosan rövidülne: a 2026-os nyár például ismét hosszabb lesz, előreláthatólag 93 nap, 16 óra és 18 percig tart majd.
Ez az apró égi eltérés is emlékeztet minket arra, hogy a Földön tapasztalt évszakok és azok hossza nemcsak a Nap állásán, hanem a Naprendszer teljes mechanikáján múlnak – egy olyan bonyolult és precíz rendszer részei vagyunk, amely még a percekben is kozmikus pontossággal számol.
imeteo.sk, Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
