Érdekes kiállítást láthatunk a komáromi Limes Galériában egy magyarországi pályakezdő fiatal művész, Csekő Andrea műveiből, amely a Megállítani az időt címet viseli.
A tárlat a Pro Arte Danubii – Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás szervezésében jött létre. A nyitóünnepségen a rendezvény háziasszonya, Farkas Veronika művészettörténész köszöntötte a jelenlévőket, majd pedig Szekeres Alexandra képzőművész mutatta be az ifjú alkotót.
Csekő Andrea 1996-ban született Szekszárdon, az általános iskolai tanulmányait követően a Pécsi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium festő szakán folytatta tanulmányait, mestere Makra Zoltán volt. Az érettségit követően a Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán tanult, Ötvös Zoltán és Károlyi Zsigmond mesterektől. Végül ugyanezen az egyetemen megszerezte a képzőművész tanár szakot is. Jelenleg Budapesten él és alkot.
Csekő Andrea képalkotása egyszerű geometrikus formák egymást követő sorából indul ki; ezek egyre növekvő száma, elhelyezése, fordulatai adják ki az absztrakt alkotás egészét, amelyet a befogadó a saját szemszögéből, a mű által kiváltott érzelmek alapján értelmezhet.
Az alkotások egy-egy eleme befejezetlennek tűnik, minden bizonnyal szándékosan – talán ez jelképezi a pillanat megállását. Maga az alkotó erről így vall:
Munkáim a saját valóságom leképezései, melyek szerkezetét a szín és a négyszög formája határozza meg. A kompozíciókat négyszög alapelemekből építem fel, amelyek különböző munkákban eltérő szerepet töltenek be: olykor térillúziót keltenek, másszor annak hiányát hangsúlyozzák. Úgy gondolom, ez a forma bármilyen képi világ felépítésére alkalmas – gondoljunk a pixelekre vagy a poligonhálókra, amelyek vizuális rendszerek alapegységeiként működnek. Ugyanez igaz a színhasználatra is: a színek egymásra gyakorolt hatása, az általuk keltett ritmus vagy irány mind hozzájárulnak a néző tekintetének irányításához és a tér érzékelésének játékához.
Az utóbbi időben egyre inkább az foglalkoztat, miként válhat a festmények installálása a térérzékelés és a nézői jelenlét kiterjesztésének eszközévé- nem pusztán elhelyezési kérdéssé, hanem egyfajta érzéki és gondolati térformálássá. Arra keresem a választ, hogy miként válhat egy festmény nem csupán képpé, hanem a térben elhelyezett lenyomattá – egy olyan aktív jelenlétté, amely nem illusztrálja a teret, hanem reagál rá, részévé válik annak.
Kérdésünkre, hogy e kiállítás keretében tulajdonképpen mire keresi a választ, mit szeretne kifejezni, a következő gondolatsort fogalmazta meg:
Arra keresem a választ, hogyan alakul át a festmény jelentése, ha nemcsak mint képfelület, hanem mint térbeli viszony jelenik meg. A kérdés, hogy meddig tart a festmény – fizikailag és értelmezés szintjén –, számomra nem csupán formai vagy technikai, hanem perceptuális probléma is. A festészethez hagyományosan társított médium, az olaj és vászon, számomra nem lezárt rendszer, hanem egy olyan nyelv, amely új kontextusba helyezve új jelentésrétegeket képes aktiválni.
A festőművész a továbbiakban a Limes Galéria eredeti funkciójára, a Ferences-rendi templomra utalt, amelynek a helyszint biztosító belső tere a múltba visz bennünket, s ugyanakkor érzékelhetjük jelent is, amely minden pillanatában átlép a jövőbe. Az alkotó talán ezek végiggondolásánál és a művek összhatásában véli megállni az idő (a képzeletben) a másodperc töredékére. A művész erről a következőképpen szól:
A tér itt nem pusztán fizikai közeg, hanem időbeli tapasztalat is: olyan rétegződés, amelyben a múlt, a jelen és a lehetséges jövő egyszerre van jelen. A festészet gesztusai ebben a rétegzett időben helyezkednek el. A munkák nem pusztán a falra vagy a vászonra korlátozódnak. Egyes esetekben a festészet kiterjesztett formaként jelenik meg a térben: lenyomatként, amely a környezettel való kapcsolat révén nyer jelentést. E jelenlét nem csupán anyagi nyomként értelmezhető, hanem olyan időbeli eseményként is, amely érzékelési és értelmezési szinteken is hatást gyakorol. A festészet így nemcsak nézhető felületként, hanem gondolkodási térként működik.
Csekő Andrea szerint a kiállítás egy olyan gondolat, amely a tér és a festészet kapcsolódási pontjait kutatja. Azt, hogyan lehet egy hagyományos médiumot kortárs térbeli gondolkodásba ágyazni.
A fiatal művész alkotásai harmonikusak, megfogják a tekintetet, ugyanakkor a négyzetekből kiadódó mintázat dinamizmust sejtet. Lüktető világunkban ez a fajta kifejezésmód jól megállná a helyét lakástextíliákon, női felsőruházaton, tapétán.
Akinek felkeltette az érdeklődését Csekő Andrea művészi kifejezésmódja, a tárlatot június végég tekintheti meg a komáromi Limes Galériában, hétköznapokon 14.00 – 17.00 óra között, esetlegesen más időpontokban személyes megegyezés szerint. Érdeklődni a +421 903 719 493-as telefonszámon lehet.
Buday Mária
A fotók a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
