Nyitókép: SITA
Robert Fico miniszterelnök legújabb kijelentése ismét vitát váltott ki Szlovákia külpolitikai irányvonaláról. A kormányfő szerint az ország számára jelenleg „a semlegesség lenne a legkézenfekvőbb megoldás”, mert – ahogy fogalmazott – „senkivel nem akarunk háborúzni, és nem akarjuk, hogy bármelyik fél ellenségként tekintsen ránk”.
Fico szerint Szlovákia jelenlegi külpolitikai pozíciója – NATO-tagként és uniós tagállamként – egyre inkább konfliktusba sodorja az országot, miközben a szlovák állampolgárok többsége békét és biztonságot szeretne. A semlegességre való törekvésről azonban nem mondott részleteket, sem jogi, sem katonai, sem gazdasági szempontból.
Az államfő, Peter Pellegrini gyorsan reagált Fico kijelentésére, és óvatosságra intette a közvéleményt.
„Ha valaki ilyen véleményt fogalmaz meg, mondania kellene egy B-t is: mennyibe kerülne ez a fajta semlegesség”
– jelentette ki a köztársasági elnök. Hozzátette:
„Lehet, hogy azért költ Szlovákia jelenleg csak a GDP 2%-át védelemre, mert tudja, hogy számíthat NATO-partnereire, és ezért nem kell többet fizetnie.”
Pellegrini szerint a semlegesség nem azt jelenti, hogy „mindenkivel jóban vagyunk, és senki nem árthat nekünk”. Mint mondta, a semlegesség azt is jelenti, hogy az ország nem tagja nagy nemzetközi intézményeknek, „és akkor mindent magának kell garantálnia – biztonságot, védelmet, elrettentő erőt is.”
A vita így nemcsak a kormány és az államfő közötti politikai feszültséget mutatja, hanem azt is, hogy Szlovákiában egyre erősebb a külpolitikai orientációról szóló társadalmi vita. A kérdés már nem csupán geopolitikai, hanem egzisztenciális is: mit jelent ma egy kis közép-európai ország számára a „semlegesség”?
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
