Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter élesen bírálta az Európai Bizottság új energiapolitikai tervét, amit a miniszter „von der Leyen–Zelenszkij tervként” emlegetett, és ami a magyar kormány szerint nemcsak gazdaságilag lenne végzetes, hanem Magyarország energiaszuverenitását is veszélybe sodorná.
„Ez a terv lehetetlenné tenné az olcsó földgáz és kőolaj vásárlását. A magyar családok rezsije akár négyszeresére is nőhetne”
– hangsúlyozta Szijjártó.
A luxemburgi, uniós energiaminiszterek tanácsülésen bemutatott javaslat célja, hogy az uniós tagállamok hosszú távon függetlenedjenek az orosz energiahordozóktól. A magyar álláspont azonban az, hogy az energiaellátás „nem politikai, hanem fizikai valóság,” és a földrajzi adottságokat figyelmen kívül hagyó szabályozás súlyos következményekkel járhat.
Szijjártó szerint Brüsszel „lefeküdt Kijevnek”, és a miniszteri vita „súlyosan demagóg” volt. Felidézte, hogy miközben más országok saját döntés alapján mondanak le az orosz energiáról, Magyarországot erre köteleznék.
„Az EU alapszerződése szerint az energiapolitika nemzeti hatáskör. Mindenkinek a saját dolga, kitől vesz energiát, mikor és mennyiért”
– mondta a miniszter.
Függőségek és veszélyek
A magyar kormány szerint a terv elfogadása valójában újabb függőségi helyzeteket teremtene. Kőolaj esetében az egyetlen alternatív útvonal a horvát vezetéken keresztül lenne, ahol a tranzitdíjak már most is ötszörösen haladják meg az európai átlagot. A földgáz esetében pedig az ukrán és a török vezetéken érkező mennyiség kiesésétől tartanak – ez évente 26 milliárd köbmétert érintene.
Szijjártó szerint a többi miniszter által emlegetett „szolidaritás” csak üres szólam, hiszen az EU hallgatott, amikor Ukrajna elzárta a gázvezetéket, vagy amikor Horvátország megemelte a tranzitdíjakat.
„Számtalan csatlakozást építettünk ki szomszédainkkal. De ha ők nem teszik meg a szükséges lépéseket, újra kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk.”
Gazdasági és politikai következmények
A magyar fél szerint az új energiapolitika évente 800 milliárd forintnyi többletköltséget jelentene az országnak, amit nem bírna el sem a gazdaság, sem a lakosság. A miniszter szerint az orosz szállítások „mindig megbízhatóak és időben érkeztek”, ezzel szemben a most javasolt rendszer „drága és bizonytalan”.
A magyar kormány továbbá jogi problémákat is lát a javaslat elfogadásának módjában. Bár a tartalom alapján ez egyértelmű szankció, mégis kereskedelempolitikai köntösbe bújtatják, hogy minősített többséggel lehessen dönteni róla. Ez Szijjártó szerint „durva szabálysértés.”
Közép-európai ellenállás és a nukleáris kérdés
Magyarország Szlovákiával együtt már meg is vétózott egy, a javaslat előmozdítását sürgető tanácsi állásfoglalást. A terv nukleáris komponense várhatóan enyhébb formában jelenik majd meg – vélhetően azért, mert több nyugat-európai ország szorosan együttműködik az orosz nukleáris iparral.
A miniszter szerint nemcsak Közép-Európában, hanem néhány nyugat-európai országban is felmerültek aggályok, főleg az áremelkedések és a jogi megalapozottság miatt.
Ukrajna is érintett lehet
Szijjártó arra is figyelmeztetett, hogy Magyarország jelenleg az ukrán villamosenergia-import 40–42%-át biztosítja, és ha az ország energiarendszere veszélybe kerül, „az Ukrajnába irányuló export is bizonytalanná válik”. (Ez alig burkolt fenyegetés, ami már hónapok óta lóg a levegőben)
A harc nem ért véget
A magyar kormány elszánt a terv elutasításában. Szijjártó szerint „hosszú, hosszú küzdelem lesz,” amelyben Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen fognak fellépni.
„Készen állunk arra, hogy minden uniós fórumon a lehető leghatározottabban lépjünk fel ezzel a javaslattal szemben.”
A kérdés nemcsak gazdasági, hanem szuverenitási és biztonságpolitikai tét is – fogalmazott a külügyminiszter.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Szijjártó Péter hivatalos facebook-oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
