Dacolva esővel, széllel, sőt, még jégesővel is, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium közel harminc diákja indult útnak május 19-én reggel, hogy kerékpárral járják végig a „Csoma útját”. A zöld hét keretében szervezett biciklitúra nem csupán fizikai kihívás volt – történelmi emlékezés is, amely méltó módon kapcsolódott a Csoma Napokhoz s egyúttal Jakabos Ödön születésének 85. évfordulójához.
Az idei Csoma Napokhoz kapcsolódó biciklitúra, amelyet Jakabos Ödön születésének 85. évfordulója előtt tisztelegve szerveztek, eredetileg április 10-én zajlott volna – ám az aznapi időjárás közbeszólt. A hirtelen hőmérséklet-zuhanás és a tavaszi havazás miatt a túrát május 19-ére halasztották, ám az előrejelzések ekkor sem kecsegtettek sok jóval. Ennek ellenére a szervezők és a résztvevők nem hátráltak meg: a reggeli órákban közel harminc diák vágott neki a Csomakőrös felé vezető útnak a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarából indulva.
A IX–XI. osztályos fiatalokat nem riasztotta el a változékony időjárás: a reggeli induláskor még sűrű felhők gyülekeztek a Nagy Mózes Főgimnázium felett, ám a diákok és kísérőik – Orbán Attila földrajztanár, Cserei Gyöngyvér, Aczél Kinga és Ferencz Éva pedagógusok, utóbbi egyben a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola elnöke is – rendületlenül elindultak Csomakőrös felé. A mintegy húsz kilométeres út során a természet is néha kegyes volt: helyenként napsütés simogatta a két keréken haladó sort, mintha az ég is elismeréssel köszöntötte volna a lelkes csapat küldetését.
Kovásznára érve elsőként a Piliske utcai Csoma Emlékközpontban pihentek meg, ahol meleg teával, kaláccsal és lelkes vendégfogadással várták őket. Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola elnöke Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című könyvéből olvasott fel részleteket.
Az élmények sorát gazdagította Gazdáné Olosz Ella textilművész állandó tárlata, A Csoma-életút térkép- és pannókiállítás, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteménye, a Magyar Földrajzi Társaság adományozott, valamint Szervátiusz István Életfa-szobra és Czinege István alkotása, Kőrösi Csoma Sándor bronzból készült mellszobra.
A „bemelegítést” követően a diákcsapat átkarikázott Csomakőrösre, Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujába, ahol elsőként a református templomot, Csoma keresztelési helyszínét látogatták meg. Itt őrzi a közösség azt az eleven emlékezetet, amelyre Barticel-Kiss Eszter Orsolya református lelkipásztor is utalt vendégfogadó szavaiban. A Lukács evangéliumából olvasott részlet – Jézus kiküldi hetvenkét tanítványát – mintegy szellemi párhuzamként jelent meg Csoma missziós életútjával.
A templomkincsek, a ritka helyi kiadványok, valamint a dr. Nagy Lajos által összeállított terebélyes Csoma-családfa megtekintése után a kerékpárosok az emlékszobát, majd az emlékház udvarát járták be. Itt ismét Ferencz Éva tolmácsolásában hallhatták a diákok a zanglai kolostorhoz, a tibeti kultúrához és a Csoma Szobája Alapítvány munkájához kötődő történeteket.
„A Csoma útja egy olyan út volt, amelyet nem mindenki tudna végigcsinálni, feladni az itteni életét, és arra koncentrálni az egész életét, hogy a magyarok őshazáját megkeresse. Kevés olyan ember van, aki ezt ma meg tudná ismételni” – mondta a XI. osztályos Nagy-Oláh Ádám. Hozzátette: az egyik legjelentősebb élmény az volt számukra, hogy a csomakőrösi emlékházban belepillanthattak azokba az életkörülményekbe, ahogyan Csoma születésének idején élhetett a család. „Olyan információkkal gyarapodhattunk, amelyekkel a hétköznapokban vagy a hagyományos oktatás során a diákok nem találkoznak, és eleve ezért szerettük volna kiegészíteni a mai kirándulásunkat a csomakőrösi és kovásznai állomásokkal” – tette hozzá Orbán Attila túravezető.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
