Az Európai Unió újabb gazdasági és politikai szankciókkal sújtja Oroszországot. A kedden elfogadott 17. szankciós csomag célja, hogy tovább szorítsa Oroszország gazdasági mozgásterét, különösen az energiaiparban és a haditechnikai beszerzések területén. A csomag több mint 200 új szereplőt – hajókat, vállalatokat és magánszemélyeket – érint, és a szankciók immár több kontinensre is kiterjednek.
A csomag egyik kulcseleme az árnyékflottához tartozó hajók szankcionálása. Ezek a járművek gyakran nem átlátható körülmények között szállítanak orosz olajat, kijátszva a nyugati korlátozásokat. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a cél egyértelmű: megvonni Moszkvától a háború finanszírozásához szükséges bevételeket és technológiákat.
Orosz olaj, drónok és biztosítók a célkeresztben
A szankciók az orosz olajexportot lebonyolító hajózási társaságokat és az azok mögött álló céghálózatokat is elérik, többek között az Egyesült Arab Emírségekben, Törökországban és Hongkongban működő szereplőket is. Kiemelt célpont lett egy, az orosz olajszállítás biztosításában fontos szerepet játszó vállalat is.
A katonai oldal sem maradt érintetlen: olyan cégek és magánszemélyek kerültek listára, akik drónokat, fegyvereket, lőszert és logisztikai támogatást nyújtanak az orosz hadsereg számára. A tanács szerint az intézkedések hatására Oroszország olajból származó bevételei már most is 38 milliárd euróval csökkentek a szankciók bevezetése óta. A 2025 márciusi adatok alapján a bevételek 13,7 százalékkal maradtak el a 2023-as szinttől, és több mint 20 százalékkal a háború előtti évhez képest.
Trump kivár, de meghosszabbítja a szankciókat
Az Egyesült Államok is saját szankciócsomagon dolgozik, amely a Gazpromot is célba veheti. Azonban Donald Trump még nem hagyta jóvá az új amerikai intézkedéseket, mivel jelenleg inkább a tárgyalásos megoldásra fókuszál az ukrajnai háborúban.
Trump ugyanakkor egy évvel meghosszabbította a korábbi szankciók hatályát, és nem zárta ki másodlagos szankciók bevezetését sem abban az esetben, ha Moszkva akadályozná a békefolyamatot.
Medvedcsuk, propagandacsatornák és halászati cégek is célkeresztben
Az új uniós szankciók 21 személyt és 6 szervezetet érintenek, többek között az orosz politikai és médiaelitet. A legismertebb név a listán Viktor Medvedcsuk, akit Vlagyimir Putyin közeli szövetségeseként tartanak számon. Medvedcsuk már korábban is szerepelt a hírekben hazaárulás vádja és egy későbbi fogolycsere miatt, most pedig az általa támogatott Voice of Europe médiaplatform is szankciók alá került.
Különösen figyelemre méltó, hogy a csomag célba vett két halászati vállalatot is, amelyeket állítólag megfigyelési és szabotázsakciókra – például tenger alatti kábelek ellen – használtak. De a lista tartalmaz GPS-jelek zavarásában részt vevő elektronikus hadviselési céget és rádiófrekvenciákat kezelő társaságot is.
A korlátozások az orosz felforgató tevékenység fizikai eszközeire is kiterjednek, így hajók, repülők, ingatlanok, digitális infrastruktúra és pénzügyi tranzakciók is célpontokká váltak.
Szankciók a globális térben
A célpontok között ezúttal afrikai szervezetek vezetői és webhosting cégek is szerepelnek, amelyek az uniós értékelés szerint orosz műveletekhez kapcsolódnak.
A szankciókkal sújtott szereplők vagyonát befagyasztják, az érintett magánszemélyek pedig nem léphetnek be az EU területére. A tanács szerint az orosz műveletek médiatartalmait is korlátozhatják, de a sajtómunkások kutatási és interjúkészítési tevékenysége továbbra is engedélyezett marad.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Az ukrán mágnás, Viktor Medvedcsuk (balra) Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélget egy találkozón a moszkvai Novo-Ogarjovo rezidencián, 2020. október 6-án./SITA/Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP, file
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
