Május 22. és 25. között Sepsiszentgyörgyön a Sepsi Arénában zajlik a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál. A rendezvényen számos hazai és magyarországi kiadó vesz részt, a négy nap alatt irodalmi, könyves, zenés programok, kiállítások várják az érdeklődőket. Szabó Eszter szerkesztésében alább és következő lapszámainkban a SepsiBook meghívott szerzői közül mutatunk be néhányat – a teljesség igénye nélkül – kedvcsináló gyanánt, ízelítőt nyújtva műveikből.
Papp Attila Zsolt
Papp Attila Zsolt 1979-ben született a bánsági Lugoson, de Gyergyóremetén nőtt fel, később pedig Kolozsváron élt. A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen magyar–román, majd a Sapientia EMTE fotó–film–média szakán diplomázott. Az irodalom és a filmkritika iránti szenvedélye már nagyon korán fellángolt – erdélyi és magyarországi folyóiratokban publikált verseket, kritikákat és tanulmányokat, ezen kívül a Helikonnál és a Filmtettnél jelent meg az évek során számos írása. Munkásságát számos díj és ösztöndíj elismeri, többek között a Mikó András-díj és a Székelyföld-díj. Papp Attila Zsolt a kultúra iránti elkötelezettségét nemcsak íróként, hanem szerkesztőként és műfordítóként is bizonyítja. Versesköteteiben ugyanakkor gyakran tematizálja a déli mítoszokat, az interkulturális kapcsolatokat és a személyes útkeresést. Szavai szerint nem grafomán, nem publikál sokat, viszont ami kötetbe kerül, azt nagyon megválogatja.
A Láthatatlan Tárgyak Múzeuma
(LOVECRAFT ERDÉLYBEN)
Az árkosi kastély udvarán álló pavilonban, 201? egy kora őszi estéjén Bogdán Lászlóval kitettünk az asztalra néhány, szívünknek kedves limlomot: babonás hiedelmeket, útvesztőket a féregjáratokban, farkasordítást a hegyeken túlról, gótikus homályt és velencei vének misztériumait, és főként annak az 181…-as, jeges, különös nyárnak a kimondhatatlan éjszakáit ott a Genfi-tó partján – szóval egynémely közös mániánkat. Megbízható tanúk akadnak arra, hogy a köd lassan ereszkedett alá, míg meghajolt az asztal, és kigörbült abból a valószerűtlen kertből. A férfi magas volt és vékony, ló- vagy inkább halképű idegen, intett neki, Laci kiment, és amikor visszajött, mintha egy könyvformájú tárgyat csúsztatott volna a kabátja alá, majd zavartan beszélni kezdett bizonyos merülő városokról, mint amikor nagy titkot akar elfedni az ember kisebb titokkal. Nem mertem megkérdezni tőle, hogy tényleg az-e, a halott nevek könyve, amit felszínre dobott a tenger gyomra abban az árkosi, szárhegyi, kolozsvári ködben, ahol voltunk; így már csak találgathatok, vajon milyen halottak lelkei fekszenek kiterítve a sárga lapokon, milyen arcok fénylenek fel néha éjszakánként, mikor senki se látja. Ha megelevenednének a holtak nevei, és maradna a sosemvolt könyv a maga konkrét pőreségében, betehetnénk egy múzeumba, más láthatatlan tárgyak társaságában, mint Mózes Attila bádogbékája vagy Szőcs Géza rádiója, amely indián szavakat sugároz folyton. Ott ragyognának mind a víz alatti városok áttetsző tárlóiban. Vagy mint a kéziratai azoknak a verseknek, amelyek álomban születtek, valóságos, mondható szövegként, mégis, ébredés után kihullottak szavaik a rostán, szétszóródtak a vakító fényben a hajnal minden égtája felé.
*
Költők egymás közt – Papp Attila Zsolt Villa Diodati és Borsodi L. László Te fordítsd el című köteteinek bemutatója május 23-án, pénteken 16 órakor lesz a SepsiBookon. Beszélgetőtárs: Márton Evelin író.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
