Ezekben az európai államokban a legolcsóbbak a gyógyszerek Balaskó Réka2025. 05. 15., cs – 10:23
Miközben az Egyesült Államok lakói a világ legmagasabb gyógyszerárait kénytelenek megfizetni, Európában jóval visszafogottabbak a kiadások – bár kontinensszerte így is jelentős különbségek mutatkoznak.
Donald Trump volt amerikai elnök már ismét nyíltan kritizálta az európai gyógyszerár-politikát. Egy alkalommal úgy fogalmazott: „Annyit fogunk fizetni, amennyit Európa”, és bírálta az Európai Uniót, amiért szerinte „nehéz, brutális és csúnya módon” tárgyal a gyógyszercégekkel. Az Egyesült Államokban ugyanis jellemzően nem az állam, hanem magánbiztosítók alkudoznak az árakról.
A RAND Corporation 2022-es jelentése szerint az Egyesült Államok gyógyszerkiadásai elérték a 617,2 milliárd dollárt, míg 24 európai ország összesen 233,5 milliárd dollárt költött ugyanerre. Ennek oka részben az eltérő árképzési modell: az európai kormányok rendszerint közvetlenül tárgyalnak a gyógyszergyártókkal, vagy szabályozott keretek között határozzák meg az árakat.
Tárgyalások és költséghatékonyság
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a legtöbb európai ország az úgynevezett „külső árreferenciát” alkalmazza – vagyis figyelembe veszi, mennyibe kerül ugyanaz a gyógyszer más államokban. Ennek következtében a gyártók gyakran alacsonyabb árakat kénytelenek elfogadni Európában, mint például az USA-ban, ahol nincs központi árszabályozás.
Alapvetően nincs átláthatóság
– figyelmeztetett Huseyin Naci, a London School of Economics egészségpolitikai docense, utalva arra, hogy az ármegállapodások többsége titkos. A prioritások is országonként változnak: míg Svédország és az Egyesült Királyság elsősorban a költséghatékonyságot vizsgálja, addig Németország azt méri fel, hogy az új készítmény mennyivel nyújt többet a meglévőknél.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Unió börtönrendszere komoly kihívásokkal néz szembe. Az egyik legrosszabb hírű börtön Szlovákiában található.
Túlzsúfoltság a rácsok mögött: egyre szűkebb a hely Európa börtöneiben
2023-ban az EU-tagállamok közel fele, összesen 13 ország, számolt be túlzsúfoltságról a börtönintézményekben – jelentette az Euronews az Eurostat adatai szerint. A jelenség nem új keletű, de a koronavírus-járvány utáni jogi szigorítások és a politikai változások jelentősen súlyosbították a helyzetet. Idil Aydinoglu, a Penal Reform International regionális programmenedzsere szerint:
A fogvatartottak száma Európában növekszik, különösen a COVID-járvány utáni intézkedések megszüntetése óta. Számos tényező vezethető vissza a nem megfelelő vagy következetlen politikákra vagy jogalkotási gyakorlatokra, amelyek a börtönökben fogvatartottak számának növekedéséhez vezetnek.
Cipruson 2023-ban a börtönök 226 százalékos kihasználtsággal működtek, vagyis több mint kétszer annyi fogvatartottat tartottak bent, mint amennyit az intézmények elbírnának. Franciaország (122,9%) és Olaszország (119,1%) szintén komoly túlterheltségről számolt be. Ez a túlzsúfoltság nemcsak logisztikai, hanem biztonsági problémákat is okoz: megnő az erőszakos összetűzések, az öngyilkosságok és az emberi jogi visszaélések száma.
A növekvő elítéltszám mögött húzódó okok
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban mintegy 499 ezer főt tartottak fogva az Európai Unió börtöneiben, ami 3,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ráadásul 2027-re akár 200 százalékkal is nőhet az elítéltek száma a politikai szigorítások és a jogalkotási gyakorlatok következtében.
Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban a legmagasabb a fogvatartotti arány. Az egy főre jutó elítéltek száma 100 ezer főre vetítve Lengyelországban 203, Magyarországon 187, Csehországban pedig 181. Ezzel szemben Finnországban, Hollandiában és Szlovéniában az arány jóval alacsonyabb – mindhárom országban kevesebb mint 70 főt tartanak fogva 100 ezer lakosra vetítve.
A külföldi állampolgárságú elítéltek száma is jelentős, 2023-ban minden ötödik fogvatartott nem az adott ország állampolgára volt. Ez különösen nagy kihívást jelent a társadalmi reintegráció és az anyanyelvi jogi képviselet szempontjából is.
Kapcsolódó cikkünk
Brüsszelben ismét napirendre került az iskolai mobiltelefon-használat kérdése, valamint a fiatalok online biztonságát célzó intézkedések sora.
Az Európai Unió oktatási és ifjúsági miniszterei május elején ültek össze, hogy egyeztessenek egy közös cselekvési tervről, amely a kiberbántalmazás, a túlzott képernyőhasználat, a közösségi oldalak kockázatai és a félretájékoztatás ellen hivatott fellépni.
A találkozó egyik legvitatottabb javaslata a mobiltelefonok teljes betiltása volt az iskolákban – egy olyan lépés, amelyet néhány tagállam már megtett, de mások még csak fontolgatnak.
Franciaország, Hollandia és Olaszország már szigorított – az EU szintű tiltás lehet a következő lépés
Az iskolai mobiltelefon-tilalom már nem új keletű ötlet Európában, de most először merült fel, hogy uniós szinten is szabályozzák. Jelenleg Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban és néhány spanyol régióban, valamint Luxemburgban is bevezették a telefonhasználat korlátozását az iskolákban, különösen tanítási időben.
Emmanuel Macron francia elnök egyértelműen támogatja a szigorítást, korábban azt javasolta, hogy 11 éves kor alatt teljesen tiltsák be az okostelefonokat, és általában is szigorítsák a közösségi oldalakhoz való hozzáférést a fiatalkorúak számára.
Clara Chappaz, Franciaország mesterséges intelligenciáért felelős minisztere az Euronewsnak úgy nyilatkozott:
Európai megállapodás hiányában Franciaországnak kell lépéseket tennie
– majd hozzátette, hogy koalíciót épít Spanyolországgal, Görögországgal és Írországgal, hogy közösen gyakoroljanak nyomást az Európai Bizottságra.
Szlovákia és Magyarország helyzete
Szlovákiában 2025 januárjától lépett életbe az iskolai mobilhasználat korlátozása. A szlovák oktatási minisztérium döntése szerint az alapiskolák alsó három évfolyamára teljes tiltás vonatkozik, míg a felsőbb évfolyamokban pedagógusi döntés alapján oktatási célra továbbra is használható lesz a mobiltelefon. A cél nem a digitális eszközök teljes kizárása, hanem azok tudatos és felelősségteljes használatának támogatása. A döntés mögött nemzetközi kutatások és ajánlások is állnak.
A szlovák társadalomban széles körű támogatottság övezi az intézkedést. Egy felmérés szerint a lakosság 70 százaléka támogatja az alapiskolai korlátozásokat. Pedagógusok szerint az alsó tagozatban eddig is bevett gyakorlat volt a mobilmentesség, a felső tagozaton viszont inkább a felelős használatra kellene nevelni a tanulókat, nem pedig a teljes tiltásra törekedni.
Ezzel szemben Magyarországon 2024 szeptemberétől sokkal szigorúbb szabályozás lépett életbe: minden oktatási intézményben – általános és középiskolákban egyaránt – kötelező a mobiltelefonok leadása tanítás előtt, és csak a tanítás végén kaphatják vissza a diákok. Bár tanulási célokra továbbra is engedélyezhető az eszközök használata pedagógusi jóváhagyással, a szabályozás országosan egységes és kötelező.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Unió egészségügyi rendszere súlyos kihívással néz szembe, mivel a kontinens öregedő lakossága mellett az orvosok jelentős része is eléri a nyugdíjkorhatárt.
A 2022-es adatok feldolgozó jelentés szerint, amelyet az Európai Bizottság adott ki, az EU-ban az orvosok 35 százaléka 55 éves vagy idősebb, míg a tagállamok felében ez az arány eléri vagy meghaladja a 40 százalékot. A probléma tehát nem egy elszigetelt jelenség, hanem az unió szinte minden országában jelen van.
Dr. Ole Johan Bakke, az Európai Orvosok Állandó Bizottságának (CPME) elnöke szerint:
Az egészségügyi munkaerő elöregedése, különösen a folyamatos hiány és a növekvő egészségügyi igényekkel együtt, komoly kockázatot jelent az európai egészségügyi rendszerek fenntarthatóságára.
A leginkább érintett országok: Olaszország és Bulgária az élen
Az idősebb orvosok aránya országonként jelentős eltéréseket mutat. A legkritikusabb helyzet Olaszországban és Bulgáriában van, ahol az orvosok több mint fele – 54 százalék – 55 év feletti. Olaszországban különösen aggasztó, hogy a 65 év felettiek aránya is meghaladja a 27 százalékot, ami azt jelzi, hogy az orvosi pálya egyre kevésbé vonzza a fiatal generációkat.
Ezzel szemben az Egyesült Királyságban – a 2021-es adatok alapján – csupán az orvosok 14 százaléka tartozik ebbe a korosztályba. A különbség oka elsősorban az orvosképzéshez és a munkaerő-megtartáshoz kapcsolódó politikákban keresendő.
Dr. Alessandra Spedicato, az Európai Alkalmazott Orvosok Szövetségének elnöke szerint:
Az Egyesült Királyság és Olaszország közötti nagy különbség oka a posztgraduális képzésre vonatkozó szerződések számát szabályozó politikában keresendő, valamint abban, hogy ezek az országok eltérő vonzerőt jelentenek a külföldön képzett orvosok számára.
Németországban és Franciaországban az 55 év feletti orvosok aránya 44 százalék, illetve 43 százalék. Ez szintén jóval az uniós átlag felett van. Lettország, Észtország, Magyarország, Belgium, Csehország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország és Ciprus is azok közé az országok közé tartozik, ahol az idősebb orvosok aránya meghaladja a 40 százalékot.
Ugyanakkor a skandináv országok – különösen Norvégia és Finnország – viszonylag kedvező képet mutatnak: ott az orvosok mindössze 24 százaléka tartozik az idősebb korosztályba.
Érdekesség, hogy az ápolók esetében az elöregedés mértéke jóval kisebb. Az 55 év feletti ápolók aránya az EU-ban 24 százalék, de ez országonként jelentős eltéréseket mutat (Romániában 10%, Lettországban 39%). Olaszországban például az orvosok 54 százaléka, az ápolók viszont csak 24 százaléka volt 55 év feletti.
Kapcsolódó cikkünk
2024 márciusa óta drámai ütemben növekszik a kanyarófertőzések száma Európában. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 2025 márciusában 1097 megbetegedést jelentettek, ebből 809 esetet laboratóriumi vizsgálatok is megerősítettek.
Egy év alatt csaknem tízszeresére nőtt a regisztrált kanyarós esetek száma.
Minden oltási adag számít, és az optimális védelem érdekében a megfelelő időzítés is fontos
– hangsúlyozta Pamela Rendi-Wagner, az ECDC igazgatója, utalva az alacsony átoltottság szerepére a járvány terjedésében.
Románia az élvonalban – hol a legrosszabb a helyzet?
Az Európai Unióban Románia vezeti a fertőzési statisztikákat: az elmúlt hónapban 397 megerősített esetet regisztráltak, amelyet Franciaország (161), Hollandia (95) és Olaszország (60) követ.
Ezzel szemben kilenc EU-tagállam – köztük Magyarország – egyáltalán nem jelentett kanyaróesetet 2025 márciusában. A kivételt Franciaország jelentette, ahol egy halálesetet is összefüggésbe hoztak a betegséggel.
A járvány hatása a gyermekekre és a kórházi ellátásra
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF márciusi jelentése szerint 2024-ben 127 350 kanyaróesetet regisztráltak az európai régióban – ez a szám kétszerese a 2023-as adatoknak, és a legmagasabb érték 1997 óta.
A kanyaró visszatért, és ez figyelmeztető jel. Magas oltási arányok nélkül nincs egészségbiztonság
– fogalmazott Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai régiójának igazgatója.
Az esetek több mint 40 százalékát öt év alatti gyermekeknél azonosították, az érintettek több mint fele kórházi ellátásra szorult. 38 halálesetet jelentettek 2025 március elejéig.
Kapcsolódó cikkünk
Az Egyesült Államokban márl két gyermek meghalt a betegség következtében – számolt be róla a TASR az AFP hírügynökség jelentése alapján.
Átoltottság: csak néhány ország teljesít jól
A kanyarójárvány megelőzéséhez az ECDC szerint elengedhetetlen, hogy a lakosság legalább 95 százaléka megkapja a szükséges két MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltást. Jelenleg csak Magyarország, Málta, Szlovákia és Portugália éri el ezt a célt.
Az elmúlt két évben Európában és Közép-Ázsiában ugrásszerűen megnőtt a kanyaróesetek száma, ami az immunizációs lefedettség hiányosságaira utal
– figyelmeztetett Regina De Dominicis, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatója.
Szlovákiai esetek
Szlovákiában Nyitra megyében márciusban regisztráltak újabb kanyaróesetet. A fertőzött egy 35 éves személy, aki külföldön kapta el a vírust.
Jelenleg minden szükséges lépést megteszünk, hogy megakadályozzuk ennek a rendkívül fertőző betegségnek a terjedését
– nyilatkozta Katarína Tináková regionális higiénikus.
Tatiana Červeňová, Szlovákia főhigiénikusa kiemelte: „A legtöbb megerősített eset nem oltott vagy nem teljesen oltott embereknél fordult elő.”
Globális kihívás: a vírus nem ismer határokat
2024-ben világszerte 359 521 kanyaróesetet jelentettek, és az esetek egyharmada az európai régióból származott. Románia a kontinens legsúlyosabban érintett állama lett, 30 692 esettel, míg Kazahsztán 28 147 esettel követi.
A WHO szerint a járvány terjedéséhez a COVID-19-pandémia alatt visszaesett immunizációs arány is hozzájárult. Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban például az első oltásra jogosult gyermekek kevesebb mint 80 százaléka kapta meg az MMR oltást – ez messze elmarad a 95 százalékos küszöbtől.
A WHO és az UNICEF arra szólította fel a tagállamokat, hogy haladéktalanul kezdjenek sürgősségi oltási kampányokat, kutassák fel a fertőzötteket, kövessék nyomon a velük kapcsolatba került személyeket, és erősítsék meg az immunizációs programokat.
A kanyaróvírus soha nem pihen – nekünk sem szabad
– fogalmazott Dr. Kluge.
A kanyarót nem csupán láz és bőrkiütés kíséri. Komoly, akár halálos szövődményei is lehetnek: tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, vakság, és legyengült immunrendszer, ami más betegségekre is fogékonyabbá teszi a szervezetet.
Szlovákia és Magyarország helyzete
Szlovákiáról viszonylag kevés konkrét adat áll rendelkezésre Bizottság jelentését tekintve, de a régiós trendeket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy az ország hasonló problémákkal küzd, mint a többi visegrádi tagállam. 2024-ben azonban a szlovák egészségügyi minisztérium közzétette az általános orvosok átlagéletkorát, ami 57 év, miközben 40 százalékuk már 62 évnél is idősebb. A gyermekorvosok helyzete még aggasztóbb: átlagéletkoruk megközelíti a 60 évet, és közel felük már betöltötte a nyugdíjkorhatárt
Magyarország szintén az egyik legérintettebb ország a régióban. Az 55 év feletti orvosok aránya meghaladja a 40 százalékot, míg a 65 év felettieké több mint 22 százalék. Ezzel a legidősebb orvosi állománnyal rendelkező országok közé tartozik.
A fiatal (35 év alatti) orvosok aránya pedig rendkívül alacsony, és jelentős az elvándorlás mértéke. A magyar orvosképzés struktúrája, az alacsony kezdőfizetések és a hosszú munkaidő mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok kevésbé preferálják a hazai egészségügyi pályát. 2022-ben a gyakorló orvosok száma 100 ezer főre vetítve 68,9 volt, ami európai összevetésben a legalacsonyabbak közé tartozik.
Mi áll az elöregedés mögött?
A probléma hátterében több tényező is meghúzódik, és a kérdéskör rendkívül összetett. Gaetan Lafortune, az OECD vezető közgazdásza három fő okot emelt ki. Az egyik legfontosabb tényező a képzési kapacitás hiánya: számos országban – így például Olaszországban és Magyarországon – az orvosi egyetemek felvételi kvótáinak szűkítése miatt nem képződik elegendő utánpótlás. Emellett jelentős problémát jelent a fiatal orvosok elvándorlása is. A túlzott munkaterhek, a nem megfelelő munkakörülmények és az alacsony bérezés miatt sok frissen végzett orvos külföldön keres jobb lehetőséget. Végül, de nem utolsósorban, a nyugdíjpolitikák közötti különbségek is hozzájárulnak az orvostársadalom elöregedéséhez. Míg egyes országokban az orvosok akár 65 év felett is aktívan dolgozhatnak, addig máshol szigorúbb, merevebb szabályozás nehezíti a hosszabb ideig tartó munkavállalást.
Emellett a FEMS elnöke szerint a fiatalok körében egyre kevésbé vonzó az orvosi pálya:
A társadalmi változások csökkentették az orvosok szerepének hagyományos értékét, és helyette a munka és a magánélet jobb egyensúlya került előtérbe.
Emellett az orvosi karrier rendkívül hosszú képzési időt igényel: sok országban 10–14 év is eltelhet, mire valaki teljes jogú orvos lesz. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalabb generációk inkább más szakmákat választanak.
A demográfiai trendek és az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő kereslet alapján egyre súlyosabb munkaerőhiányra lehet számítani. 2022-ben 20 tagállam jelezte, hogy orvoshiánnyal, 15 pedig ápolóhiánnyal küzd.
James Buchan, a Health Foundation munkatársa szerint:
A kihívás kezeléséhez hosszú távú, tényeken alapuló munkaerő-tervezésre van szükség.
Valóban segít a tiltás?
A telefonmentes iskolák nem feltétlenül teljesítenek jobban. A Birminghami Egyetem által készített, nemzetközi figyelmet keltő tanulmány szerint önmagában a telefonok iskolai tiltása nem javítja sem a tanulmányi eredményeket, sem a diákok mentális állapotát. A kutatás, amelyet a Lancet egészségpolitikai folyóiratban publikáltak, több mint 1200 diákot és 30 iskolát vizsgált meg.
Nem ellenezzük a tiltást, de önmagában nem elegendő
– mondta Dr. Victoria Goodyear vezető kutató a BBC-nek. A tanulmány szerint a közösségi oldalak és telefonokon töltött idő csökkentése lenne a valódi cél.
Ennek ellenére több iskola pozitív hatásokról számolt be, például jobb szociális kapcsolatok kialakulásáról és a zaklatás csökkenéséről. Az ellentmondó tapasztalatok arra utalnak, hogy a megoldás valószínűleg nem pusztán a tiltásban, hanem az okoseszközök tudatos használatának tanításában rejlik.
Kihívások az életkor-ellenőrzésben
A közösségi oldalak és az online tartalmak elérése kapcsán szinte minden ország szigorítást sürget – de a technológiai megvalósítás még gyerekcipőben jár. Bár a Digitális Szolgáltatásokról szóló Törvény és az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló Irányelv már tartalmaz előírásokat az életkor-ellenőrzésre, a gyakorlatban ezek alkalmazása korlátozott.
Rubén Pérez Correa, Spanyolország ifjúsági és gyermekügyi államtitkára elmondta, hogy az új gyermekvédelmi törvényben digitális azonosítóval ellenőriznék a felhasználók életkorát, mielőtt elérhetnék a közösségi platformokat. A Meta szerint viszont az alkalmazásboltoknak kellene viselniük a felelősséget az életkor ellenőrzéséért.
Egyedül az országok nem lesznek képesek hatékony korhatár-meghatározást bevezetni – míg együttesen ez megoldható
– nyilatkozta Barbara Nowacka lengyel oktatási miniszter.
Az erőforrásokkal is gond van
A túlzsúfoltság nem csupán a fogvatartottakat, hanem az intézmények személyzetét is sújtja. A kapacitáshiány, a túlórák, az alacsony bérek és a fokozott stressz jelentős mértékben hozzájárulnak a börtönőrök kiégéséhez. Egyes országokban – mint például Spanyolországban – a helyzet annyira súlyos, hogy a bűnözői bandák informális hatalmat szereznek a börtönfalakon belül.
Szlovéniában az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés 2023-ban jelentősen csökkent, miután 1416 kísérőt kellett elbocsátani a költségvetési megszorítások miatt. Ez nemcsak a fogvatartottak jólétét, hanem a bírósági eljárások menetét is negatívan érintette.
Zsolnai börtön
Zsolna börtöne az Európai Tanács bizottságának 2021-es értékelése szerint az egyik legrosszabb állapotban lévő intézmény a kontinensen. Akkor a börtön felszereltsége több évtizedes volt, az infrastruktúra elavult, a cellák embertelen körülmények között működtek.
2024 márciusában azonban már megkezdődött a zsolnai büntetés-végrehajtási intézet teljes körű rekonstrukciója. A projekt részeként egy új, hatemeletes épületet húznak fel, amely modern fogvatartási és munkaterületeket biztosít majd. A kivitelezés várhatóan 2025 decemberében zárul az új épület esetében, míg a teljes felújítás befejezése 2027 februárjára várható. A beruházás teljes költségét az állami költségvetés fedezi.
A felújítás idejére a zsolnai intézményből több fogvatartottat más szlovákiai büntetés-végrehajtási intézetekbe, valamint olyan épületrészekbe helyezik át, ahol a munkálatok hatása a lehető legkisebb mértékű.
A számok mögött: ki mennyit fizet?
Európában ugyan jóval alacsonyabbak a gyógyszerárak, de országonként így is jelentősek a különbségek. Svájcban például az egy főre jutó éves gyógyszerköltség 525 euró, míg Horvátországban csupán 262 euró. A WHO jelentése szerint Cipruson az állam a gyógyszerkiadások 90 százalékát fedezi, Bulgáriában azonban ez az arány mindössze 23 százalék.
A lakosság közvetlen terhei is különböznek. Míg észt, francia vagy lengyel betegek sok esetben fix receptdíjat vagy önrészt fizetnek, addig más államokban – például a balti térségben – ugyanazon gyógyszer ára betegségcsoportonként is eltérhet.
Növekvő terhek – bizonytalan jövő
Bár az európai modell jelenleg költséghatékonyabb, a helyzet törékeny. Németországban például az elmúlt évtizedben 11,5 szűzalékkal nőttek a gyógyszerköltségek a kórházakban, míg a patikai árak 2,6 százalékkal emelkedtek. A biztosítók máris jelezték: a jelenlegi árszint is súlyos terhet ró a nemzeti költségvetésekre.
Az árak már most is túl magasak sok európai országban ahhoz képest, amit az egészségügyi rendszerek meg tudnak fizetni
– mondta Naci, hozzátéve: „ha az amerikai nyomás vagy a gyártók érdekei miatt tovább nőnének az árak, az rendkívül zavaró lenne”.
Trump politikai rohamot indít
Donald Trump amerikai elnök újabb gazdasági konfliktus nyitányát jelentette be hétfőn: miközben célul tűzte ki a belföldi gyógyszerárak akár 80 százalékos csökkentését, az európai államokat „igazságtalan haszonélvezőként” bélyegezte meg, akik szerinte „szocialista egészségügyi rendszereiket” amerikai betegekkel finanszíroztatják.
„Ez gonosz dolog” – mondta Trump egy sajtótájékoztatón, hozzátéve: „az Egyesült Államok a világ népességének csupán 4 százalékát adja, mégis a gyógyszergyárak nyereségük több mint kétharmadát itt realizálják”.
Az elnök végrehajtási rendeletet írt alá, amelynek célja, hogy az amerikai gyógyszerárakat a legalacsonyabb nemzetközi árakhoz kössék, valamint kiiktassák a közvetítőket az értékesítési láncból. A Fehér Ház szerint ezáltal a betegek közvetlenül a gyártóktól vásárolhatnák meg gyógyszereiket, csökkentve a költségeket és növelve az átláthatóságot.
Trump ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok szankciókat vet ki azokra az országokra, amelyek nem hajlandók „kiegyenlíteni” gyógyszeráraikat az amerikai árszinttel.
A játéknak vége. Ha okoskodni akarnak, akkor többé nem kell autókat eladniuk az Egyesült Államoknak
– fenyegetőzött.
A gyógyszeripari szereplők aggodalommal reagáltak a bejelentésre. Többen úgy vélik, a javaslat súlyosan veszélyezteti a gyógyszergyártók nyereségességét, ami hosszú távon csökkentheti a kutatás-fejlesztésre fordítható összegeket. Egyes cégek már jelezték, hogy kivonulhatnak az amerikai állami programokból, ha a javasolt árcsökkentések megvalósulnak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
