Emelkedik a kifli és a kenyér ára – máris érződnek a tranzakciós adó hatásai Tilajcsík Dóra2025. 04. 03., cs – 15:31
Alig néhány nap telt el a tranzakciós adó bevezetése óta, a kormány intézkedésének negatív hatásai azonban már érezhetőek is. Egyre több vállalkozó jelenti be, hogy a megnövekedett működési költségek miatt kénytelenek árat emelni. Legutóbb például a pékek jelezték, hogy hamarosan többet fizetünk majd a mindennapi kenyerünkért.
A gyakorlatban április 1-jén lépett életbe a szakértők által elhibázott vívmányként értékelt tranzakciós adó, amely elsősorban a vállalkozókat, valamint a munkáltatókat terheli. Az új adónem pedig már néhány nappal a bevezetése után nehéz helyzetbe hozta az érintettek egy részét. A pékéket, cukrászokat és tésztagyártókat tömörítő érdekvédelmi szervezet ugyanis arra figyelmeztet, hogy a kormány döntése leginkább a kisebb gyártókon csattan, akik így kénytelenek lesznek beépíteni az áraikba az intézkedéssel járó extra anyagi terheket.
Küszöbön a drágulás
A tranzakciós adó bevezetése főleg az ágazat azon képviselőit sújtja, akik hazai alapanyagból állítják elő a termékeiket, mivel ők már azt megelőzően is számos kifizetést bonyolítanak, hogy a termék a boltok polcaira kerülne. Ezzel szemben azok, akik külföldről szerzik be a szükséges hozzávalókat, általában csak egyetlen számlát rendeznek
– mutatott rá Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) elnöke, aki leszögezte, megértik, hogy szükség van a konszolidációra, de állításuk szerint az intézkedés aránytalan mértékben terheli az agrárszektorban tevékenykedőket.
Kapcsolódó cikkünk
Április 1-jén a gyakorlatban is életbe lépett a szakértők által elhibázott vívmányként értékelt tranzakciós adó, amely elsősorban a vállalkozókat és a munkáltatókat terheli. Bár a kormány tájékoztatása szerint az új adónem a magánszemélyeket nem érinti, végső soron azonban az ország minden lakosa megfizeti az intézkedés árát.
A Fico-kabinet megszorításait összegző konszolidációs csomag leginkább kifogásolt eleme kétségkívül a tranzakciós adó. Annak ellenére, hogy az ellenzék, a közgazdászok, valamint az érintettek az utolsó pillanatig próbálták jobb belátásra téríteni a kormányt, a miniszterek végül nem álltak el az eredeti tervüktől. Április 1-jén tehát hivatalosan is bevezetésre került az új adónem.
Nagy elvárások
A nagy állami spórolás atyja, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter korábban többször is azt hangsúlyozta, óriási szükség van a tranzakciós adóra, mivel csak az első évben 700 millió eurót hozhat a konyhára. A Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) számításai azonban köszönőviszonyban sincsenek a szaktárca vezetője által közölt adatokkal.
Becsléseink szerint a várható bevételek nagysága 466 millió euró körül alakul
– korrigálta Kamenický korábbi kijelentéseit Martin Šuster, a Költségvetési Felelősség Tanácsának tagja.
Az óriási különbséget pedig az államkincstár őre sem hagyhatta szó nélkül.
„Egy dolgot elismerek, ez egy új adónem, az új adók esetében pedig soha nem lehet tudni, mekkora is lesz pontosan a beszedett összeg. Én azonban bízok a kollégáimban” – szögezte le Ladislav Kamenický, aki ennek ellenére 700 millió euró helyett legutóbb már 613 millió euróról beszélt. Az általa eszközölt módosítást azzal indokolta, hogy látott olyan elemzéseket, amik már a másodlagos hatásokat is figyelembe veszik, így valóban szükség van a kiigazításra. Kamenický végül azt is beismerte, ha a tranzakciós adó nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor az így keletkezett hiányt „a következő években, különböző korrekciókkal, további intézkedésekkel kell majd lefaragnunk”.
Először azonban látnunk kell, milyen eredménnyel zárjuk az első évet, utána eldöntjük, hogyan tovább
– magyarázta a pénzügyminiszter.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
2025 áprilisa után már mindenki megérzi a szakértők által elhibázott vívmányként értékelt tranzakciós adó hatásait, amely még a kormánypárti politikusokat is megosztja. A honatyák egy része máig az eltörléséért kardoskodik, mivel azonban eddig nem került sor törvénymódosításra, így összegeztük, mi mindenre kell felkészülnie a vállalkozóknak az új adónem bevezetésééig.
A nemzetiek elnöke, Andrej Danko mindössze két héttel a tranzakciós adó bevezetése előtt is arról beszélt az STVR hétvégi vitaműsorában, ha pártja jelen lesz „a következő állami költségvetés összeállításánál, mindent meg fognak tenni az új adónem eltörléséért”. Danko egyúttal megragadta az alkalmat, és elnézést kért, amiért a kabinet egy ilyen intézkedést hozott. Az SNS vezetőjének bocsánatkérése azonban nem változtat a tényen, hogy 2025 januárjában hatályba lépett a tranzakciós adóról szóló törvény, amely következményeit 2025 áprilisa után minden érintett érezni fogja.
Kiket érint?
Jó hír, hogy a magánszemélyek ebben az esetben mentesülnek az adófizetés kötelezettsége alól, mivel a tranzakciós adó elsősorban azokat a vállalkozókat, valamint vállalatokat terheli, akik székhelye vagy telephelye Szlovákia területén található, idehaza folytatnak üzleti tevékenységet, esetleg valamelyik szlovákiai pénzintézetben bankszámlával rendelkeznek.
Akad azonban néhány kivétel. A Szociális Biztosító, az önkormányzatok, a nonprofit szektor bizonyos képviselői, az idegenforgalmi szervezetek, valamint a turisztikai központok is felmentést kaptak az új adó jelentette teher alól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Mekkora extra terhet jelent az új adó?
A tranzakciós adó a banki átutalások mellett a készpénzfelvételre is vonatkozik. Az utalások esetében az adókulcs 0,4 százalék, amely segítségével a kifizetés nagyságának tudatában könnyen kiszámolható a befizetendő adó összege. A törvényhozók azonban egy felső határt is megszabtak, ami elsősorban azoknak kedvez, akik kifejezetten nagy összegű átutalásokat bonyolítanak. A képzeletbeli vonalat 40 eurónál húzták meg, ami már egy 10 000 eurós utalással elérhető. Amennyiben tehát az érintettek 10 000 eurónál nagyobb tranzakciókat bonyolítanak, az általuk fizetendő adó összege nem haladja majd meg a 40 eurót.
A készpénzfelvételkor azonban már 0,8 százalékos adókulccsal érdemes számolni, ebben az esetben pedig felső határt sem szabtak meg. A vállalkozóknak és vállalatoknak ezen kívül évente 2 eurót kell fizetnie, ha a tulajdonukban bank-, esetleg hitelkártya is van.
Amennyiben az érintettek adókat és járulékokat fizetnek be, lakhatással kapcsolatos utalásokat bonyolítanak, esetleg az egyik saját számlájukról a másikra mozgatják a pénzüket, mentesülnek az adófizetés alól.
Öröm az ürömben, hogy az adó befizetése ebben az esetben nem a vállalkozók és vállalatok feladata, az ezzel járó adminisztrációt a bankok bonyolítják a kliensek helyett, akik a vállalkozói számlájuk havi kivonatából szerezhetnek információkat a tranzakciós adóval kapcsolatos költségekről.
Kapcsolódó cikkünk
Inkább elektronikusan kérjék a kivonatot a vállalkozói nyilvántartásból, kéri a belügyminisztérium az egyéni vállalkozókat, mert a hivatalok nem győzik az ügyintézést. Azt is érdemes megnézni, hogy a kiválasztott bank kéri-e egyáltalán a kivonatot a egyéni vállalkozói nyilvántartásból a vállalkozói számla megnyitásához. Március végéig akár még több százezer ügyfél igényelheti a kivonatot.
Magának és a vállalkozóknak is komoly problémát okozott a kormány a tranzakciós adó bevezetésével, és nemcsak az adó nagyságával van baj. Az egyéni vállalkozóknak április 1-től, vagyis a tranzakciós adó életbe lépésétől külön vállalkozói számlán kell kezelniük vállalkozásuk pénzügyeit. Eddig sok vállalkozó a saját személyi folyószámláját használta erre a célra, így most vállalkozói számlát kell nyitnia. A számlanyitáshoz azonban sok bank megköveteli a kivonatot az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. Ezt a járási hivatalokban lehet személyesen kérni, a hivatalok azonban nem győzik az ügyintézést, az ügyfeleknek pedig órákig kell sorakozni.
500 ezer egyéni vállalkozó
A belügyminisztérium szerint az év elejétől mintegy 50 ezer kivonatot állítottak ki a hivatalok, és a következő hetekben még nagyobb nyomásra számítanak. „Az egyéni vállalkozók személyes ügyintézése a várakozási idő meghosszabbodása okozza. A helyzet különösen súlyos a legnagyobb ügyfélközpontban, a fővárosban” – tájékoztatott a minisztérium. Szlovákiában mintegy 500 ezer egyéni vállalkozót tartanak nyilván, ha mindenki kérné a kivonatot, akkor várhatóan a rendszer nem bírná a tarhelést. A tárca ezért arra kéri a vállalkozókat, hogy inkább elektronikusan kérjék az igazolást a vállalkozásukról.
De érdemes a bankban is érdeklődni, hogy igénylik-e a számlanyitáshoz a kivonatot, mert nem minden bank követeli ezt meg.
Ha a bankjuk valóban kéri ezt az igazolást, akkor azt inkább elektronikusan igényeljék
– kéri az ügyfeleket a belügyminisztérium. Ehhez csak aktivált elektronikus személyi igazolványra van szükségük, amivel a legtöbb vállalkozó rendelkezik, mivel már az adóbevallást is elektronikusan kell évek óta benyújtani. „Az e-szolgáltatás igénybe vételével a kivonatot mindenki a www.slovensko.sk portálon lévő fiókjába kapja meg az igazolást” – tájékoztat a tárca.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány konszolidációs csomagjának az egyik eleme a tranzakciós adó, amelyet néhány kivételtől eltekintve minden vállalatnak és vállalkozásnak fizetnie kell. A törvény azt is előírja, hogy a vállalkozóknak külön számlán kell vezetniük a vállalkozásból származó pénzt. Ez elsősorban az egyéni vállalkozóknak okoz problémát.
Április 1-ig vállalkozói számlát kell nyitnia minden egyéni vállalkozónak, hogy megfeleljen a tranzakciós adóról szóló törvény előírásainak. Ezt az adót minden átutalás után fizetni kell, az adókulcs 0,4 százalék, amit a tranzakció összegéből számítanak ki. Aki tehát ezer eurót utal át, az 4 eurót még befizet az államkasszába. A jogszabály megszabja az adó felső határát is egy tranzakció esetében, de az egy egyszerű kisvállalkozónak nem sokat segít: az adóplafon 40 euró, vagyis a 10 ezer euró felett már nem nő az adó. Az adót szerencsére nem magának a vállalkozónak kell majd befizetnie, hanem a bankja teszi majd meg ezt helyette, ez tehát nem ró rá plusz adminisztrációs terhet.
A készpénzfelvételt kerüljék
Az átutalásnál is drágább lesz azonban a készpénzfelvétel a vállalkozói számláról. Itt az adókulcs 0,8 százalék, vagyis 1000 eurós készpénzfelvét után 8 eurót kap az állami költségvetés. Ráadásul nincs plafon, vagyis aki 20 ezer eurót akar kivenni a számlájáról, az 160 eurót fizet majd be az államkasszába.
A legolcsóbb a kártyás fizetés
A legolcsóbb megoldás a vállalkozók számára, ha azzal a bankkártyával fizetnek, amit a számlájukhoz kaptak. A kártyás fizetés ugyanis nem adózik, pontosabban alig, a tranzakciós adó a kártyás fizetés esetében ugyanis egységesen 2 euró, ráadásul egy évre.
A bankkártyával végzett fizetési művelet nem adóköteles a tranzakciós adó alapján, ezért megéri annak, aki így fizeti a számláit. Csak a kártyahasználatért kell adót fizetni, de ez csak 2 euró egy évre, tekintet nélkül arra, hoyg hány tranzakciót és milyen összegben végeztek el vele
– magyarázta Jitka Božeková, az Atlas Group adótanácsadó csoport munkatársa.
A kártyás fizetés azonban pluszterhet ró arra, akinek a számláját így fizették ki: neki ugyanis minden kártyás fizetésből 1-1,5%-ot díjat levon a fizetőkapu kezelője. Ez az összeg tehát nem az állami költségvetésbe folyik be, hanem a bakokhoz vagy a fizetőkapu üzemeltetőjéhez, de ez valószínűleg nem vigasztalja azt, akitől a pénzt lefogják.
Sok bank kínál ingyenes vállalkozói számlát
A tranzakciós adóról szóló törvény előírja azt is, hogy minden vállalkozónak vállalkozói számlát kell nyitnia. Ezt március 31-ig kell megtenni, de ajánlott korábban kezdeni a számla kérvényezését, mivel a sok kérvény miatt a számlanyitás elhúzódhat. Az egyéni vállalkozók nagy része ugyanis ma még egyszerű személyi számlát használ a vállalkozásához is, így most a több mint 200 ezer egyéni vállalkozó nagy része számlanyitásra kényszerül. A bankok érzik a lehetőséget ügyfélkörük bővítésére, ezért a legtöbbjük kedvezményes, akár ingyenes csomagot kínál a vállalkozóknak.
Mikor nem kell tranzakciós adót fizetni?
A tranzakciós adó alól van néhány kivétel.
Nem vetik ki például ezt az adót az adó- és járulékfizetés átutalása során, vagyis a Szociális Biztosítóba, az egészségbiztosítókba irányuló átutalások továbbra is ingyenesek lesznek.
Ugyancsak adómentes marad minden egyéb befizetés, amely az állami költségvetés bevételét képezi majd. Adómentes marad az adózó számlái közti átutalás is, ha azok egy bankban vannak, érdemes tehát ugyanabban a bankban számlát nyitni, amely a személyi számlánkat vezeti. Adómentes a tranzakció a kártyás fizetés alkalmával is, ahogyan azt már korábban említettük, de ebben az esetben a kedvezményezett fizet 1-1,5 százalékos díjat a fizetőkapu üzemeltetőjének.
Az elektronikus kérvény ingyenes
Az elektronikus szolgáltatásnak van még egy előnye: ingyenes.
Míg a személyes ügyintézésért 5 eurót kell fizetni, ha valaki ezt elektronikusan kérvényezi, akkor nem kerül pénzébe.
Nem beszélve az ügyintézésről, amely órákat vagy akár napokat vehet el idejéből. Az elektronikus ügyintézésnél is azt javasolják, hogy azt a helyileg illetékes hivatalt válasszák, amely kiállította az vállalkozói engedélyét. Ugyan bármelyik hivatal befogadja a kérvényt, de a helyileg illetékes hivatalból gyorsabban megkapják a kivonatot.
Kötelező a vállalkozói számla?
Bár eddig egyáltalán nem volt kötelező, hogy az egyéni vállalkozók is rendelkezzenek vállalkozói számlával, a tranzakciós adó bevezetése ezt is felülírja. A jogszabály értelmében mindenkinek, akit a tranzakciós adó érint, vállalkozói számlát kell nyitnia legkésőbb 2025. március 31-ig. Ha ezt bárki elmulasztja, az adóshatóság bírságot szabhat ki, amely nagysága akár a 3000 eurót is elérheti.
A számlanyitás feltételei pénzintézetenként változnak. Akadnak olyan bankok, amelyek igazolást kérnek arról, hogy az érintett üzleti tevékenységet folytat, de igényt tarthatnak a cégjegyzékben szereplő adatok kivonatára is. Mindezt figyelembe véve érdemes időben elkezdeni az ügyintézést, mivel azok, akik képtelenek online hozzájutni a szükséges dokumentumokhoz, hosszú várakozásra számíthatnak. A járási hivatalok többsége ugyanis az összeomlás határán egyensúlyozik a vállalkozók rohama miatt.
Ha a tranzakciós adó bevezetése miatt úgy döntöttek, egy időre felfüggesztenék a vállalkozói tevékenységüket, akkor érdemes megszüntetni a vállalkozói számlát is. Amennyiben ezt nem teszik meg, és a „szünet” alatt is bonyolítanak kifizetéseket, akkor kötelesek tranzakciós adót fizetni.
Akadnak kiskapuk
A vártnál alacsonyabb bevételek hátterében az áll majd, hogy a tranzakciós adóról szóló törvény igencsak tökéletlenre sikerült, így számos olyan kiskaput kínál, amelyek segítségével az érintettek kibújhatnak az adókötelezettség alól. A jövőben megéri például sok kisebb tranzakció helyett kevesebb, de nagyobb összegű utalást lebonyolítani. A vonatkozó szabályok értelmében ugyanis kijelöltek egy felső határt, ami elsősorban azoknak kedvez, akik kifejezetten nagy összegű átutalásokat vezényelnek le. A képzeletbeli vonalat 40 eurónál húzták meg, ami már egy 10 000 eurós utalással elérhető. De a kártyás fizetést előnyben részesítők is jól járnak, hiszen ebben az esetben évente egy 2 eurós illetéket kell csak fizetniük. És persze ott a harmadik lehetőség is, amitől az adószakértők leginkább tartanak, hogy egyre több kifizetést intéznek majd készpénzben.
Mindenki fizet
Az új adónem bevezetését a közgazdászok mellett a szakszervezetek sem nézték jó szemmel. A szakértők elsősorban azzal indokolták az ellenérzéseiket, hogy a tranzakciós adó elősegítheti az infláció felgyorsulását. A munkáltatók pedig attól tartanak, hogy a rájuk kirótt extra teher miatt kénytelenek lesznek lassabb ütemben emelni a béreket, esetleg csökkenteni az alkalmazottaknak járó jutalmak nagyságát.
Lapšanský szerint annak ellenére, hogy az élelmiszeripari dolgozók egyharmadát a pékipar foglalkoztatja, az ágazat képviselői semmilyen állami támogatásban nem részesülnek. Emiatt eljutottak arra a pontra, amikor egyedül már képtelenek megküzdeni a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségekkel, valamint az adó- és járulékterhek állandó növekedésével.
Egyszerűen nem maradt más lehetőségünk, mint az, hogy a költségek egy részét áthárítsuk a vásárlókra. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy küszöbön az újabb áremelés
– közölte a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének elnöke.
Milan Lapšanský egyúttal azt üzente a döntéshozóknak, hogy előbb vagy utóbb, de át kell értékelniük az irányt, amerre haladunk. Ha ugyanis nem történik változás, akkor borítékolható, hogy a boltok polcairól hamarosan eltűnnek a szlovákiai termékek, mivel a vállalatok száma a közeljövőben rohamosan csökkenésnek indulhat.
Az árakat nem emelhetjük a végtelenségig, így eljöhet az a pont, amikor a cégek sorra zárják majd be a kapuikat, mert veszteséges lesz a működésük
– kongatta meg a vészharangot Lapšanský.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
