Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa volt március 4-én a budapest-belvárosi Café Francesco vendége. A kávézó megtelt érdeklődőkkel; az online közvetített beszélgetést több száz néző kísérte. A Szentszék nagykövetét Rónaszéki János, a budapest-pestszenterzsébeti Szent Erzsébet-templom káplánja, a Cafe Francesco ötletgazdája kérdezte.
A fél éve működő Café Francesco találkozási, közösségi tér, társadalmi és lelkiségi témájú előadások színhelye. Célja, hogy közelebb kerüljünk az Egyházhoz, egymáshoz – mutatta be Rónaszéki János, a résztvevőket köszöntve, a helyszínt.
Ezúttal hazánk apostoli nunciusa, Michael W. Banach érsek volt a vendég. Ki ő, honnan jön, mi a feladata, miként látja ő Ferenc pápát, és hogyan értelmezi a szinodalitást? – ezekről kérdezte a Szentszék nagykövetét Rónaszéki János.
A nuncius elsőként röviden beszámolt arról, hogy van Ferenc pápa. „Nagyon szép, ahogy a világ a Szentatyát kíséri. A covidjárvány idején ő imádkozott egyedül a Szent Péter téren a világért, most a világ imádkozik érte, amire szükség is van” – fogalmazott Michael W. Banach.
Az érsek Massachusetts Állam Worcester városában született. A nagyszülei – apai és anyai részről is – Lengyelországból vándoroltak ki az I. világháború utolsó éveiben Amerikába. A család az ottani lengyel közösséghez tartozott. Szülei kétnyelvűek voltak; „a testvéremmel mi is meg akartunk tanulni lengyelül, hogy értsük azt, amit a szüleink lengyelre váltva nem akartak, hogy értsünk”. Nagy család voltak: édesanyjáék hárman, édesapjáék tizenketten voltak testvérek. „A családban megtanultuk hagyományainkat, fontos volt a hit.”
Michael W. Banach az egyetemen bölcsészetet tanult, ügyvédnek készült.
– emlékszik vissza, hogyan vált egyre fontosabbá számára az Egyházhoz tartozás.
Főpásztora Rómába küldte tanulni, kérésére egyházjogot hallgatott. „Ügyvéd akartam lenni, és egyházjogász lettem.” Befejezve tanulmányait visszatért az egyházmegyébe, káplán lett, majd ismét Rómába küldték a pápai diplomáciai akadémiára.
A végzést külszolgálatok követték: Bolívia, Nigéria, majd Róma, a Pápai Államtitkárság államközi kapcsolatok részlege következett, ezután Bécsben, az ENSZ különböző szervezeteinél volt a Szentszék állandó képviselője. 2013-ban nevezték ki érsekké, és lett Pápua Új-Guinea, a Salamon-szigetek, majd Szenegál apostoli nunciusa. 2022-ben került Magyarországra.
A feladatkörről elmondta: 325 óta, a Niceai Zsinat óta létezik a pápa nagykövete szolgálat. A Szentszék diplomáciai szolgálatában dolgozik az apostoli nuncius. Maga a szó is kifejezi feladatát: apostol, aki viszi a hírt, az üzenetet. A pápa szavát közvetíti küldetése országában.
„Ahogy egykor Niceába, úgy ma is két megbízó levéllel érkezik a pápa követe állomáshelyére: az egyik az államfőnek, a másik a helyi egyház vezetőjének címzett. Így volt ez velem is, akkor Novák Katalinnak és Veres Andrásnak adtam át ezt a levelet.
A nuncius elmondta: különböző kultúrákat ismert meg már a tanulmányai során is, majd még inkább állomáshelyein.
A pápa morális tekintély, amit mindenki elismer, sokszor a nem hívők is.”
Banach érsek egy példával írta ezt le: a második iraki háború kezdetekor II. János Pál pápán már mutatkoztak a betegség jelei. Nem tudja irányítani az Egyházat – ilyen cikkek jelentek meg. A pápa vasárnap az Úrangyalát imádkozva arról beszélt, hogy a háborúban mindent elvesztünk, soha többet háború. Majd az összes nagyhatalom politikai vezetője találkozást kért tőle, el akarták magyarázni saját álláspontjukat. „A Szentszéknek nincsen gazdasági, katonai jelentősége, mint erkölcsi autoritás nem hagyható figyelmen kívül szava” – mondta.
Michael W. Banach három pápával került kapcsolatba szolgálata alatt, melynek során megtapasztalhatta atyai törődésüket is – például abban, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatásakor ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen felhívja telefonon Banach érsek édesanyját. „Ferenc pápa megkapja a médiától, hogy liberális.
Ha mindez hitünk szerint csináljuk, akkor nehéz kritizálni az Egyházat. Karitász, iskolák, emberek kísérése, irgalmasság cselekedetei: ezek meghatározzanak meg minket, ha ezt jól csináljuk, akkor nem köthetnek belénk. Fedezzük fel azt a büszkeséget, milyen jó katolikusnak lenni” – fogalmazott a nuncius.
A szinodalitásról szólva azt mondta, ahogyan a szó kifejezi, azt jelenti: „együtt megyünk az úton, Krisztussal és a közösséggel, mindig figyelve a világra, folyamatosan megosztva, ami történik, beszélgetve a hitről, hogy még mélyebben megértsük, hogy hirdetni tudjuk Krisztust.
Mi, papok prédikálni akarunk valamiről, de másokkal beszélve talán felfedezzük, mi az igazi kihívás. Ismernem kell az aktuális kihívásokat ahhoz, hogy beszélni tudjak”.
A nuncius szombaton részt vett a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán rendezett Szinodalitás magyarul című konferencián. Kiemelte, milyen
Vannak „valóban radikálisabb elképzelések, így az Egyház demokratizálására való törekvés akár közeli országokban is – megnevezni nem akarom –, de talán észreveszik, nem hozták meg azt az eredményt, amit vártak, és másként kell folytatni”.
A résztvevők is feltehettek kérdéseket. Egyrészt arra voltak kíváncsiak, hogy míg a pápa erkölcsi tekintélynek számít, és figyelnek a szavára, milyen figyelmet tud kivívni magának nagykövete állomáshelyén; másrészt hogy milyen súlya van a nagyhatalmak tárgyalásain a Szentszék álláspontjának.
Michael W. Banach érsek azt hangsúlyozta, hogy „mint nagykövet, annak a nézetét kell képviselnie, aki küldi. Az ő üzenetét közvetíti, ez a feladata. Ezt teszem mindenütt, amint ez a Magyar Kuríron követhető.”
„Az emberek felismernek” – mondta. Elmesélte, hogy a repülőtéren civil ruhában várakozott. „Valaki épp az Új Embert olvasta, nagyon nézte a címlapfotót – velem készült bemutatkozó interjú –, aztán engem. Végül odajött hozzám, beszélgetni kezdtünk.
Hogy a „soft power”, a lelkiismereti hang, amit a Vatikán képvisel, mennyire bír súllyal, úgy válaszolt:
A gazdasági érdek a mozgatórugó” – fogalmazott a nuncius.
Az olaszul tartott előadást Láposi Péter tolmácsolta.
Michael W. Banach érsek a Café Francescónak ajándékozta a közelmúltban megjelent, Ferenc pápa életét bemutató, Remény című könyvet.
A nuncius végül áldást adott mind a kávézóra, mind a jelenlevőkre.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
