Ami a feladatunk, azt csináljuk jól – Michael W. Banach érsek, apostoli nuncius a Café Francescóban

A fél éve működő Café Francesco találkozási pont, közösségi tér, társadalmi és lelkiségi témájú előadások színhelye. Célja, hogy közelebb kerüljünk az Egyházhoz, egymáshoz – mondta a kávézó küldetéséről Rónaszéki János a résztvevőket köszöntve.

Ezúttal hazánk apostoli nunciusa, Michael W. Banach érsek volt a vendég. Ki ő, honnan jön, mi a feladata, miként látja Ferenc pápát, és hogyan értelmezi a szinodalitást? – ezekről kérdezte a Szentszék nagykövetét Rónaszéki János.

A nuncius elsőként röviden beszámolt arról, hogy van Ferenc pápa. „Nagyon szép, ahogy a világ a Szentatyát kíséri. A covidjárvány idején ő imádkozott egyedül a Szent Péter téren a világért, most a világ imádkozik érte, amire szükség is van” – fogalmazott Michael W. Banach.

Az érsek a Massachusetts állambeli Worcester városában született. A nagyszülei – apai és anyai részről is – Lengyelországból vándoroltak ki az I. világháború utolsó éveiben Amerikába. A család az ottani lengyel közösséghez tartozott. Szülei kétnyelvűek voltak; „a testvéremmel mi is meg akartunk tanulni lengyelül, hogy értsük azt, amit a szüleink lengyelre váltva nem akartak, hogy értsünk”. Nagy család voltak: édesanyjáék hárman, édesapjáék tizenketten voltak testvérek. „A családban megtanultuk hagyományainkat, fontos volt a hit.” 

Michael W. Banach az egyetemen bölcsészetet tanult, ügyvédnek készült.

Tanulmányai során ismerte fel, hogy valami többre van szükség az életében, mint „teli pénztárcára”. „Csendes megtérés volt ez, lassan vitt a papság felé”

– emlékezik vissza, hogyan vált egyre fontosabbá számára az Egyházhoz tartozás.

Főpásztora Rómába küldte tanulni, kérésére egyházjogot hallgatott. „Ügyvéd akartam lenni, és egyházjogász lettem.” Befejezve tanulmányait visszatért az egyházmegyébe, káplán lett, majd ismét Rómába küldték a pápai diplomáciai akadémiára.

Miután végzett, külszolgálat következett: Bolívia, Nigéria, majd Róma, a pápai Államtitkárság államközi kapcsolatok részlege, ezután Bécsben, az ENSZ különböző szervezeteinél volt a Szentszék állandó képviselője. 2013-ban nevezték ki érsekké, és lett Pápua Új-Guinea, a Salamon-szigetek, majd Szenegál apostoli nunciusa. 2022-ben került Magyarországra.

A feladatkörről elmondta: 325, a Niceai Zsinat óta létezik a pápai nagyköveti szolgálat. A Szentszék diplomáciai szolgálatában dolgozik az apostoli nuncius. Maga a szó is kifejezi feladatát: apostol, aki viszi a hírt, az üzenetet. A pápa szavát közvetíti küldetése országában.

„Ahogy egykor Niceába, úgy ma is két megbízólevéllel érkezik a pápa követe állomáshelyére: az egyik az államfőnek, a másik a helyi egyház vezetőjének címzett. Így volt ez velem is, akkor Novák Katalin köztársasági elnöknek és Veres Andrásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének adtam át ezt a levelet.

A nuncius küldetése kettős, szól az ország felé és a helyi egyház felé. Azon dolgozik, hogy az Egyháznak meglegyen az a tere, ahol az evangéliumot hirdetni tudja; a Szentszékkel és a pápával való kapcsolat erősítésén munkálkodik.”

A nuncius elmondta: különböző kultúrákat ismert meg már a tanulmányai során is, majd még inkább állomáshelyein.

Felismertem, hogyan van jelen a világban az Egyház. A Vatikán a meghallgatás helye.

A pápa morális tekintély, amit mindenki elismer, sokszor a nem hívők is.”

Banach érsek egy példával írta ezt le: a második iraki háború kezdetekor II. János Pál pápán már mutatkoztak a betegség jelei. Nem tudja irányítani az Egyházat – ilyen cikkek jelentek meg. A pápa vasárnap az Úrangyalát imádkozva arról beszélt, hogy a háborúban mindent elvesztünk, soha többet háború. Majd az összes nagyhatalom politikai vezetője kereste, hogy fogadja őket, el akarták magyarázni saját álláspontjukat. „A Szentszéknek nincsen gazdasági, katonai jelentősége, de mint erkölcsi autoritás nem hagyható figyelmen kívül a szava” – mondta.

Michael W. Banach három pápával került kapcsolatba szolgálata alatt, melynek során megtapasztalhatta atyai törődésüket is – például abban, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatásakor ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen felhívja telefonon Banach érsek édesanyját. „Ferenc pápa megkapja a médiától, hogy liberális.

Én más szemszögből látom a pápaságát. Arra hív, hogy egyre jobban csináljuk, ami katolikusként a feladatunk, amit katolikusságunk révén jól csinálunk.

Ha mindezt hitünk szerint csináljuk, akkor nehéz kritizálni az Egyházat. Karitász, iskolák, emberek kísérése, irgalmasság cselekedetei: ezek határozzanak meg minket, ha ezt jól csináljuk, akkor nem köthetnek belénk. Fedezzük fel azt a büszkeséget, milyen jó katolikusnak lenni” – fogalmazott a nuncius.

A szinodalitásról szólva azt mondta, ahogyan a szó kifejezi, azt jelenti: „Együtt megyünk az úton, Krisztussal és a közösséggel, mindig figyelve a világra, folyamatosan megosztva, ami történik, beszélgetve a hitről, hogy még mélyebben megértsük, hogy hirdetni tudjuk Krisztust.

Egyikünk sem rendelkezik az összes válasszal, együtt kell keresünk a válaszokat a kérdésekre.

Mi, papok prédikálni akarunk valamiről, de másokkal beszélve talán felfedezzük, mi az igazi kihívás. Ismernem kell az aktuális kihívásokat ahhoz, hogy beszélni tudjak.”

A nuncius szombaton részt vett a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán rendezett Szinodalitás magyarul című konferencián. Kiemelte, milyen

sok olyan emberrel találkozhatott, akik „valóban szeretik az Egyházat, és segíteni akarják”.

Vannak radikálisabb elképzelések, így az Egyház demokratizálására való törekvés akár közeli országokban is, de nem hozták meg azt az eredményt, amit vártak, és másként kell folytatni.

A résztvevők is kérdéseket tehettek fel; arra voltak kíváncsiak, hogy míg a pápa erkölcsi tekintélynek számít, és figyelnek a szavára, milyen figyelmet tud kivívni magának nagykövete állomáshelyén; másrészt hogy milyen súlya van a nagyhatalmak tárgyalásain az Apostoli Szentszék álláspontjának. 

Michael W. Banach érsek azt hangsúlyozta, hogy mint nagykövet, annak a nézetét kell képviselnie, aki küldi. Az ő üzenetét közvetíti, ez a feladata. Ezt teszi mindenütt, amint ez a Magyar Kuríron követhető.

„Az emberek felismernek” – mondta. Elmesélte, hogy a repülőtéren civil ruhában várakozott. „Valaki épp az Új Embert olvasta, nagyon nézte a címlapfotót – velem készült bemutatkozó interjú –, aztán engem. Végül odajött hozzám, beszélgetni kezdtünk.

Jelen vagyok, de nem túlságosan. Viszont megtalálják az emberek a nunciust, ha akarják.”

Arra kérdésre, hogy a „soft power”, a lelkiismereti hang, amit a Vatikán képvisel, mekkora súlyt jelent, úgy válaszolt:

A gyengéd erő akkor hallható, ha a nagyok teret engednek neki.

A gazdasági érdek a mozgatórugó” – fogalmazott a nuncius.

Az olaszul tartott előadást Láposi Péter tolmácsolta.

Michael W. Banach érsek a Café Francescónak ajándékozta a közelmúltban megjelent, Ferenc pápa életét bemutató, Remény című könyv egy példányát.

Imádkozzunk a Szentatyáért, és emlékezzünk arra a kérésére, hogy legyünk büszkék katolikus hitünkre.”

A nuncius végül áldást adott a kávézóra és az ott jelen lévőkre.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír