Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának prefektusa február 19. és 23. között Libanonban tesz látogatást, ahol részt vett a Libanoni Katolikus Pátriárkák és Püspökök Gyűlésén (APECL).
Bejrút az egész Közel-Kelet egyik legtöbbet szenvedett városa: megfeketedett épületek, a 2020-as kikötői robbanás által megrongálódott házak, a Dahieh városnegyed, a Hezbollah fellegvárának romjai, amelyet Izrael lebombázott. Libanon lakosságát súlyos gazdasági válság sújtotta, amely fiatalok ezreit késztette kivándorlásra. A közelmúltban kitört háború elpusztította a déli régiót, még a fővárosban is károkat okozva, súlyosbítva ezáltal a menekültválságot. Libanon hétmillió lakosa mellett három és fél millió menekültet is befogadott: szíriaiakat, palesztinokat, sőt afrikaiakat és ázsiaiakat is, akik bevándorló munkásként dolgoznak.
Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériuma prefektusa február 19. és 23. között Libanonban tartózkodik. Látogatásának célja, hogy közvetítse a pápa közelségét az ország püspökeihez, és támogassa a helyi egyházi kezdeményezéseket. A bíboros szerdán indult Rómából a közel-keleti országba.
Ferenc pápa gyógyulásáért imádkozott a prefektus
A pápa egészségét a Libanoni Miasszonyunk oltalmába ajánlotta, akinek szobra egy 600 méter magas domb tetején áll, és a városra és a tengerre tekint.
„Imádkozzunk a Szentatya mielőbbi gyógyulásáért” – kérte Czerny bíboros azoktól, akikkel a libanoni fővárosba érkezve találkozott, kezdve Paolo Borgia apostoli nunciussal és az észak-libanoni Tripoli maronita érsekével, Youssef Soueiffel, aki a Rafic Hariri repülőtéren fogadta.
Tizenöt évente háború
„Tizenöt évente háború van az országban. Az 1975-ös polgárháború óta rövidebb szünetekkel megszakítva mindig újabb háborúk ciklusában élünk. Már majdnem kialakult az immunitásunk” – jegyezte meg Soueif érsek. Az Izrael és a Hezbollah közötti legutóbbi konfliktus megbontotta az amúgy is törékeny egyensúlyt, és újabb menekülthullámot eredményezett Dél-Libanonból az ország középső és északi részére. A katolikus egyház kiváltképpen törekedett a migránsok befogadására, határozottan szót emelve, amit az általa élvezett szabadság tesz lehetővé.
A nemzetközi bizalom helyreállítása
A tűzszünet kihirdetésének reggelén sokan visszatértek otthonaikba és falvaikba, nem voltak hajlandók elhagyni országukat.
– magyarázta Soueif érsek, aki megkönnyebbülten fellélegzett, amikor egy hosszan tartó politikai patthelyzet után Joseph Aoun új elnök megválasztásáról beszélt. „Most az állam és az egyház pozíciójának megerősítésén kell dolgoznunk. Vissza kell szereznünk a nemzeti és nemzetközi bizalmat.
Állandó válsághelyzetben
A jelenlegi valóság azonban sivárnak tűnik. „Nincsenek befektetések, és
– mondta az érsek. „A válság előtt egy amerikai dollár 1500 libanoni lírát ért; a válság után ez 90 000 lírára emelkedett. Lassan újraindulnak a vállalkozások és a helyi termelés, és sok munkavállaló, különösen Tripoliban, visszatért a mezőgazdasági tevékenységhez. „De az emberek alig érnek el a hónap végére. Egy fiatal sem tervezheti, hogy megházasodik vagy házat vesz. Levegőből élnek” – kesergett a főpásztor. A maronita érsek beszámolt arról, hogy az emberek folyamatosan kopogtatnak a plébánia és az egyházmegyei hivatalok ajtaján. Meghatódottan szólt arról, hogy a libanoni emigránsok pénzt küldenek haza: „Libanon évente 7–8 milliárd dollárnyi pénzátutalást kap. Ez egy hihetetlen szolidaritás, amely megmutatja az embereknek, hogy nincsenek magukra hagyva.”
Találkozások
Czerny bíboros látogatásának fő küldetése, hogy kifejezze közelségét az emberekhez. A következő napokban ellátogat Libanon második legfontosabb városába, Tripoliba és több déli faluba is. Szerdán és csütörtökön intézményi megbeszéléseket folytatott. Felszólalt a Libanoni Katolikus Pátriárkák és Püspökök Gyűlésén (APECL), ami utazásának elsődleges oka volt.
Szerda este találkozott Béchara Boutros Raï bíborossal, maronita pátriárkával a bkerkéi székhelyén, majd megbeszélést folytatott a Vezetői Akadémia a Békéért (Leadership Academy for Peace) fiatal tagjaival. Az Átfogó Emberi Fejlődés vatikáni dikasztériuma által támogatott kezdeményezés célja a Közel-Kelet és Észak-Afrika régióiból származó, 35 év alatti katolikus fiatalok képzése,
Mentora, Hans Kolvenbach SJ sírjánál
A jezsuita bíboros az apostoli nunciatúrán találkozott ezekkel a fiatal vezetőkkel, miután meglátogatta Peter Hans Kolvenbach holland jezsuita, a Jézus Társasága 1983 és 2008 közötti generálisának sírját, aki Libanonban tanított, és ott hagyta a szívét, azt kérve, hogy Libanonban temessék el.
Sírja, egy egyszerű márványlap húsz hasonló libanoni jezsuita és misszionárius (köztük Andreas Masse, aki az 1980-as években mártírhalált halt Sidonban) között, a Collège Notre-Dame, Libanon egyik legjobb iskolájának temetőjében található. Az oktatási intézményt a jezsuiták vezetik az előkelő Baabda kerületben.
Tizenegy évig Czerny bíboros volt Kolvenbach atya titkára, aki a társadalmi apostolkodás ügyeiért felelt. „A II. Vatikáni Zsinat szellemében Kolvenbach atya fáradhatatlanul megújította és átstrukturálta a jezsuita spiritualitás, közösség, formáció és – ami a legfontosabb – küldetés minden aspektusát. Munkája az Alkotmányok 1995-ös aktualizálásában csúcsosodott ki” – nyilatkozta Czerny bíboros a Vatikáni Rádiónak.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
