Elbújnak a hideg elől, zászlók félárbócon – Donald Trump mai formabontó elnöki beiktatása Lajos P. János2025. 01. 19., v – 23:28 Washinton D.C. |
Donald Trump mai elnöki beiktatása mindenképpen rendhagyó lesz. A sarkvidéki eredetű hidegfronti betörés miatt a ceremónia nézői nem a Capitolium és a Lincoln Emlékmű közötti hatalmas parkban lesznek, hanem csupán a törvényhozás rotundájában, amire 1985 óta nem volt példa.
A 47. elnök nagy bosszúságára a nemzeti lobogók is félárbócra lesznek eresztve, mivel Jimmy Carter exelnök halála miatt még tart a 30 napos gyász. A beiktatás abszolút különlegessége, hogy az Egyesült Államok történetében először foglalja el a Fehér Házat egy elítélt köztörvényes bűnöző…
Eskütétel metsző hidegben
A rendkívül erőteljes hidegfronti betörés miatt (még a taxasi Houstonban is -25 fokot várnak) Donald Trump közölte:
Elrendeltem, hogy a beiktatási beszédet az imák és egyéb beszédek mellett az Egyesült Államok Capitoliumának Rotundájában mondják el, ahogyan azt Ronald Reagan tette 1985-ben, szintén a nagyon hideg időjárás miatt.
Ez okos húzásnak tánik, hiszen elődje, William Henry Harrison 1841-ben a beiktatásakor 100 percen ét szónokolt a nagy hidegben, ráadásul kabát, sál és kalap nélkül beszélt, tüdőgyulladást kapott, és egy hónap múlva meghalt. Magát a beiktatás napját az 1933-ban ratifikált 20. alkotmánykiegészítés tette át január 20-ára, az eskütételt pedig déli 12 órára. A demokrata Franklin Delano Roosevelt így első megválasztásakor, 1933-ban még a márciusi, az 1937-es, második mandátuma kezdetén viszont már a korábbi dátumon lépett hivatalba.
Kapcsolódó cikkünk
Beltérben, a Capitolium épületében tartják Donald Trump elnöki beiktatási beszédét hétfőn a várható rendkívüli hideg miatt – ezt a hivatalba lépő amerikai elnök jelentette be közösségi oldalán pénteken.
Donald Trump közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az érkező sarkvidéki hideg veszélyes körülményeket teremtene a tízezernyi szolgálatban lévő rendfenntartó és százezres tömeg számára, ő pedig nem akarja azt látni, hogy embereknek bármilyen módon bántódása essen.
„Ezért úgy rendelkeztem, hogy a beiktatási beszéd, a hozzá kapcsolódó imák és további beszédek az Egyesült Államok Capitoliumának kupolacsarnokában hangozzanak el” – fogalmazott a leendő elnök, aki arra is emlékeztetett, hogy a lebonyolítás hasonló lesz Ronald Reagan második hivatali ciklusát megkezdő beiktatási ceremóniájához 1985 januárjában, amikor ugyancsak a nagy hideg miatt kellett az ünnepi eseményt beltérbe vinni.
Trump arra is kitért, hogy hétfőn a beiktatási ceremónia élő közvetítését a kilátogató közönség szintén fedett helyen, a Washington belvárosában álló nagy sportcsarnokban, a Capital One Arenában követheti, ahogy az elnöki díszmenetet (Presidential Parade) is ott tartják. Donald Trump azt is közölte, hogy eskütétele után a közönség számára megnyitott sportcsarnokban csatlakozik az ünneplőkhöz.
A beiktatási eseménysorozat többi programját a hideg időjárás miatti változások nem érintik – olvasható a leendő elnök közleményében, így mindhárom hivatalos bált is megtartják.
Az elnöki beiktatáshoz kapcsolódó hivatalos események sora már szombaton megkezdődik az amerikai fővárosban. Szombaton Washingtonban tűzijátékkal egybekötött elnöki fogadással kezdődnek az ünnepségek, amelyet a kabinet tagjainak rendezett fogadás, valamint alelnöki vacsora követ.
Vasárnap az Arlingtoni Nemzeti Temetőben megkoszorúzzák az ismeretlen katona síremlékét, majd a délutáni órákban Donald Trump politikai nagygyűlést tart a Capital One Arenában, amelynek címe Tegyük Ismét Naggyá Amerikát Győzelmi Gyűlés (Make America Great Again Victory Rally). Az esti órákban, hivatalba lépésének előestéjén egy hivatalos vacsorán is beszédet mond Trump.
Hétfőn az elnöki beiktatás napján a hivatalos program közös istentisztelettel kezdődik a washingtoni Szent János templomban. Délelőtt tartják a Fehér Házban a beköltöző és a távozó elnöki házaspár, azaz ez alkalommal Donald és Melania Trump, valamint Joe és Jill Biden találkozóját (Tea at the White House), ahonnan elindulnak a Kongresszus épületébe a beiktatási ceremóniára.
Az eredeti program szerint a délutáni órákban tartották volna a Capitolium és a Fehér Ház közötti Pennsylvania sugárúton a díszfelvonulást, amit Donald Trump közleménye szerint szintén beltérben rendeznek.
Hétfőn a fehér házi irodájának elfoglalását követően az új elnök aláírja első rendeleteit is.
Szintén hétfőn az esti órákban a frissen hivatalba lépett elnök három hivatalos bálon is beszédet tart. Az elnök tiszteletére tartják a Főparacsnok Bált (Commander in Chief Ball), a Szabadság Beiktatási Bált (Liberty Inaugural Ball), valamint a Csillagfény Bál (Starlight Ball).
A beiktatási eseménysorozat kedden délelőtt Nemzeti Imaszolgálattal (National Prayer Service) zárul ökumenikus szertartás keretében a washingtoni Nemzeti Katedrálisban.
Az elnöki beiktatás napjára, január 20-ra az amerikai meteorológiai szolgálat Washington központjára mínusz 5 fokos maximum hőmérsékletet vár, ugyanakkor az erős szél miatt mínusz 15 fok körüli érzékelt hőmérsékletet jeleznek.
Az amerikai elnökök beiktatásának napja 1937 óta január 20-a, azt megelőzően március 4-e volt az elnöki mandátum kezdő és zárónapja.
A történeti feljegyzések szerint a leghidegebb Ronald Reagan 1985-ös beiktatásának napján volt, amikor mínusz 13 fok volt a napi maximum, és ennél is hidegebb az érzett hőmérséklet. A most várthoz hasonló hideget jegyeztek fel John Fitzgerald Kennedy 1961-es beiktatásának napján.
Trump és a Biblia
Az esküt az alkotmány 35 szóban rögzített, és magyarul így hangzik: Én, (név) ünnepélyesen esküszöm, hogy az Egyesült Államok elnökének tisztét híven gyakorlom, és legjobb képességeim szerint fenntartom, óvom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát. Az „esküszöm” szót 1853-ban Franklin Pierce helyettesítette először a „fogadom” kifejezéssel, azóta mindkettő elfogadott. Az eskü elmondása alatt a hivatalba lépő elnök a jobb kezét a magasba emeli, és a balt a Bibliára helyezi, s az is a hagyomány része, hogy az alkotmányban rögzített szöveghez még hozzáteszi: „Isten engem úgy segéljen!”.
Az első alkalommal még volt némi kavarodás, mire előkerítettek egy szabadkőműves Bibliát, ami logikusnak tűnt, hiszen George Washington maga is szabadkőműves volt.
Az elnökök általában családi Bibliát használtak, amit Jimmy Carter 1977-ben azzal egészített ki, hogy a pulpitusra helyezte azt, amire annak idején Washington tette a kezét. Barack Obama mindkét alkalommal Abraham Lincoln Bibliájára tette le az esküt, ahogyan első alkalommal Donald Trump is. Az USA történetében még nem volt magát ateistának valló elnök, és csak ketten akadtak, akik a beiktatásuknál nem használtak Bibliát. 1901-ben, Theodore Roosevelt talán a sietség miatt hagyta ki ezt az elemet, míg 1825-ben John Quincy Adams szándékosan, mert úgy vélte, a gesztussal sértené az állam és az egyház különválasztásának elvét, ezért egy törvénykönyvvel helyettesítette.
Az 1799-ben elhunyt Washingtonról elnevezett új, állandó fővárosban első alkalommal, 1801-ben Thomas Jefferson tette le a hivatali esküt. (Elődje, az USA második elnöke, John Adams még az akkori ideiglenes fővárosban, Philadelphiában cselekedte ugyanezt 1797-ben.) A törvényhozás, a Capitolium keletre – a Kongresszusi Könyvtárra és a legfelső bíróságra – néző teraszán és lépcsőjén először 1829-ben Andrew Jacksont iktatták be. A ceremónia 1981-ben, Ronald Reagan első mandátumával költözött át a Lincoln Emlékműig tartó hatalmas parkra (National Mall) néző, átellenes, nyugati oldalra.
Beiktatási bál botránnyal
A beiktatást követő bálok hagyománya onnan ered, hogy George Washingtont a barátai meghívták, hogy ugorjon be egy táncos rendezvényre, ahol az ország első elnöke a feleségével rövid menüettet lejtett. 1829-ben Andrew Jackson a Fehér Házat nyitotta meg az őt ünneplő híveinek, akik azonban annyira berúgtak a rendelkezésre álló ingyenalkoholtól, hogy törni-zúzni kezdtek, az elnök pedig az egyik oldalajtón menekült el, és a virginiai Alexandriában, egy szállodában töltötte az éjszakát. A bálokat ettől kezdve külső helyszíneken tartották, egyre többet, egyre több vendéggel, míg a puritán presbiteriánus Woodrow Wilson – aki utálta a táncot és a mulatozást – 1913-ban le nem fújta a szinte koronázási ünnepséggé fajuló eseményt.
Utána az alkoholtilalom, a nagy gazdasági világválság, majd a második világháború fogta vissza az elnököket, akik inkább jótékonysági estélyeket szerveztek. A pompa Harry Truman 1949-es beiktatásával tért vissza, majd a bálok politikai támogatást gyűjtő, időnként rongyrázó eseményekké váltak. A kivétel ismét Carter volt, aki csak koncerteket rendezett a híveinek. A legtöbb, 14 hivatalos beiktatási bált Clinton tartott 1997-ben, míg a legszemérmetlenebbül Trump gyűjtötte a pénzt 2017-ben. A hivatalos bálok belépőiért fizetőknek garantálják, hogy azokon az elnöki házaspár is megjelenik, akikre vethetnek néhány pillantást, fényképezkedhetnek velük, és még táncolni is láthatják őket. (hvg, Tlx, Portf.)
Kapcsolódó cikkünk
Donald Trump elnökké válása bizonytalanságot kelt – jelentette ki Ódor Lajos, a Progresszív Szlovákia (PS) EP-képviselője az STVR Sobotné dialógy című műsorában. Hangsúlyozta, fennáll a kockázata az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelemi kapcsolatok romlásának. Erik Kaliňák, a Smer EP-képviselője ezzel szemben úgy véli, Trump kiszámítható, és kizárólag az EU képviselőinek képességén múlik, egyenrangú partnerek tudnak-e lenni vele.
Ódor szerint Trump már első hivatali idejében is igyekezett beavatkozni a szabadkereskedelembe, és szigorítani az amerikai piac védelmét. Mostani nyilatkozatai is hasonló irányt mutatnak. Ódor emellett biztonsági kockázatokat is lát, különösen Trump nem egyértelmű megnyilatkozásai miatt a nemzetközi együttműködés és a NATO kapcsán.
Kaliňákot nem lepi meg Trump törekvése az amerikai kereskedelmi érdekek erősítésére, még akkor sem, ha ez Európa rovására történik. Az igazi kockázatot abban látja, hogy az EU érdekeit kik és hogyan képviselik. Ursula von der Leyent például Amerikát támogató lobbistának tartja, aki szerinte eddig keveset tett Európa versenyképességéért.
Mindkét képviselő irreálisnak tartja Trump követelését, hogy a NATO tagállamai növeljék védelmi hozzájárulásukat a GDP 5%-ára. Ódor szerint Európának hatékonyabb együttműködésre kell törekednie a védelem és biztonság területén. Kaliňák viszont úgy véli, ideje lenne eltörölni az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, mivel ezek nem érték el céljukat, és az uniós tagállamok gazdaságainak, köztük Szlovákiának is ártottak.
Mindketten egyetértenek abban, hogy az orosz–ukrán konfliktust mielőbb meg kell oldani. Ódor értékeli Ukrajna kitartását és Volodimir Zelenszkij elnök tekintélyét, amelyet szerinte hazájában és az EU vezetői körében is élvez. Kaliňák viszont bírálta Zelenszkij Robert Fico (Smer) kormányfőről szóló nyilatkozatait, ugyanakkor méltatta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szlovák–ukrán kapcsolatok javítása érdekében tett erőfeszítéseit, és jelezte, hogy a két ország közötti kormányközi tárgyalások folytatódnak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
