Nyitókép: SITA
Donald Trump még csak tegnap üzente meg a NATO-tagországoknak, hogy elvárja tőlük, hogy a bruttó nemzeti össztermék 5 százalékára növeljék védelmi kiadásaikat, a csehek pedig már ki is számolták, mit is jelentene mindez saját gazdaságukra nézve a gyakorlatban. A következőket:
– 10 milliárd euró plusz kiadást évente,
– kérdés, hol tudnának ésszerűen elkölteni ennyi pénzt
– eladósítaná a jövő generációit
És most a részletek:
Ha a védelmi kiadásokat a bruttó hazai termék két százalékáról öt százalékra emelnék, az évi nagyjából 250cseh milliárd koronát jelentene mai árakon. A ČTK által megkeresett elemzők szerintük az is gond lenne, hogyan költsenek el ekkora pénzt. Ugyanakkor, egy ilyen pénzügyi injekció beindíthatja a gazdaságot. Donald Trump leendő amerikai elnök kijelentette, hogy azt szeretné, ha a NATO-tagországok GDP-jük öt százalékát költenék védelemre. Ellenkező esetben nem számíthatnak az USA katonai védelmezésére.
„Tisztán matematikailag nagyjából 250 milliárd cseh koronával kellene növelnünk a védelmi kiadásokat. Ez az összeg a teljes állami költségvetési kiadás körülbelül 11 százalékának felel meg, és majdnem megegyezik az oktatási minisztérium teljes költségvetésével” – mondta a Cyrrus elemzője, Vít Hradil. Szerinte ez óriási kiadást jelentene. Felhívta a figyelmet arra, hogy évről évre ismétlődő kiadásról lenne szó, ami fenntarthatatlan. Így adósságból kellene finanszírozni, vagy az államnak máshol kellene megtakarítania ezt a pénzt, esetleg magasabb adók révén behajtania. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormány konszolidációs csomagja 150 milliárd cseh koronát jelent. Így még radikálisabb intézkedésekre lenne szükség.
Micskó András: Nagyhatalmi pozíciók, befolyási övezetek várható alakulása 2025-ben
David Mark, a Deloitte elemzője szerint három lehetőség kínálkozik a megnövekedett költekezési igények kielégítésére. Egyik ilyen az államháztartási hiány megduplázása, másik a költségvetés kiadási oldalán való megtakarítások megtalálását, harmadikként az adóemelést jelölte meg. „Természetesen a fenti lehetőségek tetszőleges kombinációja is egy lehetőség. Mindegyik további terhet jelent a gazdaságnak, bár más formában” – tette hozzá.
A védelemre szánt pénzösszeg kért emelése radikálisan megnövekedett államháztartási hiányt jelentene – véli Petr Bartoň, a Natland elemzője. Szerinte nem lehet ilyen gyorsan átszervezni a költségvetési struktúrát. „Ezt a jövő nemzedékek további eladósodásával kellene megoldani. Reálisan ez a mai hiányok nagyjából megkétszerezését jelentené. Hosszabb távon pedig sok egyéb kiadás lefaragásának szükségességét igényelné” – mondta.
Trump bekebelezné Kanadát és Grönlandot is? Fia már a szigetre utazott, Kanada ismét ajánlatot kapott
„Az egyik korlát a Védelmi Minisztérium ilyen volumenű közbeszerzési tárgyalásai lennének, de ennél is alapvetőbb korlátot jelentene az uniós gazdaságok termelési kapacitása, különösen, ha minden ország hasonlóan növelné védelmi kiadásait” Pavel Sobíšek, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte a védelmi képesség növelése ma már kétségtelenül alapvető téma, de ezt nem lehet ugrásszerűen végrehajtani – vélekedik. Szerinte a kiadásnövekedést úgy kell majd több évre tervezni, hogy annak logisztikailag legyen értelme és az ipari kapacitások alkalmazkodni tudjanak a megnövekedett kereslethez.
Másrészt mindez a GDP növekedésének beindulását jelentené a cseh gazdaság számára – vélekedik Bartoň. Szerinte a haditechnika nagy részét, amelyre a kormánynak költenie kellene, a cseh gazdaságban lehetne előállítani, és így fellendülést hozna. A cseh vállalatok majd jelentősen profitálhatnak a fokozatosan fejlődő európai fegyverszektor alvállalkozásaiból. „Kis túlzással mondhatjuk, hogy ez egy remek revitalizációs program lenne a haldokló cseh autóalkatrész-gyártó szektorban. A lőszergyártást is viszonylag gyorsan lehetne növelni” – jegyezte meg.
ČTK
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
