Összekülönbözött az uniós csúcson Zelenszkij és Fico, 5 kérdésben nem értenek egyet Lajos P. János2024. 12. 20., p – 09:22 Brüsszel |
Öt alapvető témában mutatkozott komoly nézetkülönbség Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között a brüsszeli uniós csúcson. A legnagyobb eltérés a földgázszállítás kérdésében mutatkozik.
A szlovák miniszterelnök ugyan megérti, hogy ukrán kollégája nyomás alatt van, de kifogásolja, hogy a zárt ajtók mögött elhangzott szavai kiszivárognak. Zelenszkij ugyanis megemlítette saját sajtótájékoztatóján Robert Ficót, kifogásolva, hogy valaki azért ellenzi az orosz gáz szállításának leállítását, mert akkor elesik a nyereségtől. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnában embereket ölnek meg azon a pénzen, amit Oroszország kap az eladott földgázért, tájékoztatott a TASR.
Ki nem nem akar tűzszünetet?
Fico elmondta Zelenszkijnek, hogy Szlovákia nem hajlandó nagyobb részt vállalni Ukrajna támogatásából, ha Donald Trump amerikai elnök leállítaná keleti szomszédunk támogatását, vagy csökkentené azt. Kijelentette azt is, hogy nem hisz a konfliktus katonai megoldásában, és továbbra is elutasítja, hogy fegyverekkel segítse az országot. „Zelenszkij elutasít minden tűzszünetet” – jelentette ki Fico. Hozzátette azonban, hogy több uniós tagország is ezen az állásponton van.
Zelenszkij egyébként nem utasította el nyíltan az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által felvetett „karácsonyi tűzszünet” ötletét, de nem bízik Orbánban. „Nem értem, Orbán milyen karácsonyi fogolycseréről beszél. Olyan karácsonyiasan hangzik, de mi nem vagyunk ünnepi hangulatban, ezért is válaszolok így. Szkeptikus vagyok” – mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A tűzszünetet Orbán felajánlotta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is, de ő sem fogadta el Orbán javaslatát.
Kapcsolódó cikkünk
Hogy karácsonykor tűzszünet legyen, leginkább a forgatókönyvírók repertoárjába tartozik az első világháború óta. Totális háborúkban nincs ilyesmi, hiszen a felek egymás megsemmisítésére törekednek, vagy ahogy most épp az orosz agresszor fogalmazott: az ukránok „nácitlanítására” – bármit is jelentsen ez a 21. században.
Az különösen szerencsés és ügyes a magyar miniszterelnök részéről, hogy számos kétoldalú találkozót egy kommunikációs ernyő alá szorított, ez pedig a békemiszszió. Hiszen a pápával, Erdogan török elnökkel, Trumppal személyesen találkozott, míg múlt héten Vlagyimir Putyint is felhívta telefonon. Csakhogy figyeljük meg: ezek a találkozók azért nem elsősorban az ukrán frontról szóltak.
Trumpnál legalább ugyanolyan magas szinten gazdasági kérdések kerültek elő, hiszen magával vitte a kormányközeli 4iG cég vezetőjét. Ez persze dicséretes, minden rendes uniós kormánydelegáció így szokta, mennek a nemzeti üzletemberek, ha van rá lehetőség. Emellett beszélhettek Trump leendő nemzetbiztonsági tanácsadójával, Waltzcal arról, hogy Ukrajnában mi a helyzet, de az egész biztosnak tűnik, hogy a karácsonyi tűzszünet ötlete nem onnan jött. Waltz azóta nagyon visszafogottan nyilatkozott erről, amikor rákérdeztek.
Ankarában sokkal inkább a szíriai válság lehetett napirenden, amely miatt Erdogannak most, ha nem is feszültebb a viszonya Moszkvával, de mégiscsak az oroszok által támogatott Aszad-diktatúrát döntötték meg török segítséggel a lázadók. Emiatt nem valószínű, hogy Erdogan az orosz–ukrán fronton gondolná a következő lépést tenni.
Ferenc pápa és egy fogolycsere későbbi emlegetése, karácsonyi tűzszünet javaslata könnyen egybemosható.
A legnagyobb probléma mindeközben, hogy Kijevvel – az ukrán külügyminiszter szerint – nem egyeztetett a magyar diplomácia. Mi mentén fordulhat elő az, hogy az agresszorral beszél valaki, de a megtámadottal nem, amikor valamiféle egyezséget akar kicsiholni? Lehet, hogy a múltkori békemiszsziós kör miatt – amikor a nyáron kijevi látogatásán elfelejtette Orbán megemlíteni, hogy Moszkvába is készül ugyanazon a héten – már nem akartak további teret adni közvetlen kapcsolatfelvételnek? Ukrán szempontból racionális döntés lenne.
Az európai partnerek között nem kapták fel az ötletet, sokan egyenesen kritizálták amiatt, hogy az ukránok feje fölött megy a tárgyalás. Annak idején a konzervatív MDF kormányalapelve volt, hogy a határon túli magyarokról sem lehet nélkülük dönteni.
Ezután mind az orosz, mind a magyar oldalon előfordult, hogy a vezető és a szóvivője kicsit máshogy fogalmazott a tűzszüneti javaslatról. Az egészből mára annyi maradt, hogy az orosz propaganda felhasználta a dolgot, hogy üssön vele Zelenszkijen, miszerint nem fogadta el ezt a javaslatot. Nyilván egy NATO-tagállam – mint Magyarország – célja nem lehet az, hogy a katonai szövetség egységét gyengítse, vagy hogy az agresszorellenfélnek a kommunikációjához teret nyisson. Erg: vagy ügyetlenkedés volt, vagy csúnyán kihasználta ezt Putyin.
Gáztranzit és NATO-csatlakozás
A szlovák miniszterelnök szerint Zelenszkij kijelentette, hogy kizártnak tartja bármilyen földgáz szállítását Ukrajnán keresztül.
Kizárta azt is, hogy Ukrajna a közeljövőben a NATO tagja lehetne, legalábbis Szlovákia ezt nem támogatja.
Azt állítja, hogy Zelenszkij 500 millió eurót ígért neki az Európában elkobzott orosz eszközökből, ha megváltoztatja ezt az álláspontját, de a szlovák kormányfő azonban visszautasította az ukrán javaslatot.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
