A kormányfő újabb külpolitikai bukfencet hajtott végre, Ukrajna mellett az európai sajtót is sértegette Tilajcsík Dóra2024. 12. 19., cs – 14:46
A kormányfő, Robert Fico (Smer) az utóbbi hónapokban mondhatni minden alkalmat kihasznál, hogy a „négy égtáj felé” nyitó külpolitikájáról nyilvánosan is tanúbizonyságot tegyen. A bökkenő csupán az, hogy az ilyen magánakciók miatt Szlovákia folyamatosan partnereket veszít és egyre súlyosabb izolációba kerül.
Az idei utolsó uniós csúcstalálkozó kezdete előtt a miniszterelnök, Robert Fico kötelességének eleget téve megjelent a parlament európai ügyekért felelős bizottságának ülésén. A résztvevők a múltban hallhattak már néhány meredek okfejtést a négyszeres kormányfő előadásában, Fico pedig ezúttal sem hazudtolta meg önmagát.
Folyamatosan változó álláspont
A miniszterelnök Ukrajnával kapcsolatos álláspontja folyamatosan billeg. Egyszer „kedves barátként” hivatkozik az ukránokra, másszor egyértelműen Oroszország felé tolódik, amikor a tervezett moszkvai látogatásáról áradozik és ábrándozik. Bár a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának meghosszabbításáért lobbizott, a európai ügyekért felelős bizottság egyeztetésén ismét orosz kottából játszott.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba. Oroszország pedig soha nem fogja feladni a Krímet, valamint azokat a területeket, amiket a háború 2022-es kitörése után irányítása alá vont. Aki nem ismeri az orosz lelkületet, az felejtse el, hogy képes lesz felülkerekedni rajtuk
– közölte Robert Fico, aki szerint „Ukrajna úgy végzi, mint München, elveszíti területe egyharmadát, és el kell tűrnie a külföldi csapatok jelenlétét”.
Fico kijelentései mögött vélhetően egyre növekvő frusztrációja áll, mivel egyelőre a szlovák kormány hathatós közbenjárása ellenére sem sikerült előrelépést elérni a gázszállítás ügyében. A miniszterelnök emiatt Brüsszelt is élesen bírálta. Elmondása szerint az Európai Biztosság hozzáállása azt jelzi, hogy szó sincs európai szolidaritástól a földgázszállítás kérdésében. Robert Fico azt is megjegyezte, hogy Pozsony azt sem utasítaná el, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag ne orosz, hanem más forrásból érkezzen.
Azt mondják, nem akarnak orosz gáz szállítani. Rendben, akkor a nyersanyag ne orosz legyen, de őrizzék még a tranzitútvonalakat. Ez ugyanis nem csak a mi érdekünk, Ukrajnáé is
– magyarázta Fico. A miniszterelnök által is vázolt megoldást pedig Denisz Smihal sem utasította el. Az ukrán kormányfő jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot velük, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek.
Fico azért viseli ennyire a szíven az említett útvonal további működésének sorsát, mert ennek a szakasznak köszönhetően Szlovákia olcsóbban juthat hozzá a gázhoz. A földrajzi közelség ugyanis lehetővé teszi, hogy a szállítási költségeket alacsonyan tartsuk, így a beszerzési ár sem emelkedik csillagászati magasságokba. Ha azonban az új geopolitikai helyzetnek megfelelően rajzolják át a tranzitútvonalakat, akkor Szlovákiának a világ más részei felé kell fordulnia. A déli útvonalon Ázsiából Törökországon és más országokon keresztül egészen Magyarországig érkezik gáz. Nyugatról Németországon és Csehországon, esetleg Ausztrián keresztül érkezhet a nyersanyag. Mivel azonban Szlovákia minden esetben az ellátási lánc végén helyezkedik majd el, az áremelkedés borítékolható.
Kapcsolódó cikkünk
A gázszállítás költségei eddig nem befolyásolták jelentősen a végső fogyasztói árak alakulását. Mivel azonban az új geopolitikai helyzet átrajzolta a korábbi tranzitútvonalakat, a fizetendő díjak is emelkednek. A nem várt növekedést pedig a lakosok fizetik majd meg.
Hogyan hat a gázszállítási költségek emelkedése a fogyasztói árakra;Kik azok, akik jelentős emelkedésre számíthatnak;Mi okozza a szállítási költségek emelkedését;Csökkenhetnek -e a közeljövőben a szállítási költségek;
A gázszállításért felelős Eustream máris érzi annak hatását, hogy kevesebb orosz gáz érkezik hazánkba. Annak ellenére, hogy a szállítandó nyersanyag mennyisége a korábbinál háromszor kevesebb, a tranzitköltségek nagysága nem csökkent, a vállalat így tavaly veszteséggel zárt. A szabályozó hatóság emiatt kénytelen volt az áremelés mellett dönteni, amit a lakosok már 2025-ben megéreznek.
Hatás az árakra
A lakosok által fizetett gázszámla összege három tételből adódik össze. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) legutóbbi éves jelentése szerint a végső fogyasztói ár legnagyobb részét, 62 százalékát, a nyersanyag ára és a szolgáltató költségei tették ki, 32 százaléka a forgalmazásért és elosztásért fizetett összegtől függ, 6 százalékát pedig a szállítási díj határozza meg.
Egyelőre nem világos, hogy pontosan mekkora lesz az emelés mértéke, az ÚRSO azonban már jelezte, hogy a gázzal fűtő, vizet melegítő és főző háztartások költségei akár havi 38 euróval is emelkedhetnek. A kormány tervei között továbbra is szerepel az energiasegély folyósítása, az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az engedmény, amin a Fico-kabinet dolgozik, vélhetően magára a nyersanyagra és nem az azzal kapcsolatos egyéb díjakra vonatkozik majd. A háztartások így várhatóan nem ússzák meg a szállítási tarifa emelését. Ebben az esetben azonban csekély, megawattóránként 30 centes növekedés jöhet.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egy kisebb háztartás, amelynek éves fogyasztása 5 megawattóra, 1,5 euróval fizet majd többet a szállításért, míg egy családi ház, amelynek fogyasztása 30 megawattóra, évi 9 eurós többletre számíthat.
Az ún. szabályozott fogyasztók esetében, akik közé a háztartások mellett a kisvállalkozók, valamint a saját gázkazánnal rendelkező társasházak tartoznak az Árszabályozási Hivatal már döntött, 30 centes emelésről határoztak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Akik rosszabbul járnak
Akadnak azonban cégek, akik a már említett, szabályozott fogyasztókkal ellentétben nem fix költségekkel rendelkeznek, a szállítás ugyanis nem része a gáz egységárának, hanem külön tételként számlázható. Esetükben egyelőre nehéz meghatározni az emelés mértékét, az azonban biztos, hogy rosszabbul járnak, mint a háztartások. Az aktuális becslések szerint legalább 1,2 euró/Mwh-val magasabb számlákra számíthatnak. A legsúlyosabb következményekre azonban a fűtőtelepeknek és az olyan, rendszertelen fogyasztású vállalatoknak kell készülnie, amilyenek például az üvegházak üzemeltetői.
Az emelkedés oka
Szlovákiában hat olyan pont van, ahol a gáz belép az országba. Az egyes cégek akkor kötelesek illetéket fizetni az Eustreamnek, ha az általuk értékesített gáz áthalad a beléptetési pontok valamelyikén. Jelenleg azonban helyszínenként változik az illeték nagysága, mivel azt a távolságtól függően módosítják.
A megváltozott geopolitikai viszonyok miatt azonban az ÚRSO is változtatni kényszerül. A korábbi módszerük helyett a jövőben az ún. postabélyeg rendszert használják majd a szállításért fizetendő tarifa kiszámítására. Ez pedig már egyáltalán nem veszi figyelembe a szállítási távolságot, amely eddig bizonyos esetekben mérsékelte a fizetendő díj nagyságát.
Borús kilátások
Szlovákia helyzetét tovább nehezíti, hogy alig néhány hét múlva megszűnik a jelenleg legolcsóbb alternatíva. Kijev ugyanis nem hajlandó meghosszabbítani az évekkel ezelőtt Moszkvával kötött tranzitszerződést, amely év végén lejár. Az érintett európai kormányok, köztük Szlovákia, próbálnak megoldást találni a kialakult helyzetre, konkrét megállapodás azonban egyelőre nem született.
Ha 2025-ben teljesen leáll az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás, Szlovákiának a világ más részei felé kell fordulnia. A déli útvonalon Ázsiából Törökországon és más országokon keresztül egészen Magyarországig érkezik gáz. Nyugatról Németországon és Csehországon, esetleg Ausztrián keresztül érkezhet a nyersanyag. Mivel azonban Szlovákia minden esetben az ellátási lánc végén helyezkedik majd el, az áremelkedés borítékolható.
A szabad sajtó, mint ellenség
A kormányfő sajátos értékelési rendszerét nem csak az orosz-ukrán kérdés kapcsán csillogtatta meg. Ezúttal is kihasználta az alkalmat, hogy a médiát bírálja. A hazai sajtómunkások mellett az Európa más országaiban tevékenykedő újságírókkal kapcsolatban is éles kritikát fogalmazott meg.
Kritizáltak, amiért szerepeltem az orosz állami televízióban, amely állítólag propagandát közvetít. Az RTVS és a cseh közmédia nem propagandát sugárzott az ukrajnai háború kitörésének első napjától kezdve?
– adott hangot véleményének Robert Fico.
Balkáni fordulat
Mivel az európai vezetők idei utolsó brüsszeli egyeztetésén egyebek mellett az Európai Unió bővítése is terítékre került, így Fico sem hagyta szó nélkül a kérdést. Elmondása szerint a tagjelölt országok közül Szerbia mellett teljes mellszélességgel kiáll, azt azonban nem indokolta meg, hogy miért vannak ellenérzései Georgiával és Moldovával kapcsolatban.
Újra porondon a választási rendszer módosítása
Robert Fico az európai kérdések mellett a belpolitika alakulásáról is szót ejtett.
Meg voltam győződve róla, hogy az ország legnagyobb problémája a közbeszerzési törvény. Már nem így gondolom. Nem vitás, hogy a választási rendszerrel van gond
– magyarázta a kormányfő, aki szerint elsősorban azért van szükség a reformra, mert „csökkenteni kell a politikai pártok számát, mivel csak így megszabadulhatunk az őrültektől”. Azt azonban nem közölte, honnan kívánja előteremteni a választási rendszer módosításához szükséges alkotmányos többséget.
Mivel a parlament 2023-ban Igor Matovič erőteljes nyomására az alkotmányban is rögzítette, hogy Szlovákia egy választókerülettel operál, így a szóban forgó törvény módosításához legalább kilencven képviselőre lenne szükség. Robert Fico negyedik kabinetjének azonban mostanság a törvényhozás működtetéséhez szükséges, minimális 76-os többség összekaparása is gondot okoz.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
