Ha a kormány nem lép, a háztartások mélyen a zsebükbe nyúlhatnak – a szabályozási hivatal közzétette a 2025-ös energiaárakat Tilajcsík Dóra2024. 12. 02., h – 12:00 Pozsony |
Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) hétfő délelőtt közzétette a jövő évi energiaárakat. Bár az áram ára nem ígérkezik rázósnak, a fűtési szezon végeztével a lakosok egy része komoly gondban lehet, ha a kormány nem lép közbe.
Robert Fico kormánya nagyjából két héttel ezelőtt hagyta jóvá a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul. A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz – ezt az információt Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal elnöke is megerősítette.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kabinet szerdán jóváhagyta a háztartások villamosenergia-ellátásának rendszerességét, minőségét és árát garantáló ún. általános gazdasági érdeket, amely biztosítja, hogy az áram ára jövőre is kedvezően alakul.
A kormány által elfogadott rendelet azon a memorandumon alapul, amelyet korábban a pénzügyminisztérium kötött a Szlovák Villamosművekkel. Az „egyetértési nyilatkozat” célja az volt, hogy megakadályozzák a villamosenergia-árak ugrásszerű növekedését és elfogadható szinten stabilizálják azokat. Az áram ára gyakorlatilag a kormány beavatkozása és az állami költségvetés terhelése nélkül marad a továbbiakban is kedvező.
A döntés értelmében a háztartások jövőre megawattóránként 61 euróért juthatnak hozzá az áramhoz.
A memorandumban arról is szó esik, hogy az energiaszolgáltató évente mintegy hat terawattórányi (Twh) áramot köteles az említett, jutányos áron szolgáltatni a háztartásoknak. A becslések szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, a szlovákiai családok 2025-re jelzett fogyasztása vélhetően nem lépi majd túl ezt a limitet.
Bár a kedvező fogyasztói árakat a korábban aláírt egyetértési nyilatkozat biztosítja, a kabinet kénytelen volt elfogadni az általános gazdasági érdekként emlegetett kormányrendeletet is, hogy szükség esetén meg tudják kerülni az Európai Bizottságot. Előfordulhat ugyanis, hogy az uniónak ellenérzései lesznek a támogatás ezen formájával kapcsolatban.
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a kabinet szerdai ülése előtt maga is elismerte, hogy a gázárak alakulása sokkal nagyobb fejtörést okoz neki és kollégáinak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) azonban sokkal optimistább volt, mint az államkincstár őre. Elsősorban azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy a gázárak tekintetében hamarosan hasonlóan jó hírekről számolhat majd be.
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki Fico.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) a parlament költségvetési bizottságának keddi ülésén végérvényesen eloszlatta a kételyeket a jövő évi energiasegéllyel kapcsolatban. Bár a támogatásra szánt összeg nagysága továbbra sem ismert, a konkrétumokat már néhány héten belül bemutathatják.
A parlament költségvetési bizottsága egyelőre nem foglalt állás a jövő évi büdzsével kapcsolatban, jövő kedden (november 26.) újra megvitatják a kérdést. A bökkenő csupán az, hogy alig néhány órával a délelőttre időzített tanácskozás után már kezdődik is a parlament utolsó rendes ülése, amely fő napirendi pontja az év törvényének is nevezett költségvetési tervezet elfogadása lesz.
Politikailag és a miniszterelnök szerint is elfogadhatatlan, hogy a tervezett mértékben emelkedjenek az energiaárak
– jelentette ki a pénzügyminiszter Ladislav Kamenický, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy előzetesen 235 millió eurót különítettek el a büdzsében az energiasegély finanszírozására. Kamenický továbbá azt üzente kollégáinak, hogy a költségvetésben szereplő számokat tekintsék kőbe vésettnek. Amennyiben a lakosoknak szánt támogatás a tervezettnél nagyvonalúbb lesz, a már papírra vetett büdzsében kell fedezetet találniuk rá.
A pénzügyi tárca vezetője azt is jelezte, meddig kell még várnia a lakosoknak a jövő évi energiaárakkal kapcsolatos bejelentésre.
A konkrét összeget valamikor december közepén fogjuk megtudni, ezt követően pedig a nyilvánosságot is tájékoztatjuk
– árulta el Kamenický.
A koalíciónak azonban nem lesz egyszerű dolga a költségvetés elfogadtatásakor. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis képviselők ugyanis kijelentették, kizárólag akkor adják áldásukat az év törvényére, ha teljesülnek a feltételeik.
Észrevételeket fogunk tenni. Ezek között szerepel majd a Szlovák Vadászkamara, a Szlovák Halászszövetség és a hazai méhészek támogatása
– mondta az STVR-nek Huliak, aki szerint nem kizárt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) összeköti a költségvetéssel kapcsolatos szavazást egy bizalmi szavazással is.
Biztosan nem mi leszünk azok, akik szétverik a kormányt
– fogadkozott Rudolf Huliak.
Holjenčík egyúttal jelezte, hogy a gáz és a hő árával kapcsolatban nincsenek ehhez hasonlóan jó hírei.
A hő ára összetett kérdés, mivel minden érintett szerződése máskor jár le, és ez igen jelentősen befolyásolja a végleges fogyasztói árat, így nehéz konkrétumokról beszélni
– magyarázta az Árszabályozási Hivatal elnöke.
Jelentős emelés jöhet
A gázárak esetében azonban nincsenek hasonló kétségek.
A tarifáktól függően a fogyasztók költségei akár havi 29 euróval is emelkedhetnek.
A legjobban azon a háztartások járnak, amelyek kizárólag főzésre használják a gázt. Esetükben az ár havi 0,96 euróval emelkedik megawattóránként. Ez éves szinten nagyjából 12 eurós többletet jelent.
Azok, akik a főzés mellett vízmelegítésre is gázt használnak 13,32 eurós növekedésre számíthatnak megawattóránként.
Amennyiben az adott háztartás a főzés és vízmelegítés mellett gázzal is fűt, a költségeik megawattóránként 28, 63 euróval emelkednek, ami évente összességében 344 euróval többet vesz ki a családi kasszából.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az Árszabályozási Hivatal által bejelentett árak még nem tartalmazzák az áfát, ami jövőre 19 százalékról 23 százalékra emelkedik, így a tényleges növekedés nagysága még a most jelzettnél is nagyobb lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
A labda a kormány térfelén pattog
Feltételezzük, hogy az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) jelentős emelést fog szorgalmazni, mi azonban határozott válasszal állunk majd elő
– jelentette ki a közelmúltban a kormányfő, Robert Fico (Smer).
A gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi energiasegély tervei már a fiókban pihennek, mindössze arra várnak, hogy az Árszabályozási Hivatal „ítéletet mondjon”, ezt követően a kabinet is pontosítja a 2025-ös támogatás nagyságát.
A labda tehát jelenleg Robert Fico és miniszterei térfelén pattog. Fico délutánra összehívta a koalíciós tanácsot, így vélhetően rövid időn belül be is mutatják a jövő évi energiasegély tervét.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
