A Fico elleni merénylet is növelhette a részvételt az EP-választáson, a kormánypártoknak gyakorlatilag nincs hatása az EP politikájára Lajos P. János2024. 12. 01., v – 14:08 Pozsony |
A júniusi Európai Parlamenti választás eredményeit elemezte az IVO társadalomkutató intézet. A most megjelent kiadványuk szerint ugyan a választást a Progresszív Szlovákia nyerte, de a szélsőséges Republika élt legjobban a lehetőségeivel. A Smer a viszonylagos sikerét a miniszterelnök elleni merényletnek is köszönhette, ez hozzájárulhatott a viszonylag magas részvételi arányhoz is.
Mindenképpen magasabb lett volna a részvétel a korábbiaknál a júniusi európai parlamenti választásokon, véli Oľga Gyárfášová, az IVO társadalomkutató intézet munkatársa, de valószínű, hogy a Robert Fico elleni merénylet okozta kiélezett érzelmi helyzet is lendített rajta. Szlovákiában az EP-választást a belépésünk óta alacsony részvétel jellemezte, a mélypont 2014-ben volt, amikor mindössze a választók 13 százaléka ment el voksolni. Ehhez képest az idei 34,4 százalék nagyon magas aránynak számít. Ezzel Szlovákia három országot is maga mögé utasított: Horvátország lett az utolsó 21,35 százalékkal, de alacsonyabb volt a részvétel Litvániában és Bulgáriában is.
A részvétel azonban a merénylet nélkül is magasabb lett volna a 2019-es 22,7 százaléknál
– véli Gyárfášová. A legnagyobb mobilizációs erő azonban talán a két legnagyobb párt, a Progresszív Szlovákia és a Smer, vagyis az ellenzék és a kormányoldal közti küzdelem jelentette. A választást végül a PS nyerte csaknem 28 százalékkal a közel 25 százalékos Smer előtt.
A Republika túlteljesített
Összehasonlítva a parlamenti választásokkal, kimutatható, hogy milyen mértékben sikerült kihasználniuk az egyes pártoknak a szavazói potenciált.
A legsikeresebb a Republika volt, amely számszerűleg több voksot gyűjtött, mint a parlamenti választáson, pedig az EP-választáson a részvétel hozzávetőlegesen a fele volt a parlamenti választások részvételének
– mondta Gyárfášová. A szélsőséges párt a parlamenti választáson 5 százalék alatt maradt, júniusban azonban a második legerősebb kormánypártot, a Hlast megelőzve végzett 12,53 százalékkal a harmadik helyen, és szerzett két EP-mandátumot. Ehhez az kellett, hogy a Republika 44 ezerrel több voksot gyűjtött be júniusban, mint szeptemberben. Egyetlen más pártnak sem sikerült növelnie szavazatai számát a tavaly szeptemberi eredményhez képest. A Hlas például csak negyedannyi voksot kapott júniusban, mint szeptemberben.
Jól kampányolt a PS és a Smer is
Jól használta ki azonban a potenciálját a Progresszív Szlovákia és a Smer is. A PS a parlamenti választáson szerzett voksainak a 77 százalékát megkapta júniusban is, miközben a részvétel csak 50 százaléka volt a parlamenti választásnak. A Smer kampánya is jól sikerült, főleg, ha a 2019-es eredményével hasonlítjuk össze a mostanit: akkor mindössze 154 ezer voksot kapott, míg most 365 ezret szerzett. Ez 53 százaléka a 2023-as választási eredményének.
A parlamenti pártok közül az EP-választás tényleges vesztese a Szlovákia párt, amely 29 ezer voksot szerzett – a hazai parlamenti választáson 264 ezret – és az SNS volt.
Dankóék mindössze 28 ezer voksot kaptak az EP-választáson, míg 164 ezret a 2023-as parlamenti választáson.
A kampányban az álhíreké volt a főszerep
Gyárfášová szerint a választási kampány – elsősorban a kormánypártok kampánya – álhírekre és konteókra épült.
Nem volt még egy ilyen kampány, amit ennyire az álhírekre, a konspirációs elméletekre, az ijesztgetésre épített volna
– mondta a szociológus. Szerinte az volt a meglepő, hogy az „ijesztgető” kampányban a Hlas vitte a prímet. „Ők játszottak rá leginkább az érzelmekre, amikor a kampány végén a »véres zászlót« is elővették, de ez sem segített nekik” – mondta Gyárfášová.
A Smernek bejött, a Hlasnak ártott a negatív kampány
Grigorij Mesežnikov szerint ez a negatív érzelmekkel operáló kampány volt az egyik oka a Hlas gyenge szereplésének.
A Hlas választói átlag felett uniópártiak, a kampánya pedig ezzel nem volt összhangban
– magyarázta a politológus. A másik oka a Hlas gyenge szereplésének a listavezetőjük, Branislav Becík volt. „A rossz listavezetőválasztást mutatja, hogy egyedüli pártként itt érvényesültek a preferenciaszavazatok, a lista második helyezettje megelőzte a választásokon az elsőt” – magyarázta Mesežnikov. A Hlas választóinak túlnyomó része, 75,6 százalék előnyösnek tartja uniós tagságunkat, csak mindössze 18 százalékuk támogatna egy esetleges kilépést.
A legnegatívabb kampányt azonban a Smer folytatta.
Tízpontos programjából kilenc arról szól, hogy mi elfogadhatatlan számukra az unió politikájából
– magyarázta Mesežnikov. A Smer esetében azonban ez nem meglepő, mivel a választóinak nagy része már az euroszkeptikusok táborából kerül ki. Ugyan még Fico választóinak többsége is a bennmaradást támogatja – 54,1 százalék a bennmaradásra szavazna, ha népszavazásra kerülne sor, viszont 35,6 százalék a kilépésre voksolna. Ez már nagyon közelít a Republika szavazóohoz, akiknek csak 47,1 százaléka támogatná a bennmaradást, míg 41,3%-a a kilépésre szavazna.
Kapcsolódó cikkünk
A bizottsági elnöki és alelnöki helyek elosztásával folytatódott a munka kedden az Európai Parlamentben. A nagykoalíció frakcióiban ülő ellenzéki pártok jól, a pártcsoportot maguknak nem találó kormánypártok és a szélsőjobb viszont rosszul járnak az osztozkodással.
A Brüsszelben és Strasbourgban felváltva ülésező Európai Parlament képviselői hasonlóan a pozsonyi parlamenthez nem csak a szavazásokra járnak be a munkahelyükre: a tevékenységük mellett különféle egyéb tisztségeket vállalnak, jellemzően bizottságokban ténykednek rendes tagként vagy póttagként. A bizottságok vezetéséért, esetleg az alelnöki pozíciót jelentő tisztségekért külön juttatások járnak, a kulcsfontosságú bizottságok irányítása komoly presztízzsel is járhat a pártok számára.
Kiszorítósdi
A tisztségek elosztása a bizottságokban az idén sem zajlott zökkenőmentesen: a parlamenti többséggel bíró pártcsoport-koalíció, amelynek tagjai az európai szocialisták, a mérsékelt jobboldali Európai Néppárt, a liberális Renew és a zöldek egyfajta karanténba zárták a radikálisabb jobboldali pártokat és a szélsőbaloldalt, ami a bizottságok vezetéséből való kiszorítást is jelenti. A fejleményeknek közép-európai szempontból is van jelentősége, hiszen nem kapott irányító pozíciókat az a Patrióta frakció sem, melyben a magyar kormánypárt, a Fidesz az egyik legjelentősebb erő. A szlovákiai koalíció pártjai némileg más okokból maradtak a partvonalon kívül: a Smer és a Hlas sem talált magának pártcsaládot, így eleve nem is számíthatott meghatározó pozíciókra a brüsszeli bizottságokban. A legerősebbnek mért ellenzéki párt, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) sokkal sikeresebben lobbizott, a kereszténydemokrata KDH sem maradt tisztség nélkül.
Egy hete, az Európai Parlament alakuló ülésén az előzetes várakozásoknak megfelelően alelnökké választották Martin Hojsíkot (PS). Az európai liberálisok frakciójában a Progresszív Szlovákia a legnagyobb párt, a képviseletükben Hojsík és elődje, Michal Šimečka korábban is ellátták az alelnöki posztot. Így Szlovákiának az előző ciklus után ismét van egy EP-alelnöke, az ország történetében már másodszor.
Hojsík mellett további két PS-képviselő kapott lukratívnak nevezhető pozíciót. A keddi nap folyamán a Gazdasági és Monetáris Bizottság alelnökévé választották Ódor Lajos volt miniszterelnököt, a liberális párt listavezetőjét. Ódort egyhangú beleegyezéssel, ellenjelölt hiányában választották meg a tisztségre. A bizottság hatvan képviselőből áll és négy alelnöke van, többek között a pénzügyi szolgáltatások szabályozásáért, a tőke és a fizetések szabad áramlásáért, az adó- és versenypolitikáért, az Európai Központi Bank (EKB) felügyeletéért és a nemzetközi pénzügyi rendszerért felelős. Ódor emellett a költségvetési ügyekkel is foglalkozni fog.
Frakció nélkül
A PS egy másik képviselője, Lucia Yar a Költségvetési Bizottság alelnökeként ténykedik majd az Európai Parlamentben, emellett a női jogokkal is foglalkozik. A népes liberális delegációból Veronika Cifrová Ostrihoňová az Emberi Jogok Bizottságában kapott helyet, Hojsík az EP-alelnöki munkája mellett közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági kérdésekkel foglalkozik majd Michal Wiezikkel együtt, Ľubica Karvašová pedig a régiófejlesztési és alkotmányossági kérdéseket vizsgálja.
A kereszténydemokrata KDH csak egy képviselőt küld az Európai Parlamentbe, de Miriam Lexmann kapott egy fontos szimbolikus funkciót, ő lesz az egyik úgynevezett quaestor – ők foglalkoznak a képviselőket közvetlenül érintő hivatali és pénzügyi kérdések kezelésével.
A többi szlovákiai EP-képviselőnek pusztán az „egyszerű” bizottsági helyek maradtak, tisztségeket nem kaptak, mivel a többségüket eleve nem is nevezhették a feladatkörök betöltésére. A Smer tagjai közül Monika Beňová, a leghosszabb ideje, 2004-től Brüsszelben szolgáló EP-képviselő a Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságba került, Ľuboš Blaha a Külügyi Bizottság tagja lett. Erik Kaliňák a jogállamisági kérdésekkel foglalkozik majd, Judita Laššáková pedig a női jogokkal és az esélyegyenlőséggel. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságba került Katarína Roth Neveďalová. A szociáldemokratáknál felfüggesztett Hlas szintén nem talált magának frakciót a bizottsági pozíciók osztásáig, Branislav Ondruš, a párt képviselője a foglalkoztatás és szociális ügyek területén ténykedik majd.
A szélsőjobboldali Republika két képviselője is csak egyszerű bizottsági tagként dolgozik a jövőben. Milan Mazurek elsődleges területe a közlekedés és az idegenforgalom lesz, míg Milan Uhríknak az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottság üléseire kell bejárnia.
A koalíciós pártok az EP-ben nem jutnak szóhoz
Az EP-választás eredménye azt mutatja, hogy Szlovákia adja a legtöbb frakció nélküli képviselőt az EP-ben. A Smer öt és a Hlas egy képviselője sem tagjai egyetlen frakciónak sem, a Republika is csak egy befolyás nélküli szélsőséges frakcióba tudta bejuttatni egyik képviselőjét. A Progresszív Szlovákia 6 képviselőjének viszont jelentős befolyása van a liberális Renew Europe Group frakcióban, a KDH képviselője pedig az Európai Néppárt frakciójának a tagja.
Ez meglátszik az EP-ben elért komoly pozícióikon is, a PS adja újra az egyik alelnökét a parlamentnek, és van több bizottsági alelnökük is
– magyarázta Mesežnikov.
A politológus szerint a kormánypártoknak gyakorlatilag semmilyen befolyásuk nincs az Európai Parlamentben.
A kampányban azt hirdették, hogy harcolni fognak Szlovákiáért az EP-ben, de azt látjuk, hogy semmilyen hatással nincsenek az EP-ben zajló folyamatokra, gyakorlatilag semmibe nem szólhatnak bele
– állítja Mesežnikov. Ezt arra alapozza, hogy frakción kívüli képviselőként semmilyen pozíciót nem kaptak sem az EP sem pedig az EP bizottságainak vezetésében.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő héten az első plenáris ülésével megalakul az új Európai Parlament. A napokban az átlépésekkel és a független képviselők becsatornázásával lassan letisztázódnak a képviselőcsoportok közti erőviszonyok is, Szlovákia azonban sajátos helyzetben találhatja magát. Az EP-ben ugyanis az ellenzéki PS-nek lesz a legnagyobb hatása a brüsszeli politika formálására.
Az első parlamenti ülésen többek között döntés születik a bizottságok vezetéséről és végleg letisztul, melyik pártszövetségek együttműködésével alakul ki az új többség, világossá válnak a frakciók közti erőviszonyok. A jelenlegi állás szerint az európai szocialisták, a mérsékelt jobboldali EPP és a liberálisok segítségével hozzák meg a kulcsfontosságú döntéseket, a kényelmetlennek bélyegzett jobboldali frakciókat pedig a „cordon sanitaire”, avagy a szélsőségek elleni fellépés szellemében kiszoríthatják a kulcsfontosságú bizottságok vezetői pozícióiból. Amennyiben ez a forgatókönyv beteljesül, a szlovákiai pártok közül a Progresszív Szlovákia és kisebbrészt a kereszténydemokrata KDH hozhatja magát a legjobb helyzetbe.
Liberális átrendeződés
A Progresszív Szlovákia jól szerepelt az EP-választáson, a magyar nemzetiségű Ódor Lajos vezette lista csaknem 28 százalékos eredménnyel győzött és így hat képviselőt küldhet Brüsszelbe. Ez kettővel több, mint amennyit öt éve a PS és az azóta a Demokratákba beolvadó Spolu koalíciója szerzett. A PS pozíciója azonban ennél is jobban megerősödött a liberális pártszövetségen belül, hiszen a progresszív pártokat tömörítő Renew Europe (RE) frakció a választás egyik nagy vesztesének számít. A Renew összesen húsz parlamenti mandátumot veszített 2024-ben, köszönhetően többek között a francia liberálisok rossz szereplésének – de több más országban is az elvárásokon alul teljesítettek a tagpártok. Szlovákiára ez nem igaz. A PS a hat képviselőjével a Macron-féle Reneszánsz (Renaissance) párttal együtt már a legerősebb liberális erőnek számít a pártcsaládon belül.
A RE a veszteségek miatt valószínűleg csak az ötödik legnagyobb pártcsoport lesz a parlamentben, de jelenleg nagyon valószínűnek tűnik, hogy a liberálisok képesek bizonyulnak majd tömbben szavazni a szocialistákkal és a jobboldaliakkal, hogy megőrizzék a „klasszikus” pártok fölényét a radikálisabbnak bélyegzett konzervatívok döntéshozatalból való kizárásával.
A PS korábban is erős szerepet töltött be a liberális pártcsalád vezetésében. A korábban Brüsszelben ténykedő pártelnök, Michal Šimečka 2022 januárjában az Európai Parlament egyik alelnöke lett – soha korábban nem töltött be szlovákiai politikus ilyen fontos pozíciót. Šimečka távozása után párttársa, Martin Hojsík vette át a tisztséget, meglepetésnek számítana, ha a PS elveszítené a funkciót az új parlamentben, miután a párt jelenléte egyértelműen megerősödött.
Smer: frakciótlanul
A Progresszív Szlovákiával ellentétben sokkal bizonytalanabb, pontosan melyik frakcióban is ténykedik majd a jövőben a legnagyobb kormánypárt, a Smer. Robert Fico pártja az európai szocialisták (PES) egyik törzstagjának számított az elmúlt húsz évben, miközben kétszer is felfüggesztették a tagságát. Robert Fico tegnapi bejelentése szerint valószínűleg sehová sem lépnek be.
A Smer-t először 2006-ban, a nacionalista SNS-szel és Vladimír Mečiar HZDS-ével kötött koalíciója után zárták „karanténba”, de az intézkedést nem követte kizárás. Másodjára tavaly októberben tette meg ezt a lépést a pártcsalád és azóta egyre valószínűtlenebbnek tűnik a Smer visszatérése.
Fico pártja a második helyen végzett a tavaszi EP-választáson, öt képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Ez kettővel több, mint 2019-ben, mivel abban az időszakban a Kuciak-gyilkosság miatt jelentősen romlott a Smer támogatottsága. A Brüsszelbe bekerülő képviselők ugyanakkor ideológiailag vegyes csoportot alkotnak: a Smer politikai irányvonalához képest régivágású szociáldemokratának számít Monika Beňová, a párt legtapasztaltabb, már 2004 óta hivatalban levő EP-képviselője és Katarína Roth Neveďalová is, aki tizenkét éve még az európai szocialisták alelnökeként is ténykedett. A másik három Smer-képviselő azonban új résztvevő: Ľuboš Blaha a szélsőbaloldaliságáról, kommunizmus iránti rajongásáról és ellentmondásos kijelentéseiről ismert, Erik Kaliňák Fico bizalmi embere az új generációból, a magyarul is beszélő Judita Laššáková pedig az alternatív, gyakran összeesküvés-elméleteket terjesztő média egyik arca volt.
A Smer formailag több héten keresztül egyeztetett Beňová és Roth Neveďalová vezetésével az európai szocialistákkal, de a Beňová pár napja látványosan feladta ezt a kísérletet. Hazautazott és a facebookon konstatálta, hogy a szocialistákkal nem lehet megegyezni. Kézenfekvő lehetőségnek tűnik, hogy a Smer csatlakozik az újonnan megalakuló Patrióta frakcióhoz – melyet többek között a Fidesz vezetésével alapítottak meg – de a magát továbbra is szociáldemokrataként meghatározó pártot zavarta, hogy több radikális jobboldali formációval együtt kapnának helyet a szövetségben. Roth Neveďalov a tegnapi nap folyamán kijelentette, hogy a Patrióták értékei nincsenek összhangban a Smer által vallott alapelvekkel. Eközben Fico kijelentette, hogy a párt a „legnagyobb valószínűséggel” egyetlen csoportba sem lép be, függetlenként ténykedik tovább. Ez a státusz viszont azt is jelenti, hogy a Smer anyagi és felszólalási lehetőségei is sokkal korlátozottabbak lesznek a következő években.
Szélsőjobb szervezkedés
Furcsa utat járt be az elmúlt napokban a szlovákiai EP-választás harmadik legerősebb pártja, a Republika. Sokáig úgy tűnt, hogy a szélsőjobboldali unióellenes párt két képviselője függetlenként ténykedik Brüsszelben, de a szintén szélsőjobboldali német Alternatíva Németországnak (AfD) megalakuló frakciójának hirtelen minél több országból lett szüksége EP-képviselőkre, hogy eleget tegyen a csoportalapítás követelményeinek.
A Szuverén Nemzetek Európája néven létrejött csoportosulásban így többek között a Mi Hazánk társaságában ott van a Republika is – legalábbis félig. Milan Uhrík, aki már 2019-ben az EP-be került a Kotleba-féle ĽSNS listáján egyenesen a frakció egyik alelnökévé vált, míg párttársát, Milan Mazureket egyelőre nem vették fel a tagok közé. Uhrík az eseményeket azzal magyarázta, hogy Mazureket „jobban meg kell ismernie” a pártcsaládnak, de németországi sajtóinformációk szerint a képviselő egyszerűen túlságosan kockázatos tagnak számít a nácizmushoz közel álló nézeteivel, amelyből nagyobb botrány is kialakulhat.
Még két mandátum
Az EP-választáson összesen öt párt szerzett mandátumot, ebből kettő, a Hlas és a kereszténydemokrata KDH csak egy-egy képviselőt küldhet a parlamentbe.
A KDH pozíciója viszonylag világos. A párt hosszú ideje tagja a mérsékelt jobboldali Európai Néppártnak (EPP). Egyetlen megmaradt képviselője, Miriam Lexmann a második megbízatási időszakát kezdheti el az EP-ben, miközben a legtöbb kérdésben azonosul a pártcsaládja irányvonalával. A KDH az azonos nemű párok élettársi viszonya és más „klasszikusabb” liberális témák kapcsán képvisel más álláspontot, mint a pártszövetség progresszívabb része, de a frakcióváltás lehetősége nem merült fel a múltban sem a párton belül.
A Hlas sorsa legalább annyira bizonytalan, mint a Smeré. A párt megfigyelői státuszát az európai szocialisták frakciójában az ősszel szintén felfüggesztették, a képviselői mandátumot felvevő Branislav Ondruš pedig nem nyilatkozott a sajtónak arról, hol fog ténykedni a jövőben. Azt tisztázta, melyik frakcióban nem – kizárta, hogy szerepet vállalna a Patriótákban és természetes helyének a szocialista pártcsaládot nevezte meg. Amennyiben a helyzet napokon belül nem változik, a Hlas előtt csak két út áll – záros időn belül visszatérni a PES-be, vagy a független lét.
Európai csatatér
Az Európai Parlament várhatóan a jövőben is szimbolikus szerepet játszik majd a szlovákiai politikai életben. A testülettől korábban sem volt idegen a politikai állásfoglalások elfogadása, a Fico-kormány intézkedései és nemzetközi elutasítottsága, párosulva a PS hajlandóságával a belpolitikai problémák brüsszeli bemutatására előrejelzik, hogy a parlament rendszeresen foglalkozik majd szlovákiai jogállamisági kérdésekkel.
A téma különösen fontos lehet az európai források merítése kapcsán. Bár a parlamentnek nincs közvetlen hatásköre a támogatások folyósításában, az állásfoglalásaival és politikai alkuival nyomást gyakorolhat az Európai Bizottságra. Szlovákia minden bizonnyal a jövőben is rá lesz szorulva a bizottság jóindulatára, az európai helyreállítási legutolsó részletének folyósítása fél évet késett nagyrészt a jogállamisági aggályok miatt. Az év végén esedékes az újabb, hatszáz millió eurós részlet kérvényezése – annak az összegnek a folyósítását is komoly politikai csaták fogják majd övezni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
