Az Egyesült Államokban január 20-tól új elnöki adminisztráció lép hivatalba, az addig hátralévő szűk két hónapban úgy tűnik, hogy a még hivatalban lévő demokrata adminisztráció, illetve az európai országok vezetésének egy része mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború eszkalációjának veszélyét növelje.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. november 28-án. MTI/Bruzák Noémi
A háborús veszély nagyobb, mint valaha – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely rámutatott, hogy bár az Egyesült Államokban január 20-tól új elnöki adminisztráció lép hivatalba, az addig hátralévő szűk két hónapban úgy tűnik, hogy a még hivatalban lévő demokrata adminisztráció, illetve az európai országok vezetésének egy része mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború eszkalációjának veszélyét növelje.
Jelezte, hogy a védelmi tanács és a kormány is megtárgyalta a helyzetet, megerősítették a keleti határ légvédelmét a Kárpátalját ért támadások után. A kormány határozottan ellenzi azt, hogy e szűk két hónapban azzal nehezítik az új amerikai adminisztráció békére irányuló politikáját, hogy a fegyverszállítást fokozzák – közölte a miniszter.
Gulyás Gergely Varga Mihály pénzügyminisztert idézve kijelentette: a jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése.
Gulyás Gergely elmondta, idén 10 százalék körüli reálbéremelés várható, és az a növekedésen alapuló bérmegállapodás, amely a munkadók, a munkavállalók és a kormány között létrejött, garantálja ezt a következő három évre is.
Fontos továbbá a megfizethető lakhatás is, ezért a jövő évi költségvetés olyan eszközöket ad a munkaadók és a munkavállalók kezébe, amelyekkel a megfizethető lakhatás biztosítható – hangoztatta a miniszter.
A részletekről elmondta, jövőre elindul a vidéki otthonfelújítás program a kistelepüléseken élőknek, amely legfeljebb hárommillió forintos állami támogatást biztosít, a munkáltatók által pedig lakhatási támogatás adható havi 150 ezer forintig a lehető legkedvezőbb adókulccsal.
Gulyás Gergely közölte azt is, hogy az ötszázalékos kamatplafonnal biztosított lakáshitel az első lakást vásárlóknak a bankok által garantált lehetőség, ám egyelőre azt látni, hogy a bankok által meghatározott fel��telek „túlzottan szűkítőek”, így csak kevesen tudják igénybe venni ezt a lehetőséget. Ezért arra biztatják a bankokat, hogy a feltételeket úgy módosítsák, hogy szélesebb körben lehessen igénybe venni ezt a lehetőséget – fűzte hozzá.
A miniszter bejelentette, hogy újabb hat hónappal meghosszabbítják a magánszemélyekre vonatkozó lakossági kamatstopot, amely biztosítja, hogy a családok kamatterhei ne növekedjenek.
Ha ez nem lenne, a családoknak több százmilliárd forintot kellett volna kifizetni, de így a bankszektor vállalja ennek a költségeit – jegyezte meg.
Hozzátette, a kormány úgy gondolja, hogy a jelenlegi kamathelyzetben még nem indokolt ennek az intézkedésnek az eltörlése.
Szintén része a költségvetésnek a Demján Sándor Program: számtalan olyan eszközzel élnek a majd a következő egy évben és hosszabb távon is, amelyek garantálják a kkv-knak, hogy olcsó, kedvezményes hitelfeltételekkel jussanak tőkéhez vagy akár vissza nem térítendő támogatáshoz is – mondta el a miniszter, megjegyezve, hogy a tőke-, hitel- és kamattámogatáshoz szükséges eszközöket a költségvetés tartalmazza.
A szerdai ülésén a kormány felhatalmazást adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy a programok részleteiről egyeztessen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával – számolt be róla a miniszter, hozzátéve, hogy a program jövőre összesen mintegy 1400 milliárd forintot juttat a gazdaságba.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a jövő évi költségvetés tartalmazza, hogy egy év alatt megduplázzák a gyerekek után járó adókedvezményt, valamint bebetonozzák a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjak értékállóságát.
Idén a valamivel 3 százalék feletti infláció mellett 6 százalékos nyugdíjemelés volt, és azt remélik, hogy jövőre nemcsak a 13. havi nyugdíj megemelt összege garantált, hanem a nyugdíjak reálérték emelkedése is – mondta a miniszter.
Gulyás Gergely a bérmegállapodásról elmondta, két év alatt – 2027. január 1-ig – 40 százalékos béremelkedés várható, és mivel az inflációs előrejelzés hosszú távon is 2-4 százalék között van, ez egy ehhez közelítő reálbéremelkedést jelent.
A kormányzat is hozzájárult a megállapodás létrejöttéhez, garantálták ugyanis a munkaadók számára, hogy a minimálbéremelés nem jár együtt ehhez kapcsolódó közteher-növekedéssel is, hanem a közterhek növekedése mindig csak egy évvel később történik majd meg – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a minimálbér-emelés mértéke Európában az öt legmagasabb közé tartozik, és a kormány az állami szektorban is biztosítja az ehhez szükséges forrásokat.
Az Európai Néppártnak az európai baloldallal és liberálisokkal megkötött paktuma, amely Brüsszelben létrejött, nem szolgálja Európa érdekét és nem szolgálja Magyarország érdekét sem – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely szerint a három frakcióvezető által aláírt megállapodással összhangban áll az új Európai Bizottság programja is, amelynek legfontosabb pontjai kockázatosak Európa egészére nézve és veszélyesek Magyarországra is.
Ennek része a migrációs paktum végrehajtása és végrehajtatása, ami továbbra sem teszi kizárólagossá a határokon kívül történő menekültügyi eljárások lefolytatását, amely „az egyedül lehetséges megelőzése a migráció további folytatásának, sőt még inkább tömegessé válásának”.
A miniszter jelezte: szintén a megállapodásnak része Ukrajna és a háború rendületlen támogatása, amelyet ellentétesnek tart az európai választók akaratával és azokkal a változásokkal, amelyek az Egyesült Államokban következnek be jövő januárban.
Megjegyezte: elítélik azt is, hogy politikai szimpátia alapján uniós pénzeket lehessen visszatartani.
Gulyás Gergely különösen káros új iránynak tartja, hogy a megállapodás részeként új összeurópai adók bevezetéséről is szó van, ami ellentétes az uniós joggal, hiszen az adózási jog tagállami hatáskörbe tartozik.
Úgy vélekedett, hogy szinte semmilyen területen nem szabad több jogot adni Brüsszelnek, mint amivel ma rendelkezik, inkább vissza kell venni bizonyos hatásköröket, mert „Brüsszel ezeket általában nem szerződésmódosításokkal veszi át, hanem lopakodó hatáskörbővítéssel, a szerződéseket megkerülve vagy semmibe véve”.
Ennek a megállapodásnak része a gyermekvédelmi törvény elleni támadás, hiszen olyan javaslatok is elhangozhatnak, amelyek azonos nemű párok számára akarják az örökbefogadás lehetőségét biztosítani – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hozzátéve: ezek az elképzelések a magyar alkotmánnyal ellentétesek és véleményük szerint a gyermekek érdekeit sem szolgálják, azokkal összeegyeztethetetlenek.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy a jövő év minden nehézség ellenére elhozhatja a békét és a gazdaság növekedését: először van reális esély 2022 tavasza óta arra, hogy Magyarország közvetlen környezetében béke legyen, ne legyen olyan háborús fenyegetettség, mint ami Európát a 2022 februári orosz agresszió óta fenyegette. Mint mondta, ez vezethet oda, hogy az energiaárak csökkenjenek és Európa versenyképessége helyreálljon.
A tárcavezető megjegyezte, hogy jövőre a magyar gazdaság számára az is kiváló lehetőség, hogy olyan nagy gyárak kezdik meg a termelést, mint a BYD, a CATL vagy a BMW, amelyek önmagukban is jelentős lökést fognak adni a magyar gazdaságnak.
A kedvezőtlen európai környezet ellenére a jövő évi magyar gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzések kifejezetten kedvezőnek mondhatók, a költségvetés konzervatív számítása 3,4 százalékos növekedéssel számol, de abban bíznak, hogy ha a béke bekövetkezik az ukrán fronton, akkor ez további növekedéserősítő hatással jár – mondta.
Az Európai Bizottság december elsejével kezdődő új, ötéves hivatali időszakával Gulyás Gergely kifejtette: papírforma eredmény született, amikor a kudarcok és az európai választói akarat ellenére nem a változás jellemzi az európai politikát és a bizottság irányítását.
Ugyanakkor örömének adott hangot amiatt, hogy Várhelyi Olivér újabb öt évre kapott biztosi mandátumot és egy fontos portfólióért visel felelősséget.
A miniszter aggasztónak nevezte, hogy az Európai Néppárt Európa-szerte becsapta a választóit, hiszen az európai parlamenti választási kampányban határozottan a baloldal felé zárt és a jobboldal felé nyitott, majd amikor az urnákat és a szavazóhelyiségeket lezárták, attól a pillanattól kezdve baloldalra és liberális irányba nyitott és jobbra pedig zárt. Ez a választók becsapása és ennek a betetőzése az a megállapodás, amelyet a három frakcióvezető szerdán aláírt – tette hozzá.
Az elmúlt két hétben csaknem 14 milliárd forintnyi beruházás – útépítések, több oktatási, egészségügyi fejlesztés – valósult meg Magyarországon – jelentette ki Vitályos Eszter.
A kormányszóvivő azt mondta, az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában több mint 9 milliárd forintból elkészült a 441-es számú főút Nagykőrös és Kecskemét közötti szakaszának felújítása.
Hozzátette: a beruházás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a közlekedők biztonságosabban közlekedhessenek Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét térségben. Emellett a két település közötti biciklis közlekedést a teljes 10 kilométeres szakaszon megújult kerékpárút biztosítja.
Az egészségügyi fejlesztések között említette a kormányszóvivő a nagyatádi kórház 700 millió forintos felújítását: nyílászárókat cseréltek, szigetelték a nyugati homlokzatot, javultak a járóbeteg szakellátás körülményei.
Szentesen 107 millió forintból korszerűsítették a Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola villamoshálózatát, Endrefalván, a Móra Ferenc Általános Iskolában új rekortán borítású kézilabdapálya épült, és Soponyán pedig élménypedagógiai eszközökkel gazdagodott a Zichy János Általános Iskola.
Balatonszárszón 150 millió forintból újították föl az óvodát, Sajóládon 117 millió forintból óvoda és bölcsőde épült – közölte a politikus.
Bánhorvátiban 240 millió forintos támogatásból felújították a református templomot – tudatta a kormányszóvivő.
Tizenöt nagyobb településfejlesztési projekt valósult meg, több mint 2,5 milliárd forintból. Az infrastrukturális beruházások közül Vitályos Eszter kiemelte Gödön a Neveleki szennyvízcsatorna-hálózat kialakítását 1,1 milliárd forintért.
Gulyás Gergely az Európai Parlament bevándorlási paktumával kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette:
a kormány álláspontja, hogy Közép-Európát és Magyarországot meg kell kímélni a bevándorlóktól. A menekültügyi paktum működésképtelen, soha nem fog valósággá válni, a migránsok áthelyezése elfogadhatatlan és végrehajthatatlan – fogalmazott.
Úgy vélte, szomorú, hogy nem lehet néhány olyan kérdést kialakítani a magyar politikában, amelyben nemzeti egység van. A magyar társadalom közel áll ahhoz, hogy a migráció kérdésében nemzeti egység legyen, a magyar ellenzék pártjai ehhez nem csatlakoznak, és a bevándorlás oldalára állnak – tette hozzá.
A Magyar Péterről nyilvánosságra került hangfelvételről szóló kérdésre, amelyen öccse is szóba került, úgy reagált, a szavak és a tettek között áthidalhatatlan a távolság. Az ország semmit nem profitál a Tisza Pártból, de Magyar Péter családjából már van, aki igen – jegyezte meg.
Arra a felvetésére, miszerint a Tisza Párt képviselői az Ukrajnával való szolidaritás miatt ukrán pólót viseltek az EP ülésén azt mondta, nem a szimbólumokkal van a baj, hanem azzal, hogy az Európai Néppárt a háború politikai támogatója az EU-ban. A szocdemekben több józanság van, mint az EPP-ben, a Tisza Párt a háborús koalíció része – tette hozzá.
Arra a közgyűlési döntésre vonatkozó kérdésre, amely szerint 30 százalékkal nőhetnek a parkolási díjak Budapesten, Gulyás Gergely úgy válaszolt: tartalmi és technikai probléma is van ezzel.
Tartalmi probléma, hogy a főváros nem biztosít érdemi szolgáltatást azért, hogy jelentős pénzeket szed be a parkolásért, a technikai kérdés az, hogy aki nem mobilapplikációval fizet majd, az hogyan fogja rendezni a parkolási díjat – mondta a miniszter.
A fővárosi közgyűlés által elfogadott drogstratégiát ultraliberálisnak nevezte, amely azt próbálja meg rögzíteni, hogy hogyan kell a drogfogyasztással együtt élni. Mi úgy gondoljuk, hogy fel kell lépni a drogfogyasztással szemben – közölte.
Magyar Péter nyugdíjasokat lenéző kijelentése kapcsán Gulyás Gergely elmondta, a magyar politikában jó hagyomány, hogy a választottak igyekeztek tiszteltet mutatni a választók felé. A Tisza Párt kommunikációjában kevés társadalmi csoport van, akiket nem sértett volna meg, az idősek kiemelten ebben a körben vannak – jegyezte meg.
Az Európai Bizottság migrációval kapcsolatban Magyarországra kiszabott bírságáról szóló felvetésre úgy reagált, az új bizottságon múlik, hogy lehet-e megoldást találni a problémára.
Ha Magyarország nem védené az EU külső határait, nem költene jelentős forrásokat rá, azok a milliók, akik a déli határon keresztül érkeznének, nem Budapesten, hanem Bécsben, Berlinben, Amszterdamban állnának meg, társadalmi feszültségeket előidézve.
A bizottságnak is érdeke lenne a megállapodás, de tény, hogy Brüsszel migrációpárti, és nem tett le arról, hogy minél több bevándorlót hozzon az EU-ba – hangsúlyozta.
A felvetésre, hogy 26 hónapos mélyponton van a forint árfolyama, azt mondta, az árfolyam a jegybank hatásköre, amelynek a függetlenségét a kormány tiszteletben tartja. A magyar gazdaságpolitikának az a jó, ha a forint árfolyammozgása nem hektikus. „Negatívum, hogy pillanatnyilag ez nem így van, de úgy gondoljuk, hogy ez megszüntethető” – fogalmazott.
A felvetésre, hogy az infláció csökkentésébe a kormány beavatkozott, úgy reagált: az infláció csökkentéséhez a kormánynak vannak eszközei, az árfolyam esetében szinte minden eszköz a jegybanknál van. Amivel a kormány be tud avatkozni, az az erős gazdasági növekedés, és az idei, 2 százalékos hiánycsökkentés – mondta.
További kérdésre válaszolva kifejtette: a magyar választási rendszer jó és arányos, nem kell változtatni a pártok ötszázalékos bejutási küszöbén.
A jogi rendszer alapjai 1990 óta változatlanok, a most beterjesztett választásitörvény-módosítás az egyéni választókerületek arányosságát szolgálja, ami biztosítja a választójog egyenlősége elvének érvényesülését.
Vitályos Eszter kormányszóvivő a Csobánkán tervezett bányával kapcsolatos kérdésre elmondta: Tordai Bencével (Párbeszéd) egyetért abban, hogy a bánya ne nyíljon meg, az általa benyújtott törvénymódosítást azonban azért nem támogatta, mert az a bánya esetében nem releváns.
Minden adva van ahhoz, hogy az ügyben a bányafelügyelet eljárjon – fűzte hozzá. Azt ajánlotta az ellenzéki képviselőnek, hogy a Pilis-Dunakanyar képviseletét hagyja meg neki, a térség országgyűlési képviselőjének, és foglalkozzon azzal, hogy a lakókörzetében szabálytalan építkezések ne forduljanak elő.
Magyar Péter nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján közzétett posztjával kapcsolatban azt mondta, vérlázítónak tartja, hogy egy olyan, a volt feleségét bántalmazó férfi posztol, aki a közelmúltban megfenyegetett egy női intézményvezetőt.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva kifejtette, amennyiben David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete antiszemitákat keres, akkor „a rezidenciáján szervezett széderestek meghívottai között tegye”, illetve saját hazájában vegye górcső alá a demokrata ideológia által megfertőzött egyetemeken kialakult „brutális antiszemitizmust”.
A miniszter felhívta arra a figyelmet, hogy Magyarország az az ország, ahova az a Maccabi Tel Aviv jön, amely Hollandiában nem tudott egy meccset botránymentesen lejátszani az ottani antiszemita incidensek miatt.
Gulyás Gergely a „mindenféle mértéket, józanságot” elvesztő nagykövetnek lelki kiegyensúlyozottságot kívánt.
A miniszter szerint annak oka, hogy az új Európai Bizottság támogatottsága lényegesen kisebb, mint a korábbiaké, az hogy az európai választók olyan pártokra és pártszövetségekre szavaztak, melyek kritikusak voltak a testülettel szemben.
Az Európai Bizottság tevékenységét az elnök személye mellett az határozza meg, milyen pártcsaládokból, illetve milyen országból érkeztek a biztosok.
Bár az Európai Néppárt az előző két választásokon rossz eredményt ért el, a legnagyobb frakciót adja az európai parlamentben, Brüsszel meghatározó ereje. Az pedig, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter Brüsszel jelöltje a 2026-os országgyűlési választásokon, annyira nem titok, maga Manfred Weber mondta el – közölte a politikus.
A Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos által középületek felújításáról megfogalmazott kritikája kapcsán közölte, esztétikai vitákat lehet folytatni, de jogszerűségit nem. A Miniszterelnökség minden tekintetben jogszerűen járt el a felújításoknál – húzta alá a miniszter.
Hangsúlyozta, a műemlékvédelem szempontjaira tekintettel kell lenni, ugyanakkor a jogalkotó más aspektusokat is érvényesíthet.
Az Agrárminisztérium Kossuth téri épületét 1887-ben adták át, a hátsó traktusa a kezdettől fogva funkcionálisan hibás. A felújításhoz a védettséget módosítani kell, ez jogszerű eljárásban történt meg.
Gulyás Gergely technikai kérdésnek nevezte, hogy az Európai Bíróság által Magyarországra kiszabott bírságot befizetik vagy azt levonják az országnak járó forrásokból.
A kormány olyan megállapodásra törekszik, amely megvédi az országot a migrációtól, az Európai Bizottság erre eddig nem állt készen.
„Amíg nem egyezünk meg, addig van egy plusz ára annak, hogy Magyarország védi az unió külső határát, az Európai Bizottság nem hozzájárul ehhez, hanem büntet érte” – fűzte hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A miniszter közölte, amennyiben a Fidesz fővárosi frakciója szerint a szabálysértések elleni hatékony fellépéshez szükséges, hogy a közterület-felügyeletek kamerafelvételei alapján bírságot lehessen kiszabni, támogatni fogják az ehhez szükséges módosítást.
Az egészségügyi kormányzat arra törekedett, hogy az újszülöttek spinális izomatrófia (SMA) szűrését építsék be az általános protokollba – tudatta.
A Donald Trump megválasztott amerikai elnök által vázolt béketervet, amely egy demarkációs vonalat hozna létre Ukrajnában, úgy kommentálta, minden olyan lépést támogat Magyarország, amely békét teremt vagy legalább fegyverszünetet hoz Ukrajnába.
A román parlamenti választásra vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely azt mondta, a legfontosabb, hogy erős magyar parlamenti képviselet legyen Romániában. A román elnökválasztásról azt mondta, megvárják az eredményt, gratulálnak majd a győztesnek, és bíznak benne, hogy az új elnök hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez.
Arra a kérdésre, mit tesz Magyarország Kárpátalja védelmében, a miniszter azt válaszolta, „mindent megtesznek, hogy Kárpátalját a lehető legkevesebb támadás érje”.
Arra a felvetésre, hogy míg Magyarország az orosz-ukrán háborúban a függetlenséget hangsúlyozza, a közel-keleti konfliktusban ugyanakkor állást foglal Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök meghívásával, Gulyás Gergely úgy reagált, hogy Magyarország nem semleges az ukrán kérdésben, álláspontja szerint Oroszország a nemzetközi jogot megsértette, és a támadás összeegyeztethetetlen mindazzal, amit Oroszország a rendszerváltoztatást követően vállalt.
Ezzel szemben Izraelt brutális, durva terrortámadás érte, amellyel szemben védekezik; arról lehet vitázni, hogy ez a védekezés mennyiben arányos, de a magyar kormány úgy gondolja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs megalapozottan joga háborús bűnökkel vádolni az izraeli miniszterelnököt.
Magyarország egyébként nem tette a belső jog részévé a büntetőbíróság római statútumát, így Magyarországra „minden további nélkül jöhet” Benjámin Netanjahu – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy várhatóak-e további törvénymódosítások annak érdekében, hogy Magyarország hozzájusson a neki járó uniós forrásokhoz, azt mondta, „el kell oszlatnom azokat az illúziókat”, hogy bármilyen törvénymódosításnak ezekhez köze lenne.
A források átutalása csak politikai akarat kérdése, hiszen a pénzeket nem bármilyen jogsértés alapján vonják el, hanem a véleménye miatt büntetik Magyarországot ezzel – tette hozzá.
Egy német hírszerző állítására, miszerint a következő években a NATO-t orosz támadás érheti, azt mondta, a kormány annyira osztja ezeket az aggodalmakat, hogy hosszú ideje arra hívja fel a figyelmet minden nemzetközi fórumon, hogy el kell kerülni a közvetlen eszkalációt.
Az ukrán parlament legújabb, még szigorúbb oktatási törvénytervezetével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Magyarország addig nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, míg a 2015-ös, „nem túl kedvező, de működő” rendszert vissza nem állítják.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója doktori címével kapcsolatban arról beszélt, hogy az intézmény többsége korrekt módon jár el az alkotmány szellemében, miszerint tudományos kérdésekben nincsenek politikai szempontok, és a tudomány művelői kell, hogy döntsenek. Van azonban néhány oktató, aki ezeket az alapelveket nem fogadja el és „lábbal tiporja” – fogalmazott a miniszter.
A Budapesten elfogott antifa aktivista, Ilaria Salis zöldpárti EP-képviselő ügyével kapcsolatban közölte, a mentelmi eljárás folyik az Európai Parlamentben, amely azonban nem arról ismert, hogy a bűnözőket szeretné az igazságszolgáltatásnak átadni.
A Franciaországban Magyarországon kiadott elfogatóparancs alapján elfogott bűntársáról, Rexhino Abazajról azt mondta, a nemzetközi jog szerinti kiadatási eljárás folyamatban van.
Arra a kérdésre, hogy mekkora bevételkiesést jelent az, hogy a bérmegállapodás miatt a szociális hozzájárulási adót az előző évi minimálbér után kell majd megfizetni, Gulyás Gergely azt mondta: tízmilliárd forint fölötti a kiesés, amely a hiánycélt nem fogja veszélyeztetni, mert összességében körülbelül 0,1 százalékos hiányt jelent, ami tervezési határon belül van.
A miniszter közlése szerint a költségvetés szempontjából az egyensúlyt semmilyen mértékben nem borítja fel a forintárfolyam, ugyanakkor például uniós forrásoknál, amit euróban kap az ország, növeli a bevételeket, a dollárelszámolású energiavásárlásnál viszont kiadásokat növel.
Az árfolyamszint kapcsán megemlítette, a monetáris politikáért Európában és Magyarországon a jegybankok felelnek, függetlenségük nemcsak alkotmányos, hanem pénzügyi garancia is, továbbá kiváló pénzügyi szakemberek dolgoznak a jegybankban, pontosan tudják, hogy milyen esetben mit szükséges lépni.
Gulyás Gergely szerint a magyar gazdaság ilyen hektikus árfolyamváltozásokra okot nem ad, emögött akár spekuláció is állhat, de a jegybank megfelelő eszközökkel kezeli a helyzetet.
Az új jegybankelnökre és az euró bevezetésének céldátumára vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta: meg kell várni, hogy ki lesz a jegybank új elnöke. Azt javasolta az érdeklődőknek, hogy a péntek reggeli miniszterelnöki rádióinterjút hallgassák meg.
Gulyás Gergely a Budapesten aláírt versenyképességi egyezményről elmondta: nem adják fel a reményt, ám a reményt nem az Európai Bizottság táplálja, hanem az Európai Tanács, tehát az állam és kormányfők által alkotott legfőbb uniós döntéshozatali fórum, hiszen tőlük várható a helyes iránymutatás, amit reményei szerint a bizottság követni fog.
Ukrajna egyes európai államok által szorgalmazott fokozódó katonai támogatásának ügyében úgy nyilatkozott, hogy „Amerika elég nagy és erős ahhoz, hogy a saját akaratát érvényesítse”, mert Európa önmagában nem képes a háború összes terhét magára vállalni.
A Budapestet Kolozsvárral és Erdéllyel összekötő gyorsvasút terveiről elmondta: a miniszterelnök már nyilatkozott róla, mert szeretnék, hogyha ez minél előbb megvalósulna.
A Bloomberg News a Gazprom Bank amerikai szankciós ajánlását firtató kérdésére közölte: ezek amerikai szankciók, nem európaiak, azokat érinti, akik Amerikában üzletelnek, nem jelent gondot az ország fizetési kötelezettségének teljesítésekor, ugyanakkor van rá megoldás, ha szükséges. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan adminisztráció hozta ezt a döntést, amely lassan távozik – jegyezte meg.
A környező országok állam- és kormányfői közül Robert Fico és Aleksandar Vucic már bejelentette, hogy részt kívánnak venni jövő májusban a II. világháború végének 80. évfordulóján, Moszkvában rendezendő ünnepségen. Ezzel kapcsolatban kijelentette: kizártnak tartja, hogy Orbán Viktor részt vesz ezen, mert Magyarország számára a második világháború vége mást jelent, mint a rendezvényre bejelentkező országoknak.
Gulyás Gergely felhívta arra a figyelmet, az utóbbi időszak fegyveres konfliktusainál soha nem úgy kezdődött a fegyverszünet, hogy már tudtuk volna mi lesz a békemegállapodásban. Az, hogy az új amerikai vezetés békét akar – az Egyesült Államok politikai, pénzügyi, katonai hatalmánál fogva – elegendő erőt jelent ma a világban arra, hogy azt előbb vagy utóbb el is érje.
Nem tud úgy alakulni Ukrajnában a hadi helyzet az elettünk álló bő egy hónapban, hogy változtatni kelljen a 2025-ös költségvetésen – mondta.
Az új amerikai kormány gazdaságpolitikája arra irányul, hogy a belső fogyasztást növelje, a külpiacok viszonyait pedig úgy határozza meg, hogy a külkereskedelmi deficitet csökkentse. Az a kérdés, hogy az Európai Unió tud-e olyan megállapodást kötni, amely ezeket a célokat szolgálja anélkül, hogy vámokat kelljen bevezetni – fogalmazott a miniszter.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Trump elnökkel lehet olyan megállapodást kötni, amellyel mindkét fél nyer. Nem lesz az új amerikai adminisztráció minden egyes lépése pozitív Európa és ezen belül Magyarország számára, de összességében az, hogy béke lesz, kedvező az egész világnak.
Magyarországnak még vannak olyan ügyei az Egyesült Államokkal, melyeket rendezni kell – közölte a miniszter, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt említve példaként. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarországgal felmondták ezt a megállapodást, Oroszországgal jelenleg is érvényben van ilyen egyezmény.
A kormány elvárása a benzinárral kapcsolatban, hogy az a térség országainak átlagárától felfelé ne térjen el. Ezt havi rendszerességgel ellenőrzik, két héttel ezelőtt a magyar benzinár megfelelt ennek az elvárásnak.
A monetáris tanács két lejáró mandátumú tagjának helyére jelölendő szakemberek kiválasztásánál az új jegybankelnök véleménye döntő lesz – közölte a miniszter.
Gulyás Gergely a gyermekotthonok állapotával kapcsolatos kérdésekre közölte, az a közérdek, hogy az otthonokban jók legyenek az állapotok. Egy EP-képviselő jogállásának része, hogy tájékoztatást kérjen magyar közügyekről, de az nem, hogy megzavarja az intézmények normális működését.
Úgy fogalmazott, sok olyan állami szolgáltatás van, amely több pénzt igényelne, az optimumra kell törekedni. A hiányosságok megoldása intézményvezetői gondosságot igényelnek.
A felvetésre, miszerint a számvevőszék is megállapította: kevesebben dolgoznak a gyermekvédelemben a szükségesnél, azt mondta, az állami szolgálatban lehetnének magasabb jövedelmek; stratégiai döntés volt, hogy akit lehet, nevelőszülőhöz kell adni, jelenleg az állami gondoskodásban lévő gyermekek kétharmada van nevelőszülőknél.
A csökkenő születésszámokra vonatkozó kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a 2010 utáni családpolitikai döntések következtében „180 ezerrel többen vagyunk , mint anélkül lennénk”.
Más kérdés – folytatta -, hogy ez önmagában elég-e a természetes reprodukcióhoz – sajnos nem. Egyre kevesebb a szülőképes korú nő, ennek következtében a születések száma az együttható növekedésével is csökken – tette hozzá.
Ha most többen születnek, akkor ez a folyamat meg fog fordulni, mindent meg kell tenni, hogy aki gyermeket vállal, az ne vállaljon szegénységet is. Azon vagyunk, hogy még inkább segítsünk azoknak a családoknak, akik dolgoznak és gyermeket nevelnek – mondta.
További kérdésre válaszolva közölte: a kormány várja a nemzetgazdasági tárca előterjesztését arról, hogy a tranzakciós illeték emelése után milyen terheket próbál a lakosságra hárítani a bankrendszer.
Gulyás Gergely arra a kérdésre, támogatja-e a kormány nyugdíjas szervezetek azon kérését, hogy a 13. havi nyugdíjat átlagos összegben fizessék ki, kompenzálva az alacsonyabb nyugdíjakat, azt válaszolta, a kormány nem akarja a nyugdíjrendszer alapjait megváltoztatni, fenn akarja tartani azt, hogy a nyugdíjakat, így a 13. havit is, a ledolgozott idő és a jövedelem határozza meg.
December 24. esetleges munkaszüneti nappá nyilvánítása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta kettővel – mindenszentek és nagypéntek napjával – nőtt az ünnepnapok száma, „de kell egy határnak lennie, mert a gazdaság teljesítőképessége szempontjából nagy jelentősége van egy ilyen napnak”
– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A Donald Trump megválasztott amerikai elnök főtanácsadójává kinevezett, magyar származású Gorka Sebestyénnel kapcsolatban óvott az amerikai kormányzati kinevezések minősítésétől. Azt mondta, reméli, hogy Gorka Sebestyénnél a legfontosabb, hogy magyar gyökerei vannak, és másodlagosak a korábbi nézeteltérések az Orbán-kormánnyal.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak az Átlátszó online híroldal működésével foglalkozó tanulmányával kapcsolatos kérdésre a tárcavezető úgy reagált, a tanulmány bebizonyítja, hogy a híroldal „többségében külföldi, amerikai, Soros-pénzből működik”.
A magát Átlátszónak nevező portál ugyanakkor nem működik abban közre, hogy saját forrásai átláthatóak legyenek – tette hozzá. A miniszter azt is mondta, hogy ezzel kapcsolatban nincs olyan lépés, amit a kormánynak meg kell tennie.
Arra a kérdésre, miért kevesebb a jövőre tervezett áfabevétel az ideinél, Gulyás Gergely elmondta: az idei évi tényleges áfabevétel 8000 milliárd forint alatt van, a jövő évi pedig e fölött lesz.
Elismerte, hogy többet terveztek 2024-re, mint ami befolyik; bár a fogyasztásbővülés 3-4 százalék körül lesz, elmarad attól, amit vártak, ezért a jövő évben több mint 8200 milliárdos áfabevétellel számolnak konzervatív számítás alapján.
A kórházi adósság mértékére vonatkozó kérdésre a miniszter úgy reagált, hogy a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium megegyezésre jutott, miszerint az általános finanszírozás mértéket havonta mintegy 12 milliárd forinttal meg kell emelni, s ezt az idei évben is biztosítja a Pénzügyminisztérium, de a jövő évi költségvetésben is be van tervezve.
Elismerte, viták vannak arról, hogy ez a nem csekély, 144 milliárdos bővülés elegendő-e vagy sem. Jelezte, hogy az év végén fennálló adósság sajnos nem nulla, de jóval kevesebb, mint bármikor korábban, és 40 milliárd forint alatt marad.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
