Milyen a tipikus bolgár reggeli?
Itt most a hagyományra utalok, nem a mai szokásokra.
A kommunista időszak óriási károkat okozott a bolgár társadalomban, az étkezésben is. Nála nagyobb károkat csak a posztkommunizmus okozott.
A kommunista diktatúrából a liberális demokráciába való átmenet ugyanis Bulgáriában sokkal nagyobb bajokat okozott, mint Magyarországon. Ennek fő okai:
- Magyarországon az átmenet nem-hivatalosan már 1967-ben megindult, az új gazdasági mechanizmussal, azaz hosszú és lassú folyamat volt, mely alig okozott komoly megrázkódtatást, addig Bulgáriában a legvégső pillanatig a hagyományos szovjet rendszer volt, majd abból hirtelen lett más, ami hatalmas káosszal járt,
- a kádárinál keményebb zsivkovi diktatúrának megvolt az a pozitív hatása, hogy egyes dolgokat megőrzött a hagyományos társadalmi szokásokból, viszont mikor ennek hirtelen vége lett, a társadalmi szokások is gyorsan szétestek, sokkal drasztikusabban, mint Magyarországon,
- Bulgáriára hirtelen ömlött rá a nyugat, az emberek teljesen védtelenek voltak, mert míg az átlag magyarnak volt valami fogalma mi is a nyugat, nem tudott rá ezért minden nyugati újdonság ennyire hatni a rendszerváltozáskor, addig a bolgár kisembert ledöntötte a nyugati hullám.
A reggelizésre nagyon hatottak az amerikai filmek. Mit is látunk az amerikai filmekben ugyanis pozitív példaként? Az amerikai mintapolgár életének központja a munkája, egész élete azért van, hogy karrierje legyen. Még a szerelemben is.
Amerikai szerelmesfilm. Találkozik két ember: férfi és nő (ez még Halivúd fasiszta korszaka, ahol nők és férfiak találkoztak), halálosan szerelmesek lesznek egymásba, szexelnek, de aztán a harmadik napon elválnak egymástól, mert kiderül: a férfit várja a munkahelye Los Angelesben, míg a nő New Yorkban épít karriert. Márpedig a szerelemnél fontosabb a karrier! Az fel se merül, hogy egyikük a másikhoz költözzön, s új munkát találjon.
S eleve minden nap ez van. A tipikus amerikai reggeli ilyen: az emberke ül az ebédlőjében, vagy valami étkezdében, előtte gőzölög a friss mogyoróvajas-lekváros palacsinta, mellette fél literes bögrében tejeskávé. Igenám, de ekkor cseng a telefon, fontos ügyben keresik, így az emberke felpattan és rohan, a reggeli marad az asztalon, árván és megevetlenül.
Én eleve bizsergek az ilyesmitől. Mindenhová inkább korábban megyek, csak sietni ne kelljen. A elkészített étel-ital ott hagyása pedig szerintem súlyos bűn, egyedül haláleset vagy földrengés esetében tartom megbocsáthatónak.
Nézte a bolgár kisember a sok halivúdi ökörséget és benyalta. Szóval a bolgár reggeli a nem-reggelizés: tartalma feketekávé műanyag pohárban és cigaretta, állva persze. Sokszor láttam ezt, borzalmas.
Az utóbbi 10-15 évben már van bizonyos ellenhatás szerencsére. Az 1989-2010 közötti kb. 20 év borzalmas volt, ahhoz képest van javulás. Lassan eljött egy új szellem, mely már nem hisz vakon a nyugati értékrendben – sajnos még nem olyan erős ez, mint Magyarországon, de mindenképpen létezik már és hatást fejt ki.
Most már olyat is látni, hogy egyszerű munkás reggelizik. Most, a mi utcánkban éppen felújítják a járdát. Nap mint nap látok reggeliző munkásokat. Többségük teljesen egyszerű ember, kb. 90 %-ban cigányok, ez alapvetően fizikai munka, nem kell hozzá képzettség: jön a főnök, kihúz egy kötelet, kijelöli hol kell ásni, majd hová menjenek a kövek, s a cigányok meg csinálják, 25-40 év közti emberek. Aztán jönnek a főnökök, ellenőrzik, kiadják az új parancsokat, szóval ehhez csak kézügyesség és fizikai erő kell. A cigányok nem is helyiek, valahonnan vidékről lehetnek, muszlim régióból, hallottam egyik nap, az egymás közt törökül beszélő főnökök törökül beszélnek a munkásokhoz – Bulgáriában csak a muszlim cigányok értenek törökül.
De a lényeg, ül a cigány a járdán, előtte persze ott van a műanyag poharas feketekávé, kezében a cigaretta, közben telefonját nyomogatja, de a jó hír: papírban fog egy nagy darab rétest is és eszi.
Tulajdonképpen ez a legtipikusabb – eredeti – bolgár reggeli, a rétes, bolgárul banica (баница). A magyar réteshez képest a fő eltérés, hogy ennek alapváltozata sós: fetasajttal van töltve és csiga alakú.
A fetasajtos az alapverzió, a legolcsóbb. Persze vannak cifrább változatok: én a legjobban azt szeretem, amiben van póréhagyma és spenót is, de az már drágább.
A helyzet sokat javult: ma már vannak ismét utcai árusok, akik árulják. S emberek meg veszik.
Hagyományosan joghurttal fogyasztják, persze ez nem várható el egy utcán reggeliző embertől.
Halivúd vesztésre áll hosszútávon, ez a lényeg!
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
