Tóth Vencel OFM szentföldi komisszárius évekig dolgozott azon, hogy a görög teológus és egyházatya, Alexandriai Kelemen írásai magyar fordításban is elérhetővé váljanak. Hogy hogyan kapcsolódik egy ferences szerzetes tevékenysége a korai egyházatyák írásainak fordításához, arról Gellért Sára, a Ferences Média munkatársa kérdezte.
A beavatottak egy szűk csoportjának fenntartott ezoterikus tanok mindig is kíváncsiságot ébresztettek az emberekben. Ilyen ismereteket közöl Alexandriai Kelemen nyolc Szőttese, amely a Jézus Krisztustól az apostoloknak adott igaz tanítás hagyományait taglalja a gnoszticizmussal szemben.
– Hogyan ért el hozzád annak a vágya, hogy lefordítsd a Szőtteseket? Hogyan kötődsz a szerzőhöz?
– A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Alexandriai Kelemen Terelő című munkája volt szakdolgozatom témája. A patrisztikai irodalmat tanító Ladocsi Gáspár püspök atya inspirált e munkára azzal, ahogy Kelemen stílusát és írásainak szépségét méltatta az órákon, amelyek addig nem voltak elérhetők magyarul. Amint utánanéztem, egyre jobban elmélyedtem a munkásságában – ez adta meg a lendületet ahhoz, hogy nekivágjak a komoly szellemi munkának, amely később Kelemen más műveire is kiterjedt. Ahogy haladtam előre, egyre jobban beleszerettem az ő örökségébe, többek között a Nevelőt és a Szőtteseket is elkezdtem fordítani.
– A művet te fordítottad le először magyarra. Hogyhogy korábban nem volt elérhető magyar nyelven?
– Valószínűleg nehéz, választékos nyelvezete miatt. Műveinek egyes részei különösen bonyolultak, és hatalmas háttértudást igényelnek, hiszen rengeteg görög szerzőt idéz, és utal korabeli szövegekre is. Ezeket franciára, olaszra és németre már lefordították, ám Magyarországon kevesen foglalkoznak a patrisztika nemzetközi tudományával. Munkásságát rendszeresen dolgozzák fel nemzetközi konferenciákon, és a fordításnak köszönhetően remélem, hogy a magyar tudományos és teológiai közösség érdeklődése is feléled Kelemen iránt, így a hazai kutatók is bekapcsolódhatnak a Kelemen-kutatásba.
– Mi volt a fordítás során a legnagyobb kihívás?
– A munka több évig tartott, és az ógörög nyelvi nehézségek mellett Kelemen szövegeinek sajátos stílusa is kihívást jelentett. Nemcsak a nyelvezet árnyaltságát és választékosságát kellett megőrizni, hanem azt az irodalmi és filozófiai gazdagságot is, amelyet a szerző a szőttes szerkezeteként épít fel. Azért is nevezi Szőtteseknek ezeket a műveket, mert írói stílusa nem egy egységes vonalvezetést követ, hanem különböző témákat és forrásokat ötvöz, hasonlóan egy szimfóniához, amelyben az elemek együttesen érik el a kívánt összhatást. Kelemen mély filozófiai megközelítése és a szövegeibe rejtett szellemi gyöngyszemek is arra késztettek, hogy a megértéséhez nem elég önmagában a nyelvi fordítás: át kell ültetni azt a szellemi tudást és lelkületet, amellyel Kelemen írta őket.
– Mi volt Kelemen célja művének megírásával?
– Maróth Miklós a fordítás ajánlásában találóan mutat rá arra, hogy Alexandriai Kelemen célja az volt, hogy a keresztény híveknek meggyőzően, filozófiailag megalapozott érvekkel mutassa be a hitigazságokat. Gondolatait nagyobb témák köré csoportosítva, színesen és rétegzetten adja elő azokat, szövéstechnikához hasonló módon: egy-egy gondolatot kifejt, majd azt elengedi, hogy másik témát vezessen be, később azonban újra visszatér rá. Kelemen korában az empirikus és szkeptikus irányzatok hódítottak, így amikor klasszikus szerzőket idézett, hozzájárult azok újbóli tanulmányozásához; ezáltal műve fontos filozófiatörténeti forrásművé vált. Olvasása során megismerhetjük a kereszténységet a 2. században foglalkoztató kérdéseket, illetve a filozófiai tanokkal alátámasztott válaszokat. Emellett képet kapunk arról is, hogyan értelmezték az ókori gondolkodók Arisztotelész halála után fél évezreddel a klasszikus görög filozófia tanításait.
– Hogyan inspirálja a mű a mindennapjaidat?
– Kelemen műveinek olvasása és fordítása olyan hitbeli elmélyüléshez vezetett, amit az apostoli hit misztériuma, azaz Jézus Krisztus mélyebb megismerése ad. Ő maga úgy ír a hitről, mint az ember átültetéséről a paradicsomkertbe, ahol Jézus teljesen feltárja Önmagát. Ez az önátadás a hétköznapokban is megjelenik, és emlékeztet arra, hogy hitünk mögött minden pillanatban ott van Isten gondviselése, amely az embert a világból az Ő közelségébe emeli. Kelemen a görög bölcselet és az általános műveltség segítségével mélyül el a mindenséget alkotó és összetartó isteni Logosz misztériumában, s mutatja be Isten üdvözítő tervét azoknak, akik értelmükkel képesek befogadni azt.
– Rengeteg feladatod van, ami mellett nem lehetett egyszerű időt szánni a fordításra.
– A fordítás éveken át tartott, és bár nem könnyű időt találni rá, számomra ez a kikapcsolódás egyik formája. Kelemen nem csupán a Szőttesekben, hanem a Nevelő és a Terelő című munkáiban is buzdítja olvasóit az igaz hit követésére. A fordításban Kelemen művei és gondolatai új értelmet nyertek számomra és mélyebb megértést adtak a hitről.
– Milyen fordítási és kiadási terveid vannak a jövőre nézve?
– Kelemen művei közül van még mit lefordítani és újra kiadni, és további terveim is vannak, hogy más írásait is elérhetővé tegyem magyar nyelven. Ezek olyan művek, amelyekre a mai keresztény gondolkodók is nyugodtan támaszkodhatnak, hiszen újra és újra megerősítik és tisztázzák a hit értelmét.
Fotó: Tóth Vencel
Forrás: Ferences Média
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
