Ma éjjel az Egyesült Államok és vele a nyugati világ új vezetőt választ. Abban a progresszív és konzervatív oldal is egyetért, hogy történelmi jelentőségű választási csatának leszünk szemtanúi, és Európából nézve az eredmény eldöntheti azt is, hogy az ukrajnai háború folytatása vagy a törékeny béke vár a kontinensre.
November 5-én az USA-ban várhatóan 160 millió választópolgár járul urnákhoz, hogy eldöntse, Kamal Harris, a Demokrata Párt szélsőbalos szárnyához tartozó jelöltje, vagy a szintén megosztó személyiség Donald Trump republikánus elnökjelölt, volt amerikai elnök legyen az Egyesült Államok 47. elnöke.
Az amerikai elnökválasztás az egész világra hatással lesz. A két jelölt teljesen más politikát valósítana meg az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus és Kína kapcsán is. Európának Trump győzelme elhozhatja az orosz-ukrán háború befagyasztását, ugyanakkor Trump sokkal nyíltabban támasztana gazdasági feltételeket az európaiakkal szemben. Harris valószínűleg folytatná a demokraták háborús politikáját, és folytatódna a nemzeti-szuverenista és konzervatív erők valamint a családpárti politika ideológiai üldözése nem csak az USA-ban, de Európában is.
Az idei amerikai választás elképesztően drámai helyzetképet mutat. Trump 2020-ban sok amerikai szerint a demokraták választási csalása miatt vesztette el a versenyt Joe Bidennel szemben (elég valószínű, hogy voltak csalások a levélszavazatokkal). Akkor a sajtó mindent megtett, hogy Trumpot beszámíthatatlannak mutassa be, Bident pedig energikus öregembernek. A választás után hamar kiderült, hogy Bidenen erőt vett idős kora és a demencia jeleit mutatja, alkalmatlan feladatai ellátására, ahogy az is, hogy a sajtó módszeresen félretájékoztatta a nyilvánosságot.
2021 januárjában megtörtént a „Capitolium ostromaként” emlegetett incidens, amely során Trump hívei betörtek a törvényhozás épületébe, hogy megakadályozzák a Biden győzelmét jelentő eredmények hivatalos kikiáltását. Az eset során 5 ember életét vesztette, köztük egy rendőr. Az incidens kapcsán rengeteg a nyitott kérdés, jelenleg a mainstram sajtó és a demokraták kizárólag Trumpot tartják felelősnek a tragédiáért. Az incidens miatt indult nyomozás során a demokratákkal szemben álló „kormányellenes” csoportok 30 tagját vád alá helyezték összeesküvés miatt.
Az Egyesült Államokban látható jelei voltak a két politikai tábor közötti mély szakadéknak. Míg a január 6-i eseményeket a demokraták saját politikai céljaikra használták fel, az öt hónapp később kirobbant, a demokraták szélsőbalos szárnyával szimpatizáló BLM-mozgalom okozta zavargások kapcsán már kesztyűs kézzel bántak az elkövetőkkel.
2020. május 25-én rendőrségi eljárás közben életét vesztette George Floyd, egy fekete férfi, aki minden volt, csak épp mintapolgár nem. Ám fehér rendőrök kezei között halt meg, és a szélsőbalos szervezetek, mint amilyen a Black Lives Matter saját céljaira használta fel az esetet, és a „strukturális rasszizmus” elleni harc jegyében országos tüntetéseket indított, amelyek gyorsan zavargásokká később pedig nyílt fosztogatássá alakult. A BLM-mozgatlom szoros kapcsolatban áll a mai napig Kamala Harris elnökjelölttel.
A Biden-elnökség válságkormányzása azonban itt nem ért véget. 2021 augusztusában az Egyesült Államok anélkül, hogy szövetségeseit értesítette volna, elkezdte rohamtempóban kivonni haderejét Afganisztánból. Az amerikai csapatok három hét alatt vontak ki 126 ezer embert, köztük katonákat, afgán szimpatizánsokat. A papucsot viselő, lenézett tálibok pedig szinte ellenállás nélkül vették át az ország irányítását, harc nélkül szerezték meg Kabult, ezen kívül pedig több száz amerikai haditechnikai eszközre is rátették a kezüket. Ezzel véget ért az USA tálibok elleni 20 éves háborúja, iszonyú presztízsveszteség, botrány és káosz kíséretében.
2022-ben kitört az orosz-ukrán háború. 2021-ben a Biden-adminisztráció háborús héjái, mint amilyen Victoria Nuland volt, fokozták a nyomást, hogy Ukrajna legyen NATO-tag. Az oroszok ezt nem engedhették, ezért javaslatot tettek az asztalra, amely többek között azt tartalmazta, hogy a NATO vonuljon vissza 1997-es határai mögé (nyilvánvaló volt, hogy ez nem ultimátum, inkább jól felturbózott kívánságlista, hogy lehessen miből engedni). Oroszország elkezdett katonákat összevonni Ukrajna határainál. A Biden-adminisztráció nem adott érdemben választ az oroszoknak, így Moszkva 2022. február 24-én nyílt inváziót indított Ukrajna ellen.
A háborúval elindult Európa vesszőfutása is. Az energia ára felszökött, a gazdaság megroppant, Brüsszel az amerikaiak nyomására szankciók egész sorát vezette be, amivel Oroszországot nem tudta térdre kényszeríteni, de önmagát igen, ami kedvezett az amerikai gazdaságnak. Az európai tőke ma rohamtempóban menekül az USA-ba, Németországban a vegyipar és lassan az autóipar is lemorzsolódik. Európát deindusztrializáció sújtja, amelynek alapfeltételét az orosz energiáról való erőltetett leválással alapozták meg. Brüsszel kiszolgálta Washington, Berlin és Párizs tehetetlen szemlélő volt, London és Varsó pedig saját céljaira használta a háborút.
2023-ban és 2024-ben Biden elnök állapota letagadhatatlanul megromlott. Sorozatosan feltűnő bakikat követett el, eltévedt a színpadon, beszéde közben elvesztette a fonalat, elaludt a sajtótájékoztatón, a színpadon kezet nem egyszer kézfogásra nyújtotta a kezét, pedig rajta kívül nem volt ott senki, összekeverte a politikusok nevet, egyszer még Zelenszkijt is Putyin elnökként mutatta be.
Jött az elnökválasztási előválasztás, és a demokraták számára egyértelmű volt, hogy nem tudnak győzni Trumppal szemben, ha Biden indul a színeikben. Csakhogy Biden megnyerte magának a demokrata delegáltak bizalmát. Mivel egy elnökjelölt-aspiráns visszaléptetni nem lehet, csak ha maga vonul vissza, trükkhöz folyamodtak.
Szokatlanul korán, már 2024 májusában televíziós vitát tartottak a CNN stúdiójába Trumppal és Bidennel. Ekkor még egyik jelölt sem volt saját pártja hivatalos jelöltje. Már akkor gyanítható volt, hogy a demokraták célja a korai vitával az volt, hogy Bident lejárassák, és okot szolgáltassanak a lecserélésére még jóval az augusztusi jelöltállító demokrata konvenció előtt.
Biden csúnyán leszerepelt a vitában. Ez volt a hivatalos ok, amire hivatkozva aztán a Demokrata Párt, annak anyagi támogatói, az őket támogató színészek szembeforduljanak az addig istenített Bidennel, és visszavonulásra bírják. Biden hetekig nem adta be a derekát, végül azonban visszalépett, azzal a feltétellel, hogy Kamala Harris, eddigi alelnöke lesz a Demokrata Párt jelöltje. Így is lett, bár egy ideig úgy tűnt, hogy Michelle Obama, Obama volt elnök felesége lesz a befutó – nem véletlenül hívják a Biden-adminisztrációt Obama2.0-nak, ahogy ma már Harris esetleges elnökségét is Obama 3.0-ként gúnyolják.
Közben Trump ellen 2024 júniusában csaknem sikeres merényletet követettek el. Csak egy szerencsés félmozdulatnak köszönheti, hogy feje helyett a golyó csak a fülét vitte keresztül. Az akkor készült felvételek bejárták a világot és valószínűleg a történelemkönyvekbe is bekerülnek majd. Trump túlélte a támadást. Ezen kívül még két merényletkísérlet volt ellene. Míg az első esetében az elkövetőt nem lehetett egyértelműen a szélsőbalos ideológiai vonalhoz kötni, a másik két esetben egyértelműen radikálisan progresszív beállítottságú elkövetőkről volt szó.
Kamala Harris augusztusban lett hivatalosan is a Demokrata Párt jelöltje. A felmérések azonnal győzelmet jósoltak neki. Csakhogy a kezdeti lelkesedés Harris és a demokraták, de főleg a demokratákat támogató mainstream sajtó hitelességének csökkenése miatt gyorsan elillant. Őszre a felmérések kétesélyes eredményt jósoltak, október közepén pedig Trump-győzelmet.
A demokraták, látva Trump erősödését kampányukban egyre durvább kijelentéseket tettek. Harris fasisztának nevezte Trumpot, Joe Biden bebörtönzésére szólított fel, miközben a republikánus szavazókat hulladéknak nevezte.
Az amerikai elnökválasztás előestéjén 52:47 arányban Trump vezetett a felméréseken, de a különbség olyan kicsi, hogy statisztikai hibahatáron belül van, így gyakorlatilag a két jelölt fej-fej halad a cél felé és vág neki a választási estének.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
