Mi lesz, ha október végén felmondanak az orvosok? Nagy Roland2024. 10. 28., h – 16:04 Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) október végéig adott időt a kormánynak arra, hogy garanciát vállaljon a 2022-ben megkötött memorandum feltételeinek teljesítésére. Ellenkező esetben több mint 2500 orvos nyújtja be felmondását. Egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy a héten megállapodásra jutnak a felek. Mi történik, ha az orvosok valóban felmondanak? A 2022-es egészségügyi válság nyomán összegeztük, miben hasonlít a mostani helyzet a két évvel korábbira, illetve milyen lehetséges megoldások születhetnek.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, múlt pénteken az LOZ képviselői tárgyalóasztalhoz ültek Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszterrel, de az egyeztetés eredmény nélkül zárult. Peter Visolajský, az LOZ vezetője elmondta, azt kérték a kormánytól, hogy tartsák be a memorandum feltételeit, amelyet a szakszervezet 2022 novemberében kötött meg az akkori kabinettel. Visolajský figyelmeztetett, Robert Fico (Smer) negyedik kormánya több olyan lépést is tett, amely szembemegy a dokumentumban foglaltakkal. Ezek közé tartozik az egészségügyi dolgozók béremelésének csökkentése (kivéve a nővéreket és a mentősöket) vagy a rázsochyi kórház felépítésének megakasztása.
A szervezet elnöke az eredménytelen tárgyalás után kijelentette, továbbra is hajlandóak találkozni az egészségügyi miniszterrel, de azt szeretnék, ha a témával maga a miniszterelnök is foglalkozna. Ha az LOZ képviselői nem kapnak kielégítő ajánlatot a kabinettől, október végén több mint 2500 kórházban dolgozó orvos nyújtja be felmondását.
Visolajskýék tárgyalási stratégiája nem ismeretlen a szlovák kormány számára, hiszen a már említett 2022-es memorandumot szintén egy tömeges felmondási akció előzte meg. Az LOZ nyomásgyakorlása akkor már a nyáron elkezdődött: Visolajský augusztus végén arról beszélt, a szervezetnek nincs más választása, kénytelenek lesznek tömeges felmondásokhoz folyamodni. Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter és Igor Matovič pénzügyminiszter (mindketten OĽaNO) fizetésemelési javaslattal próbálta rábírni az orvosokat a felmondások visszavonására, de nem jártak sikerrel. A szakszervezet akkor is azzal érvelt, hogy a béremelés önmagában kevés, és az egészségügynek rendszerszintű megoldásokra van szüksége.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter továbbra sem tudott megállapodni az orvosokkal. Ha a hónap végéig nem jutnak egyezségre, orvosok ezrei nyújtják be a felmondásukat.
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) pénteken tárgyalóasztalhoz ült Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszterrel. A szervezet elégedetlen a kormány konszolidációs csomagjával, melynek értelmében az eredetileg tervezett 9,6 százalékos fizetésemelés helyett végül csak 6,4 százalékos emelésre számíthatnak. Az LOZ tömeges felmondással fenyegetőzik, több mint 2500 orvos jelezte, hajlandó elhagyni a munkahelyét, ha a kormány nem talál megoldást.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hiába az egészségügyi tárca új vezetőjének 100 millió eurót érő ígérete, amennyiben a kormány nem veszi komolyan az egészségügy rendszerszintű problémáinak felszámolásáért harcoló egészségügyisek követeléseit, januártól 2 500 orvos hiányozhat a kórházakból.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) múlt hét végén az államfővel, Peter Pellegrinivel közösen jelentette be, hogy „a pénzügyminisztériummal folytatott intenzív egyeztetések, valamint a kormánypártok között lezajlott beszélgetések után a szaktárca vezetőjének sikerült több mint 100 millió eurót összegyűjtenie”. Ez az összeg lehetővé teszi, hogy a nővérek és mentősök bére olyan ütemben emelkedjen, ahogy azt a konszolidációs csomag elfogadása előtt tervezték. Az orvosok esetében a valorizáció mértéke a megszorító intézkedések listáján szerepelő 3 százalék helyett 6,4 százalékos lesz.
A politikusok igyekeztek stabilizációs megoldásként beszélni a kompromisszumról, amely szerintük megakadályozza, hogy az egészségügyi dolgozók a jobb anyagi feltételek reményében külföldre távozzanak. A szakmai szervezetek azonban röviddel a tájékoztató után felháborodásukat fejezték ki, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) pedig kedden bejelentette, a tarthatatlan helyzet miatt közel 2 500 orvos kész benyújtani a felmondását október végén. Ebben az esetben nem csak az egyetemi kórházak, de kisebb kórházak és magánkórházak orvosai is készek felmondani, akik a legfontosabb kórházi osztályokon tevékenykednek. Sebészekről, nőgyógyászokról, belgyógyászokról, de kardiológusokról is szó van.
Ezek nélkül az orvosok nélkül nem lehet biztosítani a kórházak működését, erről már megbizonyosodhatott az ország
– jegyezte meg Visolajský hozzátéve, hogy a felmondások száma napról napra emelkedik.
Mit kíván az orvostársadalom
Az egészségügyi dolgozók nyomásgyakorlásának fő célja a közhiedelemmel ellentétben nem a béremelés. Peter Visolajský, az orvosszakszervezet elnöke ugyanis azt állítja, hogy az orvosok többségének a konszolidációs csomag elfogadása után sem kell aggódnia, mivel a szerződésük biztosítja, hogy a fizetésük a tervezett ütemben emelkedjen. Az ágazat képviselői sokkal inkább a teljes egészségügyi rendszer összeomlása miatt aggódnak, szerintük ugyanis a kormány nemtörődöm hozzáállása miatt egyenes út vezet a negatív végkifejlet felé.
Ezért döntöttünk úgy, hogy két hónapot adunk a kormánynak, hogy megoldja a helyzetet
– magyarázta Visolajský, aki arra is rámutatott, hogy ez már a harmadik alkalom, amikor ultimátummal kénytelenek nyomást gyakorolni a kormányra.
Az orvosszakszervezet vezetője keddi sajtótájékoztatóján többek között azt hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban a politikusok számos ponton sértették meg a memorandumot, amit a szakszervezet 2022-ben írt alá még Eduard Heger kabinetjével. S bár az őszi választások után az akkori ellenzék alakított kormányt, Visolajský arra emlékeztetett, hogy a megegyezést 138 parlamenti képviselő támogatta, köztük a Smer és a Hlas tagjai is. Ennek ellenére a dokumentumba foglalt nyolc követelésből mindössze „másfél teljesült”.
„A kabinet még azt a kettőt is törölte, ami korábban már megvalósult” – jelentette ki Peter Visolajský, majd hozzátette, hogy „nincsenek új követeléseik, mindössze azt szeretnék, ha a kormány felhagyna a projekttel, ami részvénytársaságokká alakítja az állami kórházakat”.
A 2022-ben összegyűjtött követeléseik között szerepelt még a nővérek fizetésének emelése, a kórházigazgatók felelősségre vonása, ha nem tartják be a személyzeti létszámra vonatkozó szabályokat. A szakszervezet kifogásolja továbbá, hogy Rázsochy helyett Főrévben épül majd az új kórház, de felróják a politikusoknak, hogy nem követik nyomon, hová tűnnek az egészségügyre fordított források.
2011 óta kérjük, hogy a kormány tegyen rendet, kövesse nyomon, hogy mennyi pénzt kapnak a kórházak a biztosítóktól
– mutatott rá a szakszervezet vezetője, aki azt állítja, hogy egy intézkedéscsomagot is bemutattak, amivel az állam akár 300 millió eurót is spórolhatna az egészségügyben.
Van idő korrigálni
Az orvosok követeléseik mellett azt is jelezték, hogy a politikusoknak még mindig van idejük, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek. Amennyiben a kórházak alkalmazottai október végén benyújtják a felmondásukat, még 2 hónap felmondási idő is vár rájuk. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a kormánynak az év végéig van ideje, hogy kompromisszumra jusson az egészségügyisekkel.
Röviddel a szakszervezet sajtótájékoztatója után az egészségügyi miniszter is reagált. Kamil Šaško kész tárgyalni az egészségügyi dolgozókkal, és továbbra is bízik abban, hogy egy mindenki számára megfelelő megoldást tudnak találni még a határidő lejárta előtt.
Peter Visolajský, az LOZ vezetője a pénteki tárgyalás előtt azt mondta, a fizetésükkel kapcsolatos együtthatókkal ők most nem foglalkoznak, a céljuk az, hogy a kormány betartsa a memorandumot, amelyet 2022-ben aláírtak az Eduard Heger által vezetett kabinettel (a szervezet akkor is tömeges felmondással fenyegetőzött). A memorandum pontjai közt szerepel például a munkaerőhiány kezelése, a rázsochyi kórház felépítése, az orvostanhallgatók képzésének megreformálása és a kórházak finanszírozása.
Az egyeztetés után az LOZ elnöke elmondta, Šaško egyetértett a memorandumban foglaltakkal, kivéve a béremelésre vonatkozó részeket. Ehhez képest a kormány lépései nem arra utalnak, hogy teljesíteni szeretnék a dokumentumban szereplő kötelezettségeket. Példaként a rázsochyi kórházat hozták fel, amelyet az új kormány a főváros egy másik részében, Főréven akart felhúzni, most azonban már arról beszélnek, hogy a projekt megvalósítása nem reális.
Emellett arra kérték a minisztert, ne alakítsák át a kórházakat részvénytársaságokká, de ezzel kapcsolatban nem kaptak választ.
Visolajskýék október végéig adtak időt a kormánynak a megállapodásra, máskülönben benyújtják a felmondásokat.
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nem zárta ki, hogy október végén valóban tömeges felmondást nyújtanak be az orvosok, de kész tovább tárgyalni velük. Bízik benne, hogy még megváltoztatják a döntésüket. Erről az Orvos Szakszervezeti Szövetséggel (LOZ) folytatott pénteki megbeszélés után nyilatkozott a miniszter. Hozzátette, az orvosok kitartanak a követeléseik mellett.
„Bízom benne, hogy végül megszületik a kompromisszum, azokon a területeken, ahol én képes vagyok megtalálni a kompromisszumos megoldást” – mondta a miniszter. A LOZ három alapvető követelésével kapcsolatban vannak javaslatai, és kész 90 támogató szavazatot keresni a parlamentben a szükséges alkotmánytörvény elfogadásához, hogy teljesen kizárják az állami kórházak bárminemű privatizálását – jelentette ki a Hlas nevében. Felszólította az ellenzéket, hogy támogasson egy ilyen alkotmánytörvényt.
Šaško hozzátette, megvizsgálja a Rázsochy kórház megépítéséről eddig készített tanulmányokat is. Az orvosok bérével kapcsolatban továbbra is ragaszkodik a kompromisszumos javaslatához. „Aszerint egy kétéves átmeneti időszakban 6,4%-kal emelkedne a bérük” – mondta, és hozzátette, hogy ez meghaladja a megnövekedett infláció mértékét. Véleménye szerint 2027-től az orvosok bérének a konszolidáció előtti szintre kellene visszatérniük. A fő célkitűzése emellett az, hogy a nővérek és a többi egészségügyi alkalmazott bérének emeléséhez ne nyúljanak hozzá, de hozzátette, végesek a költségvetési lehetőségek.
A LOZ azt kéri, hogy a kormány nyilvánosan jelentse be, hogy leállítja az állami kórházak részvénytársaságokká alakításáról szóló vitát, és kéri a 2022-ben megkötött memorandum megvalósítását. Ragaszkodik továbbá a memorandumban szereplő Rázsochy kórház megépítéséhez. Ezekkel a lépésekkel mintegy 2500 orvos felmondását szeretnék megelőzni.
Mi történt 2022-ben?
Visolajskýék tárgyalási stratégiája nem ismeretlen a szlovák kormány számára, hiszen a már említett 2022-es memorandumot szintén egy tömeges felmondási akció előzte meg. Az LOZ nyomásgyakorlása akkor már a nyáron elkezdődött: Visolajský augusztus végén arról beszélt, a szervezetnek nincs más választása, kénytelenek lesznek tömeges felmondásokhoz folyamodni. Lengvarský és Matovič fizetésemelési javaslattal próbálta rábírni az orvosokat a felmondások visszavonására, de nem jártak sikerrel. A szakszervezet akkor is azzal érvelt, hogy a béremelés önmagában kevés, és az egészségügynek rendszerszintű megoldásokra van szüksége.
Kapcsolódó cikkünk
Az orvosok tömeges felmondásán kívül nincs más lehetőség. Ezt Peter Visolajský, az Orvosok Szakszervezetének (LOZ) elnöke állapította meg a kormányhivatalban folytatott tárgyalás után.
„Felszólítom a szlovákiai kórházak orvosait, hogy a felmondásukkal ők is gyakoroljanak nyomást a kormányra, mert nincs más megoldás” – közölte. Mint elmondta, körülbelül 3500 orvos jelezte neki, hogy hajlandó lenne beadni a felmondását. Visolajský rámutatott: a kormány még mindig nem mutatta be, hogy miként tenne eleget az orvosszakszervezet bizonyos követeléseinek. Megjegyezte: a tárgyalások már tíz hónapja tartanak.
A LOZ vezetője az orvosok béremelési javaslatára is reagált, amelyet pénteken mutatott be Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) egészségügyi miniszter és Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter. A béremelés szerinte nem oldja meg a problémát. Mint elmondta: többek között a kórházak finanszírozásában kellene rendet tenni, és a DRG-rendszert kellene bevezetni.
Lengvarský a pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orvosszakszervezet további követeléseivel is foglalkoznak majd. Hozzátette: a többi lépést is mielőbb meg akarják tenni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Igor Matovič pénzügyminiszter és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) a nővérek béremelési javaslata után ismertették az orvosok és a mentősök fizetésére vonatkozó elképzeléseiket is.
Az alapgondolat hasonló, mint a nővérek esetében: az alapbér együtthatóinak növelése mellett az orvosok fizetése minden ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával emelkedne. A szakvizsga előtt álló orvosok alapbére 2023-ban a két évvel korábbi átlagfizetés 1,4-szeresére nőne (a jelenlegi szorzó 1,25). A szakvizsgával rendelkező orvosok esetében marad a 2,3-as szorzó, viszont a ledolgozott évek utáni juttatást ők is megkapják.
Ami pedig a mentősöket illeti, esetükben az együttható 1,05-ről 1,08-ra emelkedik.
A tárgyalások szeptember végéig folytatódtak, míg végül az orvosok türelme elfogyott, és október elején több mint kétezren nyújtották be a felmondásukat.
Ez azonban nem vezetett a fekvőbeteg-ellátás azonnali összeomlásához, mindössze a két hónapos felmondási idő kezdődött el. Így tehát a kormány november végéig kapott időt a helyzet rendezésére.
A maratoni tárgyalássorozathoz egy ponton csatlakozott Eduard Heger (OĽaNO) akkori kormányfő is. A heteken keresztül zajló huzavona november végén, gyakorlatilag az utolsó pillanatban rendeződött, amikor Igor Matovič kiszállt az egyeztetési folyamatból.
Kapcsolódó cikkünk
Szombaton éjszaka megállapodásra jutott a kormány a Szlovák Orvosszakszervezettel (LOZ). A találkozó több mint hat órán át tartott, a tárgyalásokról Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter kora este elviharzott.
A válságot elhárítottuk, nem számítunk a kórházak összeomlására – megállapodtunk. A memorandum nyolcadik pontjában is sikerült megegyezésre jutnunk, ez a legnagyobb kompromisszum, amit elérhettünk
– mondta Eduard Heger (OĽaNO) mininszterelnök, egyúttal hozzátéve, hogy a kormány engedett a LOZ követelésének, amely 40 millió euró többletkiadást igényel az állam részéről.
Az orvosi minimálbér szorzója 2023. január elsejétől a szakorvosok esetében az átlagbér 2,5-szerese, míg a szakvizsgával nem rendelkező orvosoknál a 1,5-szerese lesz.
Ezenfelül a ledolgozott évekkel arányosan emelkedik majd a fizetés: minden egyes esztendővel 0,015-szörös együttható érvényes, szakorvosoknál pedig 30 év után 0,025-szörös szorzóval fognak számolni, míg 2025 januárjától ez az együttható már 0,03-szoros lesz.
Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) egészségügyi miniszter hozzátette, a korábban bejelentett, egészségügyi dolgozókra vonatkozó stabilizációs támogatások továbbra is érvényben maradnak, és december végéig kifizetik őket.
A LOZ elnöke, Peter Visolajský elmondta, minden megtesznek annak érdekében, hogy a kórházak december elsejétől a megszokott rendszer szerint működjenek.
Az LOZ és a kormány november 26-án állapodott meg, a kabinet november 29-én elfogadta a törvénymódosító javaslatot, majd a parlamenti képviselők rögtön másnap, gyorsított eljárásban hagyták jóvá a dokumentumot (a felmondási idők december elején jártak volna le).
A különbségek
Ha idén is megismétlődik a két évvel ezelőtti forgatókönyv, és az orvosok ezen a héten sem egyeznek meg az egészségügyi miniszterrel, november elsején elkezdődik a felmondási időszak, amely jövő januárban ér véget. A kórházak működésének leállása tehát valójában az év végéig nem veszélyeztet.
Bár a tárgyalási pozíciók hasonlók, a politikai helyzet a 2022-es állapotokhoz képest több szempontból is változott. Nem elhanyagolható különbség, hogy a kormányt képviselő három legfontosabb tisztviselő, tehát a miniszterelnök, az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter akkoriban egyetlen pártból került ki. Jelen helyzetben az egészségügyi tárcát a Hlas jelöltje irányítja, míg a pénzügyminiszteri és a kormányfői székben a Smer képviselői ülnek, így az egyezséghez pártokon átívelő konszenzusra lesz szükség.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy Matovič és Lengvarský nem ápoltak jó viszonyt, a pénzügyminiszter gyakran nyíltan bírálta kollégáját. Az orvosokkal folytatott egyeztetésből kezdetben Matovič is jelentősen kivette a részét, megjelent Lengvarský sajtótájékoztatóin, és többször is kritizálta az orvosszakszervezetet, amiért a tömeges felmondáshoz folyamodtak. Heger ezzel szemben próbálta nyugtatni a kedélyeket, és a helyzet azután oldódott meg, hogy ő is bekapcsolódott a tárgyalásokba.
Fico szerepe
A mostani helyzetben a Smer képviselői egyelőre nem nagyon folytak bele a folyamatokba. Robert Fico láthatóan nem szeretne az egészségügyi kérdésekkel foglalkozni, ezt ő maga is nyíltan kimondta. A miniszterelnök szerepe ugyanakkor kulcsfontosságú lehet, maga az orvosszakszervezet is azt szeretné, ha az egészségüggyel a kormány szintjén foglalkoznának. A kormányfő egyelőre annyit üzent az orvosoknak, hogy az egészségügyi minisztériummal kell megegyezniük, a kabinet pedig nem hagyja magát zsarolni.
Ladislav Kamenický pénzügyminiszter a nyilvánosság előtt szintén kimarad a konfliktusból. A Smer miniszterei egyhangúan az egészségügyi tárcavezető felelősségét hangsúlyozzák.
További különbség, hogy Lengvarský a nyomás ellenére megtartotta a miniszteri pozícióját. Ezzel szemben Zuzana Dolinková, a Hlas korábbi tárcavezetője a konszolidációs csomag bejelentése után távozott a posztjáról, ezzel ő lett a negyedik Fico-kormány első (és egyelőre egyetlen) lemondó minisztere.
Az orvosszakszervezet most azzal érvel, hogy semmi újat nem követelnek a kormánytól, mindössze annyit, hogy vállalják a memorandumban foglalt kötelezettségeket, amelyeket a parlament 2022-ben egyhangúan jóváhagyott (a Smer képviselői is).
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
