Eger, az egri diadal és a bor összetartozó hármas fogalom. Balassi az egri vitézek, a „végeknek tüköri” erkölcsi nagyságát hirdeti: „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak”. Nemcsak Magyarország végvárát védték, hanem a keresztény Európát is: „Óh, én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát”.
heol.hu/Gál Gábor
Mikuska Péter, az Egri Bikavér Borlovagrend társelnöke köszöntötte a jelenlévőket az egri Gárdonyi téren, a Gárdonyi-szobornál. Az Egri Bikavér születésnapján, október 18-án kezdődött az egri borünnep. Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa szervezésében került sor az Egri Bikavér Ünnepi Napok eseménysorozatra. Október 19-én, az Egri Bikavér Lovagrend ünnepélyes megemlékezést és borlovag-avatást tartott.
Keller Péter, Gárdonyi dédunokája az Egri csillagok írójának a borhoz való viszonyáról tartott derűs, útra indító beszédet. Cs. Varga István irodalomtörténész a Dobó- szoborcsoportnál az egri várvédő hősökről beszélt. Azt is értelmezte, hogy miért szép és méltó városjelkép Strobl Alajos bronzba, kőbe álmodott remekműve, és az egri vári győzelem mit jelent, mit üzen nekünk, mai magyaroknak.
Keller Péter: Tisztelt Elnök Úr, Társelnök Úr, tisztelt Egri Bikavér Lovagrend, tisztelt Megjelentek! Cs. Varga István, az Egri Bikavér Lovagrend tagja Rácz Lászlóval közös könyvében részletesen foglalkozik Gárdonyi Géza és a bor viszonyával. Én sem irodalomtörténész, sem borász nem vagyok, ugyanakkor szívesen olvasom Gárdonyi írásait és élvezettel kóstolgatom a finom borokat. Köszönöm, hogy mindezek ellenére felkértek, hogy beszéljek Dédapám és a bor kapcsolatáról.
Gárdonyi Pintzei nótá-ban feltett kérdése ma is aktuális: „Ez a világ mi vóna, / ha egy kis bor nem vóna! A nótában kapott válasz: „A szép asszony mög a bor, (…) mögvígasztal mindönkor” a teljes igazságnak csak egy rész
Dédapám szerint a borivás az emberi léttel függ össze. A Bordalokban Göre Gábor kérdése és a rá adott válasz inkább filozófia, mint humor: „Durbints sógor, embör kend? / (…) Ha embör, hát igyék kend. Azért több a humornál, mert a folytatás így hangzik: Aki iszik, azt az Isten szereti, / Mennyországi szőlőjébe vezeti.”
A Jézus-követő Gárdonyi tudja, a mennyországi szőlőbe nem mindenki jut be. A bor című népszínművében a bor és az ember, azaz a borivó és a bort nem ivó ember felelősségére figyelmeztet. A színdarab arról szól, hogy a bor képes családi kapcsolatokat szétrombolni is, és meggyógyítani is. Dédapám a bort testi orvosságként is tiszteli: A láthatatlan emberben a Zétát a bor gyógyítja ki a pestisből. A mai bormarketing vezérgondolatai is lehetnének Göre Gábor mondásai: A bor „éleszti a zembörbe a lölköt”. „(nem) a zitaltul pusztul a magyar”.
Tisztelt Egri Bikavér Lovagrend! Köszönöm, hogy a borlovagavatás textusába bekerült Dédapám gondolata: „A borban öröm, barátság, dal és boldogság van.” Köszönöm, hogy személyemben valójában Dédapámat fogadja be a Lovagrend, hiszen Dédapámnak az Egri csillagokba rejtett egyik üzenete, hogy az Egri vár napja a Bikavér napja is. Az ugyanis, hogy 1552. október 17-én a törökök feladták az egri vár ostromát, a regény alapján a bornak, de fogalmazhatnánk úgy is, hogy kifejezetten a Bikavérnek is köszönhető.
Dobó a regény elején a bortól feltüzesedve vitatkozó Cecey és Bálint pap példáján döbben rá, hogy a borban harci erő is rejlik. Pető az eskü alkalmával a harc lényegét abban látja, hogy a fügefáról szakadt ringyes-rongyos vízivók küzdenek majd kétezer, (…) egri bikavért ivó katonával. József mester megsejteti, hogy a bor és a puskapor azonos fogalmak. Mikor bort kér, akkor puskaporos zacskót kell nyitni neki, mikor pedig port kér, bort kell, hogy adjanak neki. Az Egri csillagokban dédapám hitet tesz amellett, hogy a bor, de különösen az egri bor, a Bikavér szakrális ital. Eszköz az Égiek kezében. A püspökséget alapító Szent Istvánnak, valamint az első várban épült templom és a regény háttér üzenetét adó bor védőszentjének Szent János apostolnak a kezében. E két szent együtt védelmezi Egert a törökök ellen.
Dobó Szent Istvánhoz imádkozik. A József mester által megsejtetett csodát Szent János viszi végbe. Miklós deák az ő képét látja, mikor beér a törökkel a sekrestyébe és felrobbantja port. A Szent Istvánhoz imádkozó Dobó a csata utolsó napján, szinte csodafegyverként veti be a bort. Éva az apját is itatja vele. Cecey fakeze ég, a másik olyan erőre kap, hogy végez a támadó törökkel. Gergő csodafegyvere boroshordóba tett por.
Tisztelt Elnök Úr, Társelnök Úr, tisztelt Egri Bikavér Lovagrend! Köszönöm, hogy együtt ünnepelhetjük a Bikavér születésnapját, az Egri vár napját, a lovaggá avatást. Köszönöm, hogy Dédapámra is gondoltak. Köszönöm, hogy Önök A Nagy Könyv írójával együtt vallják: „a szép szó, olyan, mint a jó bor”.
Cs. Varga István: Öröm és megtiszteltetés, hogy ezen az egri borünnepen, Dobó István, Gárdonyi Géza és a bor városában, a Dobó-szoborcsoport előtt szólhatok az egri hősök városjelképpé vált remekművéről, az 1552-es egri, vári diadal hőseiről, nekünk, mai magyaroknak szóló üzenetéről.
A Dobó tér nemcsak orientációs pont, nemcsak rendezvénytér, hanem szellemi, kulturális központ is. Itt a kövek is beszélnek. Eger kelet-nyugati szakrális tengelyében állunk, amely a hajdani várszékesegyháztól kezdődik. A templomos vonulat része a csodálatos Minorita templom. Felirata: „Pro Deo nunquam sat est” –Istenről sohasem elég”. A szakrális gyémánttengely a tudomány centrális palotáján, a Líceum kápolnáján át a város és a főegyházmegye megújult spirituális központjáig, a bazilikáig húzódik, az evangélikus templomon át a Szépasszony-völgyi Mária-kápolnáig tart.
Strobl Alajos háromalakos bronz és kőkompozíciójának felavatására 1907. augusztus 18-án, a XVII. Országos Dalos Ünnep idején került sor. Az avató ünnepségen és dalos találkozón a Monarchia területéről 2500 énekes vett részt, és mintegy tízezer ember gyűlt össze Eger főterén. A szoboravatás valóságos szenzációnak számított. A korabeli lapok az egész Kárpát-medencében tudósításokban számoltak be az ünnepségről. A Dobó-szoborról képeslap is készült. (Legutóbb 2014-ben, több hónapos felújítás után, megújulva visszaállították az eredeti helyére.)
Az ostromlott várat jelképező magas piedesztálon álló szoborcsoportot talajszinten, oszlopok és rajtuk nyugvó, hatalmas félholdakkal díszített kőgolyókkal tagolt jelképes, erős vaslánc zárja körbe. Fennen pedig Dobó magasba lendített kardja ragyog. Jogos a Petőfi-asszociáció: „Fényesebb a láncnál a kard, jobban fényesíti a kart…” A létkérdés akkor is az volt: „Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!”
A hármas alakcsoport elhelyezkedése, az egymást, a harci védekezést segítő összefogás és közös elszánás a magyar virtus nagyszerű megjelenítése. Dobó kimagasló központi alakja a szoborcsoportnak. Megmintázásához Strobl az egri várban található Dobó-síremlék eredeti, vörös márvány fedőlapján látható Dobó-reliefet, Dobó-relikviákat, az egri várkapitány kardját, sisakját és vértezetét is felhasználta.
A Dobó-szoborcsoport bronzba, kőbe öltöztetett alkotása annak a lelkében tud felfényleni, aki a műalkotás belső gondolati, tartalmi képzetének, a képzetek összefüggéseinek horizont fölötti dimenzióját is képes befogadni, képes „kincseiből újat és régit” tud előhívni. A fenséges műalkotás mögött ott ragyog Gárdonyi –1901-ben már könyv alakban is megjelent — Egri csillagok című, sok kiadást megért remekművének elementáris inspiráló ereje.
A kérdés: miért szép és jelentős az egri Dobó-szoborcsoport? — Gárdonyiban és Strobl Alajosban is Földre néző szem, és Égre néző lélek lakozott. A szem a lélek tükre. A tekintet mögötti lelki szem a lélek benső világából sugárzik. Mélységeiből kap impulzusokat és küld az arcra üzeneteket. Az embereknek jó tanúja a fülük és szemük, ha szépre, jóra, igazra, szent dolgokra fogékony a lelkük.
A szoboralakok egységes látványképén átsugárzik a hősök jelleme. Nyoma sincs az arcokon a kishitűség, reménytelenség, az élet-halálra vívott küzdelem miatti félelemnek. A dinamikus szobrászati és architektúrai remekműből a helytállás parancsa, elementáris erővel sugárzik. Az egri hírnevet felragyogtató, kivont kardját magasra tartó Dobó István emléke önnön fényétől ragyog. Az artisztikum jele, hogy páncélján még mellkasának vonalai is áttetszenek. Dobó élete nemzeti sorstükör: lelkében bátor és merész, szándékában tiszteletet parancsoló, tekintete lelkesítő erejű. Neve magában foglalja a korszakos diadalt, élettörténetét, utókorát, hatástörténetét, kultuszát, az értelmezés hagyományát, a mítoszokat és a legendákat is.
Mekcsey alakja kirobbanó dinamikájú. Az ostromlott vár falán ütött résben rettenhetetlen elszántság, mindent elsöprő erő, harcra készség, merészség jellemzi. A küzdelem hevében, a sérült falrésben, egy lófarkas török zászlóra tapos, melynek kitűzésétől élete árán is kész megvédeni a várat. (Strobl élet- és valósághűen formázta meg Breznay Imre, jeles egri helytörténész alakját.)
Tóth Kálmán Dobó Katica című (1862) hazafias történeti vígjátékában olyan sikerrel idealizálja a címadó főszeplőt, hogy az a színpadról ’átlépett’ a folklór emlékezetvilágába. Strobl Mester az írói leleményből született, várvédő Dobó Katica alakját, a hős egri nők jelképét kedves modelljéről, Hajdú Rózáról mintázta.
Dobó Katica mulier fortis. Legszebb virágkorában lévő, magával ragadóan tüneményes nőalak. Az „Örök nőiség”, a goethei „Das Ewig-Weibliche” ragyogó példája. Szépségén átsugárzik a testi-lelki erősség, bátorság, a vissza nem rettenés még a haláltól sem. Bal lábával fél térdre ereszkedve, a jobbal a várfalon megtámaszkodva, magasba emelt két kezéből, mint Dávid parittyájából repíti az ellenségre az ősi harci eszközt: a követ. Mögötte vesszőkosárban felhalmozott muníció, kövek láthatók.
A magas piedesztálon az egri ciszterci gimnázium ajándéka: egy borostyán és cserfalevelekből álló koszorú. Eger címerét pedig bronzba öntött borostyánkoszorú ékesíti.
Strobl Alajos ismerhette Vörösmarty Eger című hőseposzát, amely abban az időben, Egerben kötelező olvasmány volt. A kiseposzt történelmi a dicsőség és erkölcsi felelősség hatja át: „Eger, sasfészke Dobónak”. „Díszesen áll Eger a termékeny völgybe kitéve, (…) Várkoszorúzta fejét kisded dombhátra lehajtja:(…) Fenn pedig a haza bánatját hordozva szívében / Áll harci Dobó. / Vélhetnéd lenni szobornak…” Ezt a víziót váltotta valóra Strobl Alajos egri remekműve.
Az 1552-es egri diadal történelmünk csodálatos haditette. Tinódi az első krónikása: „Summáját írom Egör várának, megszállásának, viadaljának… …” Magyarország a kereszténység védőbástyája: propugnaculum christianitatis; Bollwerk des Christentums. 1552-ben Eger a keresztény Európa pajzsa: parma fidei.
Eger, az egri diadal és a bor összetartozó hármas fogalom. Balassi az egri vitézek, a „végeknek tüköri” erkölcsi nagyságát hirdeti: „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak”. Nemcsak Magyarország végvárát védték, hanem a keresztény Európát is: „Óh, én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát”.
Adam Czahrowski lengyel költő Balassi kortársa. Kilenc éven át élte a magyar végvári vitézek életét. Eger és az egri híres vitézség című versében az egri vár elestét elsiratja. Emlékét az egri várban lengyel és magyar nyelvű márványtábla őrzi. Rajta egy gyönyörű idézet: „Fájó sajgás szívemben hős Egernek sorsa, / Lengyelhon kapuja – immár földig rontva. / A fájdalom érette a csontomon is áthat, / Vitézség tüköre Magyarországnak” (Eger és a híres egri vitézség gyásza.)
Dobó és várvédői ugyanazt tették, amit Zrínyi hirdetett: „Itt győznötök vagy halnotok kell.” (Vörösmarty: „Itt élned s halnod kell!”) A magyar nemzet fájdalmát világgá kiáltotta: „Ne bántsd a magyart!” Buzdítása: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!”
Petőfit 1844. február 18 és 21 között látta vendégül az egri szemináriumban, irodalomszerető kispapok társaságában. Egri látogatásakor „… a bor s dal mellett vigad a világ” Az Egri hangok zárása: „Töltögetve poharamba / Egri bércek jó borát. / Jóbarátok, jó borocska – / Kell-e más? / Kebleinkben a kedv egy-egy / Óriás. (…) Lelkem a jövőben jár. / A jövőben vígan élek, / Boldogon! / Mert nem árva már az egykor / Árva hon.”
Bródy Sándor, Az egri diákok írója számos alkalommal szólt szülővárosa iránti szeretetéről: „Egerben születtem, amire büszke vagyok” „Körülveszi a várost hegy, domb, olyan színű, mint az aranyos gyík háta. Messziről kék hegyeket szel derékon a felhő. (…) Maga a város is csupa kész festmény…” Kálnoky László verses tanúságtétel szülővárosáról: „Kockaköveid bennem súlyosodnak, / bennem görbülnek nagy boltíveid.”
Márai bizonyítottan hatszor járt Egerben. Főképpen szüret idején, őszidőben szeretett Dobó és Gárdonyi városában időzni. Úgy érezte: „Csak a Provence tájai ilyen áldottak.” „profán kegyelem árad az Eger környéki tájból.” Indoklása: Egerbe nemcsak megérkezni, ide „hazatérni is lehet”. „Itthon vagyunk egy városban és egy kultúrában, mely egészen a miénk.” „Itthon vagyunk egy városban és egy kultúrában, mely egészen a miénk. (…) Ezt a várost nem hatalom és tömeg emelte, hanem ízlés és lélek…”
Gárdonyi istenáldotta szépírói tehetsége, a szóba vetett hit erejével „Ércnél maradandóbb” („aere perennius”) hírnevet szerzett Egernek. Strobl Alajos Théophile Gautier igazát váltotta valóra: „A művészet / örök. A többi por. / a népet túléli a szobor.” (Szabó Lőrinc fordítása) Strobl Alajos Dobó-szoborcsoportja az egri hősök önfeláldozó hazaszeretetének sugárzó jelképszobra.
Balassi áldáskívánása visszhangzik Apor Elemér egri patrióta-soraiban: „Mint sok fát gyümölccsel sok jó szerencsékkel / áldjon Isten mezőkbe!” — „Dajkáld völgy eme várost / dombok öleljétek / süsd nap, hold te vigyázd / pattogó csillagok koszorúja / szikrázzon árnya fölött. / Legyen boldogság, béke hazája / örökké”.
Az új egri borlovagok: Koltai Lajos, a Nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth díjas rendező, érdemes művész; Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, a Gárdonyi-életmű kutatója és őrzője, Dobó karddal kitüntetett tiszteletbeli fertálymester; Farkas Gedeon, szőlész-borász szakmérnök.
A borlovag-avatás ceremóniáját, az Érseki Pátriárka étterem udvarán, dr. Hauser Zoltán, az egri egyetem emeritus professzora és dr. Kiss-Tóth Lajos emeritus rektor-helyettes lélek vidám eleganciával vezette. Dr. Lőrincz György elnök remek záróbeszéddel, Mikuska Péter társelnökkel együtt, borlovagi barátsággal zárta az ünnepséget. Közreműködtek az Egri Borbarát Hölgyek és az Egri Vitézlő Oskola tagjai.
Elérhető képek: https://www.heol.hu/galeria/egri-bikaver-unnepi-napok-borlovag-avatas-es-megemlekezes-a-dobo-teren/1
https://www.heol.hu/helyi-kultura/2024/10/borlovag-avatas-egri-bikaver?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_campaign=heol&fbclid=IwY2xjawGFllxleHRuA2FlbQIxMAABHRI-LGnBPpCykj2bbQ6WiZauJfZBQMixgZerjffq2VMO-qZ743dNoupzUQ_aem_uHoShHCulbZmCFcpIO5ipA
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
