Branko Bacic építési, tervezési és állami vagyonügyi miniszter pénteken bemutatta a horvát kormány 2030-ig szóló lakhatási politikájának nemzeti tervét, amellyel megfizethető és fenntartható lakhatást kíván biztosítani, és amelyhez a becslések szerint 1,2 milliárd euróra lesz szüksége.
"Ez a stratégiai dokumentum több szakterületet érintő módon, a demográfiai, társadalmi, gazdasági, pénzügyi, területi és környezetvédelmi politika minden szempontját figyelembe véve készült el" – hangsúlyozta a tárcavezető a nyilvános bemutatón, hozzátéve, hogy átfogó elemzésen keresztül azonosították, és válaszokat is adtak a rendkívül magas vételi és bérbeadási árak okaira Horvátországban.
A bevezetőben többek között elmondta: Horvátországban a lakásállomány 40 százaléka – 958 ezer lakás – nem lakáscélú, ugyanakkor több mint 230 ezer lakás hiányzik a piacról, ami ahhoz vezetett, hogy az elmúlt években az ingatlanárak és bérleti díjak erőteljesen emelkedtek, mert a kereslet nagyobb volt a kínálatnál.
A nemzeti terv három célja a megfizethető, fenntartható lakhatás és lakóingatlanok számára megfelelő terület biztosítása, amelyet pénzügyi, adózási, földterületi és környezeti, energetikai szempontok alapján foknak megvalósítani, és ehhez több törvényt is módosítanak majd – részletezte Bacic.
Hozzátette: a három cél eléréséhez adópolitikai intézkedéseket vezetnek be, hogy az üresen álló ingatlanok kiadásra kerüljenek, valamint ösztönözzék a hosszú távú bérbeadást a rövid távú bérbeadással szemben.
A nagyvárosi lakáskapacitások felszabadítása érdekében növelik a kollégiumi férőhelyek számát, és ösztönzik a nonprofit lakásszövetkezetek tevékenységét is – fogalmazott.
A nemzeti terv megvalósításához 1,2 milliárd euróra van szükség, és ez "sok pénz" – mondta Bacic, megjegyezve, hogy ehhez egy rulírozó hitelalapot hoznak létre, amelyből a teljes nemzeti tervet finanszírozzák majd. Az alapba fektetik az állami költségvetés forrásait, az uniós forrásokat, a banki hiteleket, valamint a polgárok által megfizethető lakhatási intézkedések révén befizetett összegeket – magyarázta.
A dokumentum szerint 2030-ig nyolcezer lakás épül a lakásépítést ösztönző programon (POS) keresztül, a támogatott területeken pedig további kétezer lakást építenek és újítanak fel.
Továbbá 1200 olyan állami lakást is biztosítanak, amelyek jelenleg nincsenek használatban, és a közszféra tulajdonában lévő további ingatlanokat vesznek át.
Építési területek kijelölésével és nonprofit lakásszövetkezetek ösztönzésével 1200 lakás épül, a megfizethető bérleti program révén pedig 9000 magántulajdonú lakás kerül használatba.
Bacic szerint ez utóbbi okozhatja majd a legtöbb vitát.
Ebben az esetben a tulajdonosok átadják az ingatlanjaik kezelését a jogi ügyletekkel és ingatlanközvetítéssel foglalkozó állami ügynökségnek (APN) háromtól tíz évig terjedő időtartamra, a hivatal pedig garantálja számukra a jogbiztonságot.
Ez részben megoldja a bérbeadók problémáit, amelyek a bizonytalanságból és késedelmes fizetésekből adódnak, a bérlők pedig elfogadható havi bérleti díjat fizetnek majd az APN-nek, amely garantálja számukra a biztonságos lakhatást a megállapodás szerinti időtartamra – húzta alá Bacic.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
