A világűrről és környezetünkről, valamint a magyar űrprogramokról tartottak konferenciát A magyar űrkutatás napja alkalmából pénteken Budapesten.
A Magyar Asztronautikai Társaság által szervezett konferencia a világűr hetéhez kapcsolódik, amelynek fő témája a klíma- és a környezetváltozás – emlékeztetett Kovács Kálmán, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke a pénteki konferencián.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért felelős helyettes államtitkára a konferencián kiemelte:
„Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a magyar űripari beszállítókat segítsük és felhelyezzük őket a térképre, megerősítsük a szerepüket, valamint a kutatói közösség érdekében igyekszünk újabb programokat indítani”.
Szolnoki Szabolcs ismertetése szerint az NGM dolgozik az űrtörvény kialakításán, új, űripari szerepköre szerint fejleszti az űripari cégek kompetenciáját, a missziók kezdeményezését az Európai Űrügynökségnél (ESA), nemzeti „bajnokok” kinevelését, valamint űripari termékportfóliók létrehozását és fejlesztését.
Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a magyar űrkutatás napja alkalmából tartott, A világűr és a szűkebb környezetünk című konferencián Budapesten, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) épületében 2024. október 18-án. MTI/Lakatos Péter
Emellett célja még a geo-return mutatóinak lehető legmagasabb szintre emelése, tervek között szerepel kis űrmissziók megvalósítása az ESA-val együttműködésben, amihez szükség van a MANT szakértelmére – tette hozzá Szolnoki Szabolcs.
Ismertetése szerint az NGM háttérintézményének a Neumann János Nkft-nek feladata az űrtevékenység és annak a támogatása.
„Leraktuk az intézményi alapokat és most a programok kidolgozásán, majd a finanszírozás kialakításán dolgozunk”
– tette hozzá.
Bodzsár Krisztián, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Rádiómonitoring osztályának munkatársa előadásában hangsúlyozta: a frekvenciakoordináció jelentősége a műholdas területen jelentősen megnőtt, az űrszegmens rádiófrekvenciás spektrumfelügyelete egyre fontosabbá válik.
A rádiócsillagászat szempontjából komoly problémát jelent a megnövekedett műholdszám. Az NMHH jövőbeli műholdas mérési képességéhez kapcsolódó fejlesztési tervei között van műholdas mérőállomás-telephely kialakítása, NGSO monitoringképesség létrehozása, valamint a GSO mérési képesség fejlesztése – ismertette Bodzsár Krisztián.
Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjog és Politika Kutatóintézetének vezetője, a Médiatanács tagja előadásának fókuszában a szeptemberben bemutatott, európai versenyképességről szóló Draghi-jelentés állt, mely egységes európai űrtörvényt és a kisebb államoknak kedvező beszerzési szabályozás kivezetését javasolja.
Bartóki-Gönczy szerint a jelentés pontos képet ad Európa fokozódó lemaradásáról az új űrversenyben, a szektor alulfinanszírozott, a magántőke bevonási lehetőségek elégtelenek, a védelmi képességek nincsenek kellő súllyal kezelve, legalábbis a Kínához és az Egyesült Államokhoz képest.
Az Európai Bizottság számára készült jelentés azonban fogalmaz meg olyan javaslatokat, melyek nem szolgálják Magyarország érdekét. Így különösen káros lenne, ha a hazai ipari szereplők nem pályázathatnák vissza az Európai Űrügynökségbe befizetett összeg jelentős részét (georeturn elv), kizárólag a versenyképességet szem előtt tartva.
Ugyanakkor a versenyképesség jegyében a reform várhatóan elkerülhetetlen, ügyelni kell azonban a tárgyalások során a hazai érdekek érvényesítésére – mondta Bartóki-Gönczy.
Ugyancsak jelentős változás lesz, amennyiben a Bizottság bemutatja a tagállamok jogát harmonizálni kívánó „európai űrtörvényt”. Itt a tárgyalások során arra érdemes majd fókuszálni, hogy a hazai mozgástér akkora maradjon, hogy versenyképes szabályozási környezetet lehessen kialakítani – hangsúlyozta Bartóki-Gönczy Balázs.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
