Šaško előállt a kompromisszummal, ami senkinek sem tetszik Nagy Roland2024. 10. 18., p – 14:37 Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter pénteken bemutatta a kompromisszumos javaslatát az egészségügyi dolgozók számára, melynek értelmében a konszolidációs csomag megszorításai a nővérek és a mentősök bérét végül nem érintik, az orvosokét azonban igen. A szakmai szerveztek felháborodásukat fejeztek ki.
Az újonnan kinevezett tárcavezető egy héten keresztül egyeztetett az egészségügyi dolgozókat képviselő szervezetekkel és a pénzügyminisztériummal, hogy elfogadható feltételeket alkudjon ki az orvosok, nővérek, mentősök és a többi szakirány számára. A kormány konszolidációs csomagja az eredeti tervek szerint 3 százalékra csökkentette volna az egészségügyi dolgozók béremelését, viszont a memorandum értelmében, amelyet a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 2022-ben kialkudott Eduard Heger kormányával, jövőre több mint 9 százalékos fizetésemelés ütötte volna a markukat.
A szakszervezetek a bejelentés után azonnal aláírásgyűjtésbe kezdtek és jelezték, ilyen feltételek mellett nem lesznek hajlandók vállalni a túlórákat, sőt, az LOZ a tömeges felmondás lehetőségét sem zárta ki (csakúgy, mint 2022-ben).
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy a kormány az egészségügyi dolgozók bérén szeretne spórolni. Peter Visoljaský, a szervezet elnöke elmondta, ha a parlament elfogadja a konszolidációs csomagot, tömeges felmondásokra számíthatnak a kórházakban.
A kormány nemrégiben bemutatott konszolidációs csomagja az egészségügyi dolgozók bérét is érinti. A jelenlegi jogszabályok értelmében az orvosok 2025-ben 9,66 százalékos béremelésre számíthattak volna, viszont ha a parlament jóváhagyja a javaslatcsomagot, akkor az emelést 3 százalékra csökkentik.
Peter Visoljaský, az LOZ vezetője a bejelentés után jelezte, elfogadhatatlannak tartják a kormány tervezetét, és felszólították Robert Fico (Smer) miniszterelnököt, értékelje át az intézkedéseket. Ha ezt nem teszi meg, az orvosok nem lesznek hajlandók elvállalni a túlórákat, ami az ügyeleti rendszer összeomlásához vezethet.
Fico erre úgy reagált, értékeli az orvosok munkáját, de a politizálás helyett inkább azt szeretné, ha valódi párbeszédet folytatnának az egészségügy problémáiról. A miniszterelnök szerint a felmondásokkal való fenyegetés már–már „klasszikus lépés”, ilyet láttak korábban is.
Nincs több túlóra
A Szlovák Orvosszakszervezet legutóbb 2022 őszén folyamodott felmondásokhoz, állításuk szerint ugyanis tarthatatlanná vált a helyzet a szlovák egészségügyben. Akkor sikerült kiharcolniuk Eduard Heger kormányfőnél egy 8 pontból álló memorandum aláírását, amelyben a kabinet elkötelezte magát a szakszervezet követeléseinek teljesítésére. Visolajskýék azt ígérték, az elkövetkező években is figyelemmel kísérik majd, hogy a soron következő kormányok tartják-e magukat a dokumentumban foglaltakhoz.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) hangsúlyozta, mindegy, ki lesz kormányon, ők továbbra is figyelemmel kísérik majd, hogy az állam teljesíti-e a feltételeket, amelyeket belefoglaltak a közösen aláírt memorandumba.
Bár az utóbbi napokban a hírek javarészt a kormány elleni bizalmatlansági indítványról szóltak, két héttel ezelőtt még az orvosok felmondásával kapcsolatos válsághelyzettel volt tele a sajtó. Ahogy arról lapunk tájékoztatott, szeptember végén több mint 2100 kórházi orvos csatlakozott az LOZ tömeges felmondási akciójához, de az utolsó pillanatban a kormánynak sikerült meggyőznie őket a felmondások visszavonásáról.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán a kormányhivatalban aláírta a memorandumot a kormány és az orvos szakszervezet. Az aláírással az orvosok tömeges felmondására reagáltak. Mindkét fél úgy véli, hogy ez egy együttműködés kezdete, és lépés a jobb egészségügyi ellátás felé.
„Úgy gondolom, a memorandum aláírásával jobb idők jönnek, különösen a betegek számára. A kormány nevében megerősíthetem, hogy teljesítjük a memorandumban megfogalmazott kötelezettségvállalásainkat, néhányat már teljesítettünk is” – mondta Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök. Heger hozzátette, a kormány két és fél év alatt többet tett az egészségügyért, mint az előző kormányok együttvéve.
Megjegyezte, hogy az orvos szakszervezetekkel folytatott tárgyalások vitát váltottak ki a társadalomban az egészségügyi szolgáltatások színvonaláról. „Természetes, hogy ha közpénzből fizetik az orvosokat, minőségi szolgáltatást vár a lakosság, érezni akarják a változást. A beteg megérdemli, hogy időben sor kerüljön a műtétre, hogy nyilvánosak legyenek a várakozási idők, hogy senkit ne előzzön meg senki, és hogy a beteg emberi hozzáállással találkozzon a kórházban” – mondta Heger. A kormányfő úgy véli, ezek a változások most be is következnek.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (OĽaNO-jelölt) kijelentette, hogy a tárca munkája még nem ért véget. „Sok minden áll még előttünk” – hangsúlyozta. Megköszönte a parlamenti képviselőknek, hogy lehetővé tették a memorandum aláírását azzal, hogy még a módosításokkal is jóváhagyták az orvosok fizetésének emelését.
„Kívánom, hogy ez ne csupán egy papír legyen, amit aláírtunk, hanem egy új kezdet, és hogy a kórházak jobb irányba változzanak” – mondta Peter Visolajský, az orvos szakszervezetek vezetője. Köszönetet mondott azoknak az orvosoknak, akik benyújtották a felmondásukat, és úgy döntöttek, hogy jobb körülményeket harcolnak ki, valamint a miniszterelnöknek és az egészségügyi miniszternek a tárgyalások során tanúsított konstruktív hozzáállásért. Köszönetet mondott a parlamenti képviselőknek is, és arra kérte őket, hogy más, az egészségügyi ellátás javítását elősegítő változtatásokat is szavazzanak meg.
Visolajský arra kérte a külföldön dolgozó szlovák egészségügyi szakembereket, hogy térjenek haza, és tapasztalataikkal segítsék a hazai egészségügy fejlődését. „Arra kérem a politikusokat is, hogy amikor az egészségügyről van szó, ne az ellenzékről és a koalícióról, az előző és a korábbi kormányokról legyen szó, hanem mindannyian az egészségügy színvonalának emelésén dolgozzunk” – tette hozzá.
A memorandum egyebek között foglalkozik az egészségügyi létesítmények finanszírozásával, az egészségügyi dolgozók számának növelésével, a dolgozók képzésével és az orvosok bérének kérdésével. Az egészségügyi minisztérium emlékeztetett, hogy a memorandum az egészségügyi ellátás folyamatosságának és a rendszer stabilitásának egyik előfeltétele. Nem sokkal a memorandum aláírása előtt a parlament jóváhagyta az orvosok fizetésének emelését.
Több mint 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlen az egészségügyben uralkodó helyzettel. A felmondási idejük szerdán jár le, emiatt több kórház bejelentette, hogy december 1-jétől nem végzik el a tervezett műtéteket. Jelezték, hogy szükséghelyzet bevezetésére is sor kerülhet. Az orvos szakszervezetek nyolc követelést fogalmaztak meg, a megállapodás elsősorban a bérek kérdésében volt problémás. A kormánynak és a szakszervezeteknek végül a szombati (november 26.) tárgyaláson sikerült megállapodniuk.
A tömeges felmondás 2011 végén is megrázta a szlovák egészségügyet. A mintegy 1200 orvos távozása miatt szükséghelyzetet kellett hirdetni.
Ehhez azonban az kellett, hogy Eduard Heger miniszterelnök és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) aláírjanak egy memorandumot, amelyben ígéretet tettek arra, hogy teljesítik az orvosok nyolc követelését az egészségügy megreformálásával kapcsolatban.
Az LOZ nem tágít
Most, hogy valós esély van a Heger-kabinet bukására, Peter Visolajský, az LOZ elnöke kiemelte, ők nem feledkeznek meg az állam ígéretéről.
„A kötelezettségvállalást, amelyet a jelenlegi szlovák kormánytól kaptunk, minden más kormány kötelezettségvállalásának tekintjük, így fogunk hozzáállni. És nem számít, milyen kormány lesz holnap, két hét vagy egy év múlva, ragaszkodni fogunk a kormány által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez”
– szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy januárban szeretnének találkozni a kormány képviselőivel.
„Folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni a dolgot, nehogy az legyen, hogy bejelentik, nem győzték az intézkedéseket, ezért ki kell tolni a határidőket”
– magyarázta Visolajský.
Nem mindenki örül
Az LOZ elnöke ismét elmondta, a kormány nem hagyott nekik más választást, mint a tömeges felmondási akció. Az orvosszakszervezet képviselői már 2022 tavaszán is bejelentették a sztrájkkészültséget, de valódi megoldást csak felmondási határidők lejártának közeledése hozott. Visolajský kiemelte, az LOZ nemcsak az orvosok fizetésének emeléséért küzdött, hanem a kórházak igazságos finanszírozásáért, az egészségügyi dolgozok hiányának megoldásáért és a jobb oktatási feltételekért is. Emellett rámutatott, nemcsak az orvosok, hanem az összes egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik januártól.
Továbbá kijelentette, a kórházi orvosok által gyakorolt nyomás segíthet a rendelőknek is.
„Örülünk, hogy megnyitottuk ezt a vitát, és a rendelőkben dolgozó orvosok érvelhetnek az egészségügyi és a pénzügyminisztériummal szemben”
– zárta Visolajský.
A kormány által elfogadott béremelések ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó személyzetet érintik. Jana Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke nemrégiben azt mondta, örül, hogy a kormány végre rendezte a kórházak helyzetét, viszont a járóbeteg-ellátással még mindig nem kezdtek semmit, holott az egészségügyi ellátás 70 százalékát a kórházakon kívül nyújtják.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
„Üdvözöljük, hogy a kormány megpróbálta stabilizálni a kórházi ágazatot, és eleget tett a Szlovák Orvosszakszervezet kéréseinek. Másrészt, ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátás 70%-át a kórházakon kívül nyújtják” – jelentette ki Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke. Az ápolókamara pozitív lépesnek tartja a stabilizációs hozzájárulást, a szervezet szerint azonban elsősorban az alacsony bérekre kellene megoldást találni.
„A rendelőkkel abszolút nem foglalkozik a kormány” – mondta Orosová a Rádió Expres keddi műsorában a szakszervezet és a kormány által jóváhagyott memorandumra reagálva. Hangsúlyozta, amikor a kormány képviselői – legyen az a miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter – nyilvánosan kijelentik, hogy a kórházi orvosokkal kötött megállapodással az egészségügy válsága megoldódott, az „jobb esetben a tudatlanság jele, rossz esetben szemenszedett hazugság”.
A válság maradt
A ZAP állásfoglalásában kritikával illette Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök hétfői kijelentését, mely véleménye szerint „szöges ellentétben áll a valósággal”. A kormányfő a nővérek és az egészségügyi dolgozók számára jóváhagyott 5 ezer eurós hozzájárulás kapcsán mondta azt, hogy: „Ezzel világosan megmutatjuk, hogy az egész egészségügy kulcsfontosságú számunkra, s a kormány legnagyobb prioritása”. Orosová üdvözölte, hogy a kormány végül megállapodásra jutott a kórházi orvosokkal, úgy véli azonban, ettől még az egészségügy helyzetének stabilizálásáról nem beszélhetünk.
A rendelők közleményükben kiemelik: „Arra kérjük a kormányt, hogy hagyjon fel az egyenlőtlenség teremtésével és feszültségkeltéssel az egyes egészségügyi ágazatok, valamint az ágazat dolgozói között. Követeljük, hogy haladéktalanul kezdje meg a járóbeteg-ellátás kritikus helyzetének kezelését”. Orosová meggyőződése, hogy a memorandum egyes pontjairól folytatott vitába további szervezeteknek is be kellene kapcsolódniuk. A hét elején jóváhagyott stabilizációs hozzájárulás kapcsán a szövetség megjegyzi, az intézkedés, melyre 200 millió eurót fordít az állam, „biztosan nem oldja meg az egészségügy kritikus helyzetét”. A rendelők képviselői ezt azzal indokolják, hogy az egészségügyi ellátást nyújtó létesítmények 70%-át nem érinti.
Valódi megoldást
A szlovák ápolókamara „értékeli” a hozzájárulást, pozitív lépésnek tartja, hogy a szociális szolgáltatásokról sem feledkeztek meg, az ápolóknak viszont jelenleg az alacsony bérek orvoslására van szükség, nem egyszeri juttatásra. Dana Grafiková, a kamara elnöke szerint az intézkedés a kormányporgrammal sincs összhangban. „Értékeljük az igyekezetet, azt, hogy a szociális szférában dolgozókra is gondoltak. A probléma az, hogy nem gondoltak azokra az ápolókra, akik nem a létesítményekben, hanem a betegek otthonaiban dolgoznak. Ugyanaz a helyzet, mint az egészségügyi szakemberek esetében, amikor a kórházakkal foglalkoztak, a járóbeteg-ellátással viszont nem. Kár, hogy az ilyen intézkedések, amelyeket pozitívan kellene érinteni, számos kérdőjelet vetnek fel és diszkriminálják a munkavállalók bizonyos csoportját” – véli Grafiková, majd hozzátette, az adó leszámítása után az egészségügyi nővér az 5 ezer euróból 3400 eurót kap meg, ami tekintve a feltételt, hogy 3 évig nem távozhat a munkahelyéről, egy hónapra körülbelül plusz 80 eurót jelent. Az ápolók az ígért 3 ezer euróból 2400 eurót kapnak kézhez, ami 36 hónapra szétosztva havi 66 eurót tesz ki.
„A feltételekről még nem született megállapodás. A kérdés az, hogy mi történik, ha egy ápoló vagy gondozó meghal, megbetegszik, távozni kényszerül vagy munkahelyet vált. Például, ha egy olyan helyzet áll elő, amikor el kell mennie a szülőjét ápolni, és ott kell hagynia a munkahelyét. Vissza kell fizetnie az összeg egy részét?” – kérdezik az ápolók. Grafiková szerint a stabilizációs hozzájárulás nem jó megoldás, fennáll a veszélye ugyanis, hogy a támogatás összegét az adósság törlesztésére használják fel, ami az alacsony bérek és az infláció miatt terheli a dolgozókat, s ezáltal 3 évig „megrekednek” a rendszerben. Attól tart, ha lehetőségük is adódna jobban fizető állást vállalni, nem lesz pénzük visszafizetni az államnak a támogatást, s ezáltal nem tudnak előrelépni. A kamara rendszerszintű megoldást sürget, amit fizetésemeléssel és az együttható növelésével érne el.
Az egészségügyi költségvetés kibővítését követeli a Szlovák Orvoskamara (SLK) is, szerintük még legalább 700 millió eurót kellene fektetni a rendszerbe, hogy a rendelők helyzete stabilizálódjon. A kamara szerint fennáll a veszély, hogy 2023-ban újabb szakorvosi rendelők zárnak be, emiatt pedig még nehezebb lesz hozzájutni az ellátáshoz.
(nar, TASR)
Az LOZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, nem bíznak Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszterben, mivel nem teljesíti a memorandum követeléseit, ezzel pedig ismét az összeomlás szélére sodorja az egészségügyet. Elmondása szerint már hónapokkal ezelőtt is figyelmeztették a tárcavezetőt, de a helyzet nem javult, és most, a béremelés visszavágásával betelt a pohár. Hétfő délutánig 24 kórházból összesen 2635 orvos jelezte, hajlandóak csatlakozni az LOZ kezdeményezéséhez a túlórák lemondásáról. Visolajský szerint a kórházakban dolgozó orvosok a rendkívüli munkaerőhiány miatt rá vannak kényszerülve a túlórákra, és gyakran többet is dolgoznak, mint a törvény által meghatározott maximális óraszám. Ha ezt befejezik, összeomolhat az orvosi ügyeletek rendszere. Az aláírások megvannak, így a LOZ elnöke szerint már csak a kormányon és a parlamenten múlik, benyújtják-e vagy sem. Továbbá kilátásba helyezte a „hagyományos” felmondások gyűjtését is, ami nemcsak a túlórák lemondását, hanem az orvosok tömeges elvándorlását jelentené.
Monika Kavecká, a nővérszakszervezet (OZ SaPA) elnöke hétfőn bejelentette, csatlakoznak az orvosok kezdeményezéséhez, és a konszolidációs csomag esetén ők sem lesznek hajlandóak túlórázni.
Kevesebb bér
Visolajský elmondta, az alacsonyabb fizetésemelés mintegy 2800 kórházi orvost érintene. Az atesztációs vizsga előtt álló orvosok, akik az említett szám mintegy 40 százalékát teszik ki, így a jövő évtől a tervezettnél 130 euróval alacsonyabb fizetésre számíthatnának, az atesztált orvosok pedig 218 euróval kapnának kevesebbet. Az ügyeletek, az éjszakai műszakok, a hétvégék és az ünnepnapok után járó bónuszok hozzáadásával az LOZ úgy saccolja, hogy a kormány évi 8,5 millió eurót spórolna az orvosokon, ami a tervezett 260 millió eurós megtakarítás mindössze töredékét képezi. A maradék pénzösszeget a többi egészségügyi dolgozó, például a nővérek bérén spórolnák meg, ami a szakszervezet szerint teljesen elfogadhatatlan.
Kéznél a megoldás
Az LOZ elnöke állítja, ha a kormány konszolidálni szeretné az egészségügyi költségvetést, a megoldás Ficóék orra előtt hever, csak nem hajlandók észrevenni. Hangsúlyozta, a pénzügyminisztérium Érték a Pénzért (ÚHP) nevű elemzőosztálya, valamint az egészségügyi tárcához tartozó Egészségpolitikai Intézet (IZP) kidolgozott egy elemzést arról, hogyan lehetne megtalálni a lyukakat a rendszerben, tehát hogyan lehetne úgy milliókat megtakarítani, hogy közben ne csökkenjen az ellátás minősége. A kiadások felülvizsgálatáról szóló dokumentum 2022-ben készült el, a következő 3 évre szól, és összesen 28 javaslatot tartalmaz. Ezek közé tartozik például az egészségügyi beavatkozások után fizetendő járulékok optimalizálása. Visolajský állítja, a szlovákiai fekvőbeteg-ellátás egyik legnagyobb problémája, hogy az egészségbiztosítók ugyanazért az ellátásáért nem ugyanakkora összeget fizetnek a kórházaknak. A magánkézben lévő egészségbiztosítók kevesebbet fizetnek az állami tulajdonban lévő kórházaknak, a magánkórházakkal pedig túlárazott szerződéseket kötnek.
„Hogyan lehetséges az, hogy az egyik kórház 3500 eurót kap ugyanazért az ellátásért, amiért a másik 2000 eurót?”
– tette fel a kérdést az LOZ elnöke. Kiemelte, az árak egységesítésével az állam évi 53 millió eurót spórolhatna az egészségügyben, ez az összes jelenleg a magánvállalkozók zsebében landol. Továbbá elmondta, ha a kórházak a gyógyszereket nem egyénileg, hanem központilag vásárolnák, akkor további 32 millió eurót lehetne megtakarítani. Az ezekhez hasonló intézkedésekkel idén mintegy 241 milliót eurót spórolna az egészségügyi tárca, a jövő évben pedig 308 millió eurót, vagyis még többet, mint a tervezett konszolidációval.
„Megmutattuk, hogy lehet spórolni 308 milliót a jövő évben. Csak ennyi kell hozzá, hogy a miniszter asszony elkezdje végezni a munkáját, amit mindeddig nem tett meg”
– mondta Visolajský.
A helyzetet az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková nem tudta megoldani, így végül le is mondott. A helyére kinevezett Šaško egy hetet kapott arra, hogy megoldást találjon az egészségügyi dolgozók és a kormány közt feszülő érdekellentétre.
A kompromisszum
Péntek délelőtt Peter Pellegrini köztársasági elnök bejelentette, aláírja a parlament által elfogadott konszolidációs csomagot, így a törvény jövőre életbe léphet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az államfő, Peter Pellegrini korábban óvatos kritikát fogalmazott meg a kormány konszolidációs csomagja kapcsán, végül úgy döntött, aláírja a megszorító intézkedéseket tömörítő törvénymódosítási javaslatokat.
Peter Pellegrini csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva már jelezte, hamarosan bejelenti, áldását adja -e a kormány konszolidációs csomagjára. Az államfő akkor úgy fogalmazott, csupán arra vár, hogy az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) tájékoztassa az egészségügyi dolgozókkal folytatott tárgyalások eredményéről.
Meghallgatom, mit tud felajánlani a kormány vagy a miniszter, és az alapján döntök
– jelentette ki az államfő, aki az egészségügyi dolgozókkal folytatott egyeztetései után arra kérte a kormány képviselőit, hogy a szükségszerű konszolidáció okozta nehézségek ellenére próbáljanak forrásokat találni az egészségügyisek által szorgalmazott béremelésre.
Megszületett a megállapodás
„A feladatot, amely célja egy kompromisszumos megoldás volt, múlt héten megismételtem az új egészségügyi miniszternek is. Egyúttal bejelentettem, ha a kormány nem lesz hajlandó eleget tenni ennek a feltételnek, kész vagyok visszaküldeni a konszolidációs csomagot a parlamentbe” – emlékeztetett Pellegrini, majd arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az egészségügyi tárca vezetője, Kamil Šaško péntek reggel pozitív hírekkel érkezett az elnöki palotába.
A pénzügyminisztériummal folytatott intenzív egyeztetések, valamint a kormánypártok között lezajlott beszélgetések után az egészségügyi miniszternek sikerült több mint 100 millió eurót összegyűjtenie
– tájékoztatott az államfő, aki abban bízik, hogy megtalálták azt a stabilizációs eszközt, ami megakadályozza, hogy az egészségügyi dolgozók a jobb anyagi feltételek reményében külföldre távozzanak.
A szaktárca vezetője, Kamil Šaško jelezte, hogy a bejelentett összeg végleges, a kormány a jelenlegi helyzetben nem tud több pénz felajánlani.
A nővérek és a mentősök bére olyan ütemben nő majd, ahogy arra a konszolidációs intézkedések elfogadása előtt számíthattak
– magyarázta Šaško. Az orvosok esetében a valorizáció mértéke a megszorító intézkedések litáján szerepelő 3 százalék helyett 6,4 százalékos lesz.
Peter Pellegrini nem csak üdvözölte a kompromisszum létrejöttét, egyúttal jelezte, úgy véli, az egészségügyi dolgozóknak ezután nincs oka azzal nyomasztani a betegeket, hogy a felmondásukat gyűjtik. Az orvosokat pedig arra kérte, szüntessék be a nyomásgyakorlást.
Egyre nehezebb helyzetben van a lakosság
„A konszolidációra valóban nagy szükség van, hogy Szlovákia elkerülje a komoly gazdasági következményeket, amelyek az egész társadalomra hatással lennének. Ugyanakkor figyelmeztetnem kell a kormányt, hogy az egyes intézkedések esetében vegyék figyelembe az ország lakosságának valódi helyzetét” – mutatott rá Pellegrini, aki arra kérte a kormányt, tegyenek eleget azon ígéretüknek, hogy a szükségszerű megszorítások nem befolyásolják majd negatívan a lakosok életszínvonalát. Az elnök emlékeztetett a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésére, mely szerint Szlovákiában csaknem egy millió embert fenyeget a szegénység.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A világjárvány kitörése óta Szlovákia szegénységi mutatói fokozatosan romlanak. 2023-ban már az egymilliós határ felé közelített azon lakosok száma, akik szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel szembesültek.
Szlovákiában tavaly minden hatodik ember szembesült a szegénységgel vagy a társadalmi kirekesztés valamely formájával. A veszélyeztetettek száma mindössze egy év alatt 55 ezerrel nőtt, így 2023-ban csaknem meghaladta a 943 ezret, derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból, amelyek a háztartások éves jövedelmét és életkörülményeit vizsgáló felmérésen alapulnak. A jelentés a szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából készült, amiről minden évben október 17-én emlékeznek meg.
Még mindig érezhető a világjárvány hatása
Szlovákiában egészen 2020-ig folyamatosan csökkent azok száma, akiket a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyeztetett volna. A világjárvány kitörése azonban negatív fordulatot hozott, a pandémia óta a szegénységi mutatók folyamatosan romlanak. Mindez egyebek mellett a magasra csapott inflációnak, valamint az emelkedő áraknak tudható be.
A szegénység három dimenziója
A szegénység három dimenziója közül Szlovákia lakosait a jövedelmi szegénység veszélyezteti leginkább. Ebben az esetben azokról a személyekről van szó, akik olyan háztartásokban élnek, amelyek jövedelme nem haladja meg a szegénységi küszöb aktuális értékét. 2023-ban a küszöbértéket egy egyszemélyes háztartás esetében évi 5 528 euróban határozták meg, ami havi lebontásban legfeljebb 461 eurót jelent. Ebből az adatból kiindulva, tavaly mintegy 766 ezer szlovákiai lakos élt a szegénységi küszöb alatt.
A szegénység második dimenziója a súlyos anyagi és szociális nélkülözést jelenti, aminek 375 ezer fő volt kitéve. Ebbe a kategóriába például azok a lakosok tartoznak, akik képtelenek eleget tenni a váratlanul felmerülő kihívásoknak, nehézséget okoz nekik az elhasználódott bútorok cseréje, esetleg nem engedhetik meg maguknak, hogy évente legalább egy hetet, az otthonuktól távol töltsenek.
A harmadik dimenzió az alacsony munkaintenzitás jelentette problémát tükrözi. Az érintett 161 ezer polgár ugyanis olyan háztartásban él, amely tagjai az éves munkapotenciál egyötödénél kevesebbet dolgoznak.
Érdemes megjegyezni, hogy van az ország lakosságának egy olyan csoportja is, amelyiket nem csak a szegénység egy-egy dimenziója sújt, egyszerre érinti őket a jövedelmi szegénység, súlyos anyagi nélkülözésben élnek, sőt, az adott háztartás munkaintenzitása is rendkívül alacsony. Ebbe a kategóriába körülbelül 117 ezer ember, vagyis a polgárok 2,2 százaléka esik bele. Ha a kormány valóban fel szeretné számolni a szegénységet, akkor szakpolitikájuk középpontjában éppen ezeknek az egyéneknek, családoknak kellene állnia.
A gyermekes családok ügye
Ha a szegénység kérdését az egyes háztartások összetétele alapján vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy a kiskorú gyermeket eltartó családok 1,5-szer nagyobb kockázattal néznek szembe, mint a gyermek nélküli háztartások. A legnagyobb veszély az egyszülős háztartásokat fenyegeti, de azok a családok is kifejezetten nehéz helyzetben vannak, ahol két felnőtt három vagy annál több gyereket nevel.
Bizonyos régiók helyzete javul
Bár a szegénységről tanúskodó jelentés összességében véve elég negatív képet fest a Szlovákiában uralkodó helyzetről, az ország nyolc régiója közül kettő, Pozsony és Nagyszombat megye, javuló tendenciát mutat. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az egyes országrészek között évek óta jelentős különbségek vannak. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a szegénység és a kirekesztettség kockázata a hosszú ideje sereghajtó Eperjes megyében a legmagasabb, csaknem 220 ezer embert érint (27,6 százalék), de Besztercebánya és Kassa megyében is 20 százalék felett van a nehéz helyzetben lévő lakosok száma.
Ezért abban bízok, hogy a kormány jövőre minden olyan polgárnak segítő kezet nyújt, akik az elfogadott konszolidáció miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek
– jegyezte meg az államfő.
Jön a tranzakciós adó
Peter Pellegrini a konszolidációs csomag másik javaslatának sorsáról is döntött. Az államfő a tranzakciós adó bevezetését szorgalmazó tervezetet is aláírja. Peter Pellegrini szerint ez az intézkedés nélkülözhetetlen, mivel „jelentősen hozzájárul az államháztartási hiány csökkentéséhez.
„Tiszteletben tartom a kormány felelősségét, ennek ellenére további lépéseket várok a kabinettől. A tranzakciós adó inkább egyedi, mint megszokott intézkedés az Európai Unió tagállamaiban” – hangsúlyozta az államfő, aki azt üzente a kabinet tagjainak, hogy az új adónem áprilisi hatályba lépéséig tisztázzák a nyitott kérdéseket. Ezek közül Pellegrini a civil szervezeteket emelte ki, akiknek a kormány tervei szerint ugyancsak tranzakciós adót kellene fizetniük.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A sajtótájékoztatón Šaško is részt vett, aki elmondta, milyen kompromisszumos megoldással sikerült előállnia. A javaslata értelmében a nővérek és a mentősök béremelését végül egyáltalán nem érintik a megszorítások, az orvosok pedig a belengetett 3 százalékos emelés helyett végül 6,4 százalékos emelésre számíthatnak. Konkrét számokban kifejezve ez havi 163 eurós növekedést jelent (a memorandum értelmében azonban havi 252 euróra számíthattak volna). A miniszter hangsúlyozta, ez így is 100 millió eurós többletforrást jelent az egészségügy számára, és az összeg végleges, növelni már nem lehet. Emellett azonban ígéretet tett arra, hogy két éven belül az orvosbérek növekedésének tempója visszatér a konszolidációs csomag előtti állapotba.
Felháborodás
Peter Visoljaský, az LOZ elnöke sajnálatát fejezte ki a politikusok döntése miatt. Elhibázott lépésnek tartja, hogy a kormány különbséget tesz az egészségügyi dolgozók között. Hangsúlyozta, ők mindössze annyit vártak, hogy a kormány betartja a 2022-ben aláírt memorandumot, amelyhez akkoriban 138 parlamenti képviselő is a nevét adta.
Monika Kavecká, a nővérszakszervezet (OZ SaPA) vezetője szintén jelezte, nem értenek egyet a döntéssel, még úgy sem, hogy a béremelés csökkentése a nővéreket végül nem érinti. Szerintük ezzel a lépéssel a kormány csak tovább mélyíti az így is kritikus munkaerőhiányt, hiszen ahol az orvosok hiányoznak, ott a nővéreknek sem jut hely. Kavecká megjegyezte, a környező országok szívesen fogadják a Szlovákiából elvándorló, magasan képzett ápolói munkaerőt.
Az ellenzék szintén felháborítónak tartja az egészségügyi miniszter javaslatát. Oskar Dvořák, a PS parlamenti képviselője szintén kiemelte, a szomszédos országokban folyamatosan emelik az egészségügyi dolgozók bérét, így a Fico-kabinet csak azt éri el, hogy tovább gyorsítja az orvosok és nővérek elvándorlását. Marek Krajčí (Szlovákia mozgalom) egykori egészségügyi miniszter hangsúlyozta, a korábbi kormánynak végre sikerült stabilizálnia az orvosok fizetésének helyzetét, a jelenlegi kabinet viszont ezzel a döntéssel szétverte a megállapodást. Tomáš Szalay (SaS) szerint a jövő évi költségvetési javaslat az utolsó szöget jelenti az egészségügy koporsójában.
A hírt frissítjük!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
